MotoGP: kaliforniai álom a Moto2-ben

Ha már Hollywood és Amerika, sőt azon belül is Kalifornia, akkor kezdjük a Moto2-vel, ahol egy bizonyos Joe Roberts szerezte meg a szezon és egyben az évtized első középső kategóriás pole pozícióját.

Ha valaki még nem hallotta ezt a nevet, az ne érezze rosszul magát. Ugyan a kaliforniai srác két éve futott először teljes szezont a Moto2-ben, két esztendő alatt összesen kilenc világbajnoki pontot szerzett.

Az idei évre azonban minden átalakult körülötte a csapaton belül: Roberts munkáját új motor, új vezető szerelő és egy úgynevezett rider coach (kimondottan a motorozást elemző és fejlesztő edző) segíti. Utóbbi nem más, mint John Hopkins, aki 2007-ben az összetett negyedik helyen zárt a MotoGP-ben, ahol összesen hét szezont húzott le.

„Az első pillanatban láttam, hogy tehetséges, csak az önbizalmát kellett helyre tenni. Mindig is azt vallottam, az önbizalomnál semmi sem fontosabb ahhoz, hogy valaki jó eredményt érjen el, a tehetség önmagában nem mindig elég” – mondta Hopkins még tegnap.

Roberts már a pénteki napot is az élen zárta, új pályacsúcsot futva. Akkor azt mondta, hogy élete köre volt, és nem is álmodott ilyen idénykezdésről.

Ma tovább emelte a tétet, hiszen nemcsak a rekordon faragott további három tizedet, hanem a pole pozíciót is behúzta.

Hogy sikerül-e tovább álmodni a kaliforniai álmot, az a vasárnapi futam során kiderül.

Az eddigi utolsó amerikai pilóta, aki a Moto2-ben az élről indulhatott, Kenny Noyes volt a 2010-es Le Mans-i futamon.

A második körön múlott minden

A történet tehát eddig meseszerű Roberts számára, főként, hogy a rajtelsőséget igazából a második leggyorsabb körének köszönheti.

Luca Marini ugyanis ezredre ugyanolyan kört futott az időmérőn (ráadásul az olasz neve mellett jegyezték előbb), a szabályok értelmében pedig ilyenkor a második legjobb kör dönt a pole-ról.

A Moto2-es pilóták nagy része egyébként szoros versenyt vár, melynek során egy nagyobb csoport is kialakulhat.

„Nyilván mindenki győzni akar, én is” – mondta Roberts. A harmadik helyet Enea Bastianini szerezte meg.

A Moto3-asoknál a rajtelsőséget végül Szuzuki Tacuki szerezte meg, ráadásul úgy, hogy az utolsó gyors körét technikai hiba nem tudta megfutni, mert közben leintették az időmérőt.

A néhai Marco Simoncelli nevét viselő (s édesapja, Paolo Simoncelli által alapított és irányított) SIC58 Squadra Corse versenyzőjének ez élete második pole pozíciója. Az elsőt tavaly épp a Simoncelliről elnevezett misanói pályán érte el, másnap pedig élete első futamgyőzelmét is megszerezte.

Ráadásul ahogy ma, úgy azon a szombaton is a Q1-ből kellett visszadolgoznia magát az éles időmérőbe. Holnap kiderül, hogy sikerül-e tovább másolni az akkori sikertörténetet.

Az első sorba Raúl Fernández és Albert Arenas állhat még fel.