Jártak már errefelé. De ezeken a dűnéken, ezeken a hatalmas, homokos fennsíkokon – amelyeken tevefű nehezíti a haladást – még nem mérették meg magukat. A Dakar egyik leghosszabb napját jelentette a keddi, annak ellenére, hogy a mért szakasz nem volt eget rengetően hosszú (424 km), viszont annál több kihívás elé állította a versenyzőket.
A motorosok egy kicsit össze is zavarodtak tőle: Antoine Meo, Toby Price, Kevin Benavides… – mindhárman az éllovasok közé tartoztak, s mindhárman eltévedtek a két részből álló nap második, navigációigényes szakaszán, de annyira, hogy vissza kellett fordulniuk a rajt felé. Rengeteg időt veszítettek, miközben Adrien Van Beveren és Mattias Walkner fő esélyessé lépett elő – előbbi már eddig is vezetett.
Igen ám, de ember tervez, Isten végez… Három kilométerrel a cél előtt Van Beveren nagy sebességnél hatalmasat esett! Visszaült ugyan a motorra, ám néhány száz méter után meg kellett állnia, mert akkora fájdalmai voltak. Semmiképpen sem akarta feladni, újra és újra megpróbálta. Végül be kellett látnia, hogy nem fog menni. A versenyorvosok helikopterrel szállították kórházba, s az első, gyors diagnózis szerint eltört a jobb kulcscsontja, mellkasi és gerincsérüléseket szenvedett.
A szakaszt Walkner nyerte meg, s az összetettben is az élre állt.
Dési János hatalmasat esett a két részre bontott keddi versenynap második szakaszán, eltört a válla, helikopterrel a tábori kórházsátorba szállították – nem folytathatja a küzdelmet a 40. Dakar ralin. „Az első szakasz is nagyon nehéz volt, de érdekes, hogy nem fáradtam el rajta, nagy akarattal álltam oda a második rajtjához – mondta Dési, aki az 56. helyen fejezte be az első szakaszt. – Odaértem hét előtt, úgyhogy engedtek elrajtolni. Nem sokkal a rajt után azonban megtörtént a baj. Hatalmas por volt, nem láttam meg magam előtt azt a sziklát. Százzal elkaptam, és nagyon nagyot estem. Pont rá a jobb vállamra, amelyben rögtön olyan fájdalmat éreztem, hogy ordítottam egészen addig, amíg meg nem érkezett a mentőhelikopter. Az orvosok mondták, hogy kiugrott a vállam, azt visszatették a helyére, és elküldtek röntgenre, ahol kiderült, hogy el is tört…” Dési még hozzátette: nagyon nehéz útvonalat raktak össze az idén a jubileumi Dakar szervezői – nem véletlen, hogy a motorosok úgy hullanak, mint a legyek. S nem csupán azért, mert hosszúak ezek a pályák, hanem azért is, mert a versenyzőknek nincs egy pillanatnyi pihenőjük sem, végig koncentrálni kell. Márpedig az 4500 kilométernyi mért szakaszon keresztül nem könnyű. „Ez a hatodik Dakarom, szerencsére most először sérültem meg, és nagyon sajnálom, hogy így történt. Most már mindjárt itt lett volna a vége… De én mondom, nagyon kemény ez a Dakar, sokkal keményebb, mint bármelyik, amelyiken eddig rajthoz álltam” – mondta Dési. |
Ki tudja, hányadik fordulat már ez a verseny során! Ráadásul olyan fordulat, amely alaposan megkavarja a sorokat.
„Nehéz és hosszú szakasz volt, amelyen a határainkat kellett feszegetni – mondta Walkner. – Amikor az esélyekről beszéltünk tegnap, engem majdhogynem nem is említettek, de ezen a Dakaron minden nap nagy változásokat hoz. Hogy mi lesz most? Próbálok nem kiesni a ritmusból. Persze, hiszem, hogy képes vagyok nyerni, de rajtam kívül hat-hét motoros hiszi ugyanezt. Hosszú út áll még előttünk…”
Ami a kis magyar motoros különítményt illeti, a romániai Gyenes Emanuel végigért a szakaszon (igaz, végig szenvedett), a szerbiai Saghmeister Gábort a napi második pályán már nem engedték elrajtolni (este hét óra után ért oda), Dési János azonban sajnos elbúcsúzott ezen a napon – a magyar motoros elesett és válltörést szenvedett. (Róla keretes írásunkban olvashatnak bővebben.)
