Silk Way-rali: Kockásra ültük a hátsó felünket – Szalay

A nap folyamán korábban már beszámoltunk arról, hogy az utóbbi 72 óra heves esőzései miatt a szervezők törölték a verseny mai etapját.

Így félő volt, hogy a mezőny fele ott vesztegel majd a vízben és a sárban ahelyett, hogy folytatná az útját Peking felé. Ehhez jött még, hogy a helikopterek felszállása is veszélybe került az időjárás miatt – márpedig a biztonság mindenek előtt, úgyhogy ez így együtt már elég volt ahhoz, hogy a szakasz törlése mellett döntsenek.

„Meg kell értenünk a rendezők döntését, még akkor is, ha nagyon versenyeznénk már. Kockásra ültük a hátsó felünket, mire ideértünk, de még mindig inkább ez, minthogy egy patakban múlassuk az időt a versenyautóval együtt. Persze, azért a közúti közlekedés sem veszélytelen: jóformán az egész napunk az előzgetésről szólt, de éppen akkor, amikor valami hetedik érzéktől vezérelve nem előztem meg az egyik kamiont, az akkor kapott bal első durrdefektet, és áttért a másik sávba. A sofőr észnél volt, szerencsére nem borult fel, és minket sem taszított az árokba” – mesélte Szalay Balázs a váratlan kalandokat.

A mezőny egyébként a Baskírföld fővárosába, Ufába tartván útba ejtette a Kamaz-gyár otthonát, Naberezsnije Cselnit, ahol nagy szeretettel (és némi süteménnyel, teával) köszöntötték a versenyzőket. Jólesett a kis pihenő, mielőtt továbbindultak, ezeket a járműveket ugyanis nyilván nem arra tervezték, hogy aszfaltúton közlekedjenek velük.

„Azért is sajnálom nagyon, hogy törölték a szakaszt, mert ez a mi pályánk lehetett volna, hiszen szeretjük az ilyen sáros, csúszós pályákat, és általában jól is megyünk rajtuk” – mondta Bunkoczi László, aki a maga részéről ezzel az egy mondattal lezártnak is tekintette a szakasztörlés kérdését, és elkezdett készülni a hétfői napra. A maratoni versenyek mechanizmusa ugyanis már csak olyan, hogy amikor az egyik lépésen túl vagy (még ha nem is úgy alakul, ahogy tervezted), rögtön elkezdesz készülni a következőre.

Így van ezzel a Liszi László, Liszi Norbert kettős is, amely talán még Szalayéknál is csalódottabb volt, hiszen az ő, erőgépnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető Mitsubishijükkel éppen a sáros, vizes szakaszon lehetett volna villantani.

„Nagyon haragszom most a rendezőkre, és nemcsak azért, mert végre szerettem volna versenyezni, és nem az autópályán tesztelni az autómat, hanem azért is, mert ilyen szélsőséges körülmények között, mint amilyen most várt volna ránk, eltűnik az az óriási különbség, amely egyébként van a mi autónk és az élmezőny versenygépei között, vagyis most megmutathattuk volna, mit tudunk. Ezzel a nappal így az ördögnek tartoztunk” – mondta Liszi László, aki hat év kihagyás után tér vissza a sivatagi versenyek világába versenyzőként.

Hétfőn Kazahsztán felé veszi az irányt a Silk Way-rali mezőnye, az Ufa és Kosztanaj közötti távolság 815.15 km, amelyből a mért szakasz hossza 200.43 kilométer.