A futam második felében nem is nyomtam már annyira - Michelisz

– Tökéletes verseny volt?
– A második igen. Sajnos a rajtom megint nem volt tökéletes, túlságosan sokáig pörgött ki a két első kerék, kicsit aggódtam az első pillanatban emiatt, mert láttam, hogy Tom Chilton is remekül kapta el a rajtot. Láttam, hogy előtte tudok maradni, és mivel sokat mentem már a Hungaroringen, tudtam, hol kell megfékezni az egyes kanyart a rajt után. Az első kanyar után vezettem és tudtam, hogy a saját kezemben van a sorsom. Szerencsére az autó tökéletesen működött, bár az első futam után aggódtam, mert alulkormányzott volt. Apróságokat módosítottunk a második futam előtt, nem akartunk nagy kockázatot vállalni, de jó irányba mentünk. Ennek köszönhető ez a látszólag könnyű győzelem.

– Annak, hogy az alulkormányzottság nem zavarta a második futamon, lehetett köze ahhoz, hogy viszonylag hűvös volt?
– Ezeknél az autóknál már szerepet játszik a leszorítóerő, a Mansell- és az Alesi-kanyarban is érezni, hogy nincs meg a tapadás, ha valakihez közel vagy. A második futamon, hogy nem volt senki előttem, éreztem, hogy ott van az a sebesség plusz, ami az első futamon hiányzott. Ilyenkor az ember sokkal jobban be tudja osztani az autót, sokkal jobban be tudja osztani a gumikat, a saját teljesítményével tud foglalkozni. Ez szerencsére így alakult a második versenyemen.

– Biztosan nagyon nehéz feldolgozni, ami most történt, de megpróbálja szavakba önteni?
– Kísértetiesen hasonló volt az egész futam, mint a kétezer-tizenkettes. De ha nagyon őszinte vagyok, akkor azt kell mondanom, hogy ez kicsit könnyebb volt. Az első pillanattól éreztem, hogy az autó most partner mindenben. A futam második felében nem is nyomtam már annyira. Egy-két alkalom volt, amikor éreztem, hogy kezdek kiesni a ritmusból és csak azért mentem gyorsan, hogy ne kalandozzanak el a gondolataim. Tényleg nagyon ritka az, amikor minden úgy alakul az első pillanattól az utolsóig, ahogy eltervezted. Ez igaz az első futamra is. Tudtam, hogy jó rajttal elérhető a hatodik, hetedik, nyolcadik hely, de ennyi és nem több. Nem is törekedtem többre, mert nem akartam veszélyeztetni a második futamot. Nehéz megfogalmazni… kicsit sterilnek érzem, annyira úgy történt minden, ahogy elterveztem. Csak örülni tudok, mert ez az eredmény hazai szurkolók előtt született. Bízom benne, hogy az autó olyan formát mutat a jövőben, mint a második versenyen. Most bennem is átszakad valami, hogy megvan végre a futamgyőzelem több mint egy év után. Az ember nem igazán mer futamgyőzelemre gondolni, akkor sem, amikor tudja, hogy az élről rajtol. Én is úgy voltam vele, hogy próbáltam a gondolatot is elhessegetni. Reggel már gyomorgörccsel ébredtem. Nehéz volt nem arra gondolni, hogy mi lesz a második futamon. Nagyon köszönöm a csapatnak és szurkolóknak, mert ez a közös sikerünk.

– Egész nap feszült volt? Aludt éjszaka valamennyit?
– Nagyon keveset. A lefekvésnél sem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy az első helyről indulok a második futamon. Sokszor felébredtem. Olyan érzésem volt, mint amikor az ember vizsgára készül és folyamatosan ott a nyomás, akkor is, amikor alszik. De dolgozott az adrenalin, és emiatt volt az, hogy nyugodt tudtam maradni. Volt ilyen a múltban is, és emiatt kezelni tudtam ezt a helyzetet. Ennek is köszönhető a siker.

– Egy ilyen versenyen hagyja, hogy a csapat hozzá szóljon?
– Tudják, hogy nem is kell beszélni velem. A levezető körben szólaltak meg először. Ott van minden információ körülöttem, ha most elkezdek panaszkodni, hogy az autó alulkormányzott, azon a boxból nagyon keveset tudnak segíteni. Az egy olyan szituáció, amit meg kell oldani. Nem vagyok olyan típus, akinek szüksége van arra, hogy panaszkodjon.

