Tereprali: még elveszni is szeretnek a dűnék között

Új sivatagot fedeztek fel maguknak. A türkmén viadal legfőbb vonzereje az volt az élmezőny számára, hogy korábban sohasem rendeztek még nemzetközi viadalt a Karakumban, s mivel a terepralisok lelkületüket tekintve leginkább a felfedezőkhöz hasonlítanak, vonzotta őket az ismeretlen. Ők azok, akik még elveszni is szeretnek a dűnék között – persze csak akkor, ha nem kerül sok időbe, mert nyerni még a felfedezésnél is jobban szeretnek.

A legtöbben száguldottak már a világ legnagyobb (Szahara), a világ legszárazabb (Atacama) és a világ legmisztikusabb (Góbi) sivatagjában, s rettenetesen érdekelte őket, hogy a többihez viszonyítva vajon milyen lehet a Karakum. Az elnevezés jelentése: fekete homok – ez azonban nem felel meg a valóságnak, hiszen a dűnék itt aranysárgák, csakúgy, mint a Szaharában, s még abban is hasonlóak, hogy gyakran tevefű tarkítja őket. Háromszázötvenezer négyzetméteren terül el a Karakum (vagyis sivatagi mércével nem nagy), s Türkmenisztán hetven százalékát elfoglalja, viszont értelemszerűen gyéren lakott.

„Nem tudnék semmi olyat mondani, ami markánsan megkülönbözteti a türkmén sivatagot a többitől, a pénteki nap például leginkább Dél-Marokkóra emlékeztetett, de a többi szakaszt is tudtam mihez hasonlítani. A Karakumban az volt a legizgalmasabb, hogy nem tudtuk, mire számíthatunk vele kapcsolatban, hogy minden napra izgatottan készültünk az idegen tájak miatt” – mondta a Dakart motorral és autóval is megnyerő Nani Roma, aki a türkmén viadal összetettjében is az élen áll.

„A tevefüves szakaszok Mauritániára emlékeztetnek, ugyanolyan kimerítőek, mintha a Szaharában lennénk. Ha teljesen őszinte akarok lenni, én nagyon szeretem azokat a magas dűnéket, amelyekre csak nagy nehézségek árán tud felmászni az ember, s a csúcson lévő letörésről csak úgy száguld lefelé. Itt ilyenek nincsenek, de természetesen a végeláthatatlan homoktengernek is megvannak a maga szépségei és nehézségei – a Karakumban ezzel találtuk szembe magunkat az elmúlt napokban” – mondta Szalay Balázs, aki továbbra is a hatodik helyen áll az összetettben.

Ami a pénteki napot illeti – nos, ez volt a leghosszabb a verseny során: összesen 410 kilométert teljesített a mezőny, s ebből 245-öt versenytempóban. A leggyorsabb a csütörtöki váltóhibája miatt a versenyt hétórás büntetéssel, immár tesztüzemmódban folytató Harry Hunt volt. Az ifjú brit elképesztően tehetséges (az egyik előtte induló rivális azt mondta, hogy valósággal elrepült mellette, úgy előzte meg), valószínűleg hallunk még róla.

„A csütörtöki váltómizéria után a tizenegyedik helyen rajtoltunk, vagyis jó néhány kamion volt előttünk, nos, azokat nem egykönnyen előztük meg a porban – kicsit úgy éreztem, mintha orosz rulettet játszanánk. Volt egy defektünk, de még így is megnyertük a szakaszt, s most is értékes tapasztalatokkal gazdagodtunk. Egyre többet tanulok a Peugeot-ról, ami remek, hiszen ezért jöttem el erre a versenyre” – mondta Harry Hunt, akinek egyelőre el kell fogadnia, hogy Nani Roma áll nyerésre – a spanyol az augusztusi magyar világkupa-futamon aratott győzelme után itt is az első helyre hajt. Rizikót nem vállalva, a saját tempójában autózva, az előnyét okosan beosztva.

Ami magyar szempontból sokkal érdekesebb, hogy az Opel Dakar Team magyar párosa, Szalay Balázs és Bunkoczi László továbbra is tartja hatodik helyét az összetettben – a pénteki szakaszt kilencedikként teljesítette.

„A pénteki pálya megint más volt, mint az előzőek – mondta Szalay, aki pályafutása során 34 országban versenyzett korábban, Türkmenisztán a 35. – Az eleje gyors volt, szűk és technikás, inkább a Buggyknak való, de azután belezavartak minket a fesh-feshbe, ebbe a liszt finomságú homokba, amiből nagyon nehéz kikeveredni. Szerencsére nekünk sikerült, még úgy is, hogy körülbelül száz kilométernél kifogyott a víz az ablakmosóból, ami korlátozta a látási viszonyokat. Ezt az apróságot leszámítva nagyon élveztük a napot.”

A türkmén viadalból még egy nap van hátra: szombaton 234 kilométer vár a mezőnyre.

TÜRKMÉN DESERT RACE

4. nap, Türkmén tó–Gamislija Plain (össztáv: 410.61 km, ebből szelektív szakasz: 245.28 km). Autósok: 1. Harry Hunt, Wouter Rosegaar (brit, holland, Peugeot 3008 Maxi) 2:15:10, 2. Roma, Haro (spanyol, Mini John Cooper) 2:22 p h., 3. Serradori, Lurquin (francia, belga, Buggy) 7:38 p h, …9. Szalay Balázs, Bunkoczi László (magyar, Opel Crossland X) 23:40 p h. Kamionosok: 1. Sziarhej Vjazovics, Pavel Haranyin, Andrej Zsihulin (fehérorosz, MAZ) 2:19:07.

Az állás. Autósok: 1. Nani Roma, Alex Haro 11:44:36, 2. Zapletal, Sykora (cseh, Hummer) 1:04:29 ó h., 3. Annamammedov, Akmiradov (türkmén, Mini John Cooper) 1:1:35:04 ó h., …6. Szalay Balázs, Bunkoczi László 3:06:03 ó h. Kamionosok: 1. Ajrat Margyejev, Dmitrij Szvisztunov, Ahmet Galjautdinov (orosz, Kamaz) 12:55:00