Átkelés a tengeren - egykerekező motoron aludni…

Így készülődik a behajózásra az Africa Race mezőnye a spanyolországi Motrilban. A többszintes komp lassan megtelik, a járműveket rögzítik, amennyire lehet, hogy ha nagyobb hullámok jönnek, akkor se legyen baj, hiszen senki se szeretné a versenyjárművét totálkárosan visszakapni a marokkói partokon.

A majd’ 6000 kilométeres száguldás ugyanis még teljesen ép, felkészített autóval, motorral és kamionnal is meglehetősen emberpróbáló lesz – így azután aki tud, alszik néhány órát a hatalmas hajó gyomrában, hogy a lehető legfrissebben vágjon neki a távnak.

„Már egészen jól hozzászoktam a kompozáshoz, de az első alkalmat sohasem felejtem el – húzza el a száját Kovács Miklós, aki immár ötödször áll rajthoz a Dakar klasszikus útvonalán zajló viadalon. – Rettenetesen vad volt a tenger, úgy ébredtem, mintha egy folyamatosan egykerekező motoron aludtam volna végig az éjszakát...”

Persze, az alvás előtt még a versenyzőknek van egy kis papírmunkájuk, hiszen a szabályok szerint hivatalosan már a kompon mindenki belép Marokkó területére. Ezt persze követi egy ellenőrzés a kikötőben, de az már koránt sem tart olyan hosszú ideig.

Szalay Balázsnak és Bunkoczi Lászlónak egyszer éppen ezzel az adminisztrációval gyűlt meg a baja a behajózáskor, amikor még Afrikában rendezték a Dakart.

„A hajó éppen kifutott a kikötőből, amikor Balázs bátorkodott közölni velem, hogy minden papírja, köztük az útlevele is a kamionban maradt, ami viszont csak a másik komppal érkezik – mesélte a navigátor, Bunkoczi László. – Másfél órámba telt, mire rávettem a helyi embert, hogy az én útlevelemmel és egy halom további papírral beléptessen mind a kettőnket Marokkóba.”

Nos, ilyesmire most nem kellett felkészülni (bár kétszer senki sem lép ugyanabba a folyóba), hiszen ezúttal a komplett mezőny egyszerre hajózott Marokkóba.