– Belülről fel tudott oldódni a második futamon, eltűnt a feszültség?
– Nem, ott volt. Próbáltam összpontosítani, és ezért volt, hogy amikor éreztem, hogy elkalandozom, akkor gyorsítottam, hogy érezzem, az autó csúszik, és bizony oda kell figyelni. A verseny második felében voltak hullámzó pillanatok, de az utolsó két körben már elhittem, hogy ez megvan. Hagytam is, hogy magával ragadjon az érzés.

– Tom Coronel azt mondta, hogy ön a legjobb versenyzők egyike a mezőnyben. Tudja, érzi, hogy így van?
– Nagyon jólesik, amit mond. Mindenki tudja, hogy már régóta oszlopos tagja a mezőnynek, kitűnő versenyző, és azt is tudja mindenki, hogy Montoyával, Ralf Schumacherrel, tehát volt Formula–1-es menőkkel versenyezhetett. Ha valakinek, akkor neki van rálátása, hogy milyenek az erőviszonyok, így nagyon hízelgő, hogy ennyire pozitívan nyilatkozik rólam. Lassan tényleg meg kell hívnom egy vacsorára vagy néhány sörre, és nem csak a marokkói törés miatt.

– Coronel azt is mondta, hogy nem érti, miért nem került még a gyári pilóták közé. Ez úgy tűnik, hogy a jövő évben változik. Felkészült lélekben, hogy egy ilyen családias légkörből, mint ami a Zengő csapatban van egy más közegbe kerül majd?
– Felkészültem, mert a tavalyi év vége és ennek az évnek az első fele is nagyon mozgalmas volt. Minden versenyző életében elérkezik az a pont, amikor élni kell a lehetőséggel. Bár konkrétumot nem szeretnék mondani, de tavaly már szembesültem olyan lehetőséggel, ami azt vetíti előre, hogy valamikor gyári versenyző legyek. Ehhez az eredmények is hozzájárulnak természetesen. Szinte csak rajtam múlik. Nem tudni, mi történik a jövőben, mi lesz a Hondánál, de azt gondolom, hogy tökéletes helyzetben vagyok. Ahogy eddig is, úgy a jövőben is minden döntésem átgondolt lesz, és ha azt fogom érezni, hogy egyértelmű előny gyári csapattal versenyezni, akkor megragadom az alkalmat – ha egyáltalán lesz ilyen lehetőségem.

– Két hét múlva új helyszínen, a Nürburgringen folytatják. Mit vár a versenytől?
– Voltam már a pályán egy hónapja utcai autóval, a múlt kedden pedig versenyautóval. Sajnos utóbbival technikai probléma miatt nem tudtam sokat menni. Bizakodó vagyok, hogy az autó kibírja, mert semmi információnk nincs. Nagyon nagy kihívás minden méter azon a versenypályán. Ha ott az ember semmit nem csinál, csak próbál végigmenni, akkor is szinte biztos pontszerző lesz. Nekem nem ez lesz a célom. Szerintem a mi autónk ott lehet – ha nem is a Citroën szintjén – az erős pontszerzők között. Sok minden közbejöhet, kevés információnk van, az időjárás is változékony. Nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni. Örülök, hogy ilyen helyszínekre is ellátogatunk, mert ez a WTTC értékét emeli.

– Ma este megünnepli a csapat a sikert?
– Szándékosan nem terveztünk semmit előre, de ma felöntünk a garatra.

TÚRAAUTÓ-VB
3. ÁLLOMÁS, HUNGARORING
2. FUTAM
1. Michelisz Norbert (magyar, Honda Civic) 14 kör
2. Tom Coronel (holland, Chevrolet Cruze) 7.103 mp h.
3. Tom Chilton (brit, Chevrolet Cruze) 9.315 mp h.

1. FUTAM
1. José María López (argentin, Citroën C-Elysée) 13 kör
2. Yvan Muller (francia, Citroën C-Elysée) 3.958 mp h.
3. Hugo Valente (francia, Chevrolet Cruze) 10.290 mp h.
…
8. Michelisz Norbert (magyar, Honda Civic) 15.548 mp h.

A vb élcsoportja
1. José María López (argentin, Citroën) 130 pont
2. Sébastien Loeb (francia, Citroën) 96
3. Yvan Muller (francia, Citroën) 86
4. Tiago Monteiro (portugál, Honda) 58
5. Ma Csing-hua (kínai, Citroën) 53
6. Michelisz Norbert (magyar, Honda) 47