„Nem aludtam semmit az éjszaka, úgyhogy túlélésre játszottam ezen a napon – mondta a napok óta lázzal és megfázással küszködő Gyenes. – Az elején megelőztem négy-öt motorost, de vissza kellett engednem őket, utána már egész nap egyedül motoroztam. A második szakaszon már mintha nem is a Dakaron lettem volna, csak arra hajtottam, hogy éljem túl. Ez a nyolcadik Dakarom, és csupán egyszer estem ki, de ilyen nehéz még egy sem volt…”
Ezt erősítette meg Saghmeister is: „Tele tankkal bezavartak minket a mély homokba, s onnan csak ritkán jöttünk ki szilárd talajra, pokoli volt az egész. Engem a második szakaszra már nem engedtek be, mert hét után értem oda a rajthoz, és rám esteledett volna. Többen voltunk így, mi arra a szakaszra majd a legrosszabb időt kapjuk meg.”
S hogy miként zajlott az autósok küzdelme ezen a napon?
Azt egyetlen szóval lehet jellemezni: csapatmunka. Annyi minden történt már eddig is ezen a viadalon, hogy a Peugeot-csapat biztosra akar menni, így a végső sikerre már minden esélyét elveszítő Cyril Despres beállt az éllovas Carlos Sainz mögé. Noha kilenc perccel a spanyol előtt rajtolt, a francia az ötödik kilométernél megállt és bevárta csapattársát, hogy szükség esetén segíteni tudjon neki. Ugyanúgy, ahogy korábban Stéphane Peterhanselnek is segített.
Apropó, Peterhansel! A tizenháromszoros Dakar-győztes francia rálépett a gázra, mióta a maratoni szakaszon szanaszét törte az autója hátulját (egy quadost került ki, amikor a kocsija bal hátsó kerekét megütötte egy szikla), addig óvatos volt, most tiszta erőből támad. Hogy rajta ne múljon, ha esetleg az élen állókkal történik valami. Kedden egyértelműen ő volt a leggyorsabb, s ezzel a második helyre zárkózott fel az összetettben. Hátránya 50 perc az élen álló Carlos Sainzcal szemben.
„Nem hibáztunk, de eléggé elfáradtunk, mert hosszú volt ez a nap – mondta a tizenháromszoros Dakar-győztes Peterhansel a célban. – A holnapi nap egy kicsit olyan lesz, mint a mai volt, és ez egy nagyon fontos szakasz volt… Nem könnyű, és szerintem holnap a fiambalai pálya sem lesz az.”
Tartozunk még egy hírrel, ami némiképp befolyásolta a különbséget az éllovas és a második helyezett között.
A holland Kees Koolen (aki egyébként a booking.com egyik társtulajdonosa) azért nyújtott be óvást, mert még a hetedik szakaszon Carlos Sainz lelökte a quadjáról előzés közben. A versenybíróság úgy döntött, tízperces büntetéssel sújtja Sainzot.
„Nagyon csalódott vagyok a döntés miatt – nyilatkozta Sainz a büntetés után. – Amit a quados mondott, annak semmi köze a valósághoz. Megnyomtam a Sentinelt, jelezvén, hogy mögötte vagyok. Lehúzódott majd visszanézett. Volt elég hely, de ő elvesztette az uralmát a járműve felett és visszatért a pályára. Közel voltunk, de nem értünk egymáshoz. Ha ütköztünk volna, természetes, hogy megálltam volna.”
A büntetés ettől függetlenül él, Sainz azonban még így is tetemes előnnyel vezet.
40. DAKAR RALI
10. szakasz, Salta–Belén (össztáv: 797 km, ebből szelektív szakasz: 424 km). Autósok: 1. Stéphane Peterhansel, Jean-Paul Cottret (francia, Peugeot 3008 DKR Maxi) 4:43:46, 2. De Villiers, Von Zitzewitz (dél-afrikai, német, Toyota Hilux) 8:46 p h., 3. Sainz, Cruz (spanyol, Peugeot 3008 DKR Maxi) 13:07 p h. Motorosok: 1. Matthias Walkner (osztrák, KTM) 4:52:26, 2. Farrés i Güell (spanyol, KTM) 16:21 p h., 3. Barreda Bort (spanyol, Honda) 38:15 p h., …30. Gyenes Emanuel (romániai, KTM) 1:15:22 ó h.
Az összetettben. Autósok: 1. Carlos Sainz 32:10:53, 2. Peterhansel 50:35 p h., 3. Al-Attijah, Baumel (katari, francia, Toyota Hilux) 1:12:46 ó h. Motorosok: 1. Matthias Walkner 33:21:03, 2. Barreda Bort 39:42 p h., 3. Benavides (argentin, Honda) 41:23 p h., …25. Gyenes 4:59:40 ó h.