Tanulást, tapasztalást, felismerést és megbékélést hozott Erős Tibornak az év

Az év elején azt írta közösségi oldalára: „Azt hiszem, így utólag visszanézve ez volt a legszerethetőbb téli alapozás.” Ennek fényében jól kezdődött a 2023-as esztendő?

Amikor sikeresen kijön az ember egy „megálláshelyzetből”, amit az első Spartathlonomon a vesém leállása miatt éltem át, talán szerethetőnek éli meg, hiszen él és működik minden – mondta Erős Tibor a Csupasportnak adott év végi interjújában. – Valószínűleg erre értettem a szerethetőséget. Jó érzés, amikor a padlóról vagy annál is mélyebbről fel tudunk állni. Nekem még nem volt soha semmilyen súlyosabb sérülésem, pedig mindig a saját határaimon edzettem. Nagy tapasztalás volt ez nekem, és amikor szembesültem vele, hogy újra működöm, az igazán szerethetővé tette a téli alapozást is.

Menjünk végig a versenyeken egyesével, kezdjük az Omszki Ultrával, amelyen pályacsúccsal – 07:13:43 – győzött száz kilométeren, majd következett az Ultrabalaton.

Aztán a Korinthosz 160 sem úgy sikerült, ahogy eltervezte.

Eleget téve a versenymeghívásnak, elindultam az augusztusi eseményen, amelyről szintén kifejezetten kedves emléket őriztem, hiszen 2021-ben az első száz kilométer feletti versenyemen itt indultam el, és tizenhárom óra tíz perces idővel, pályacsúccsal értem be a százhatvan kilométeres távon – egyúttal egyenes ágon kvalifikáltam magam a Spartathlonra, amiért egyáltalán elkezdtem az ultrafutást. A Korinthoszon nem várt dolog történt… Az erőnlétemmel nem volt semmi probléma, inkább mentálisan voltam gyenge, és ötvenkét kilométer után kiszálltam. Most már megfejtettük a sportpszichológusommal, hogy a feladásom mögött mentális kimerültség húzódott meg. Sok minden történt akkoriban velem, és hát az ultrában nemcsak erőnlét kell a test működéséhez, hanem szükség van a fejre is. Emiatt még mélyebbre kerültem, és dolgozni kellett nagyon magamon, hiszen közeledett a Spartathlon.

A Spartathlon emlékezetesre sikerült, a Csupasportnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „pozitív emlékké formálta a tavalyi negatív élményét”.

Önt hallgatva sok tanulságot hozott ez az esztendő.

Tanulást, tapasztalást, felismerést és boldog megbékélést hozott. Azt hiszem, ezt az évet én kértem magamnak, csak korábban még nem tudtam.

Kértem, hogy tanulni tudjak a saját hibáimból, kértem, hogy ezt tapasztaljam meg, hiszen nem megy minden csak úgy simán, kértem, hogy felismerjem, a teljesítmény nem kellhet mindenáron, és kértem, hogy ezt megéljem, és ezekről az érzésekről mesélni tudjak majd.

Azt hiszem, nagyon tanulságos év volt számomra 2023. Persze futottam is rendesen, hiszen ismét körülbelül hatezer-hétszáz kilométert tettem meg az év végére. Ez már sorozatban a harmadik év, amiért tisztelem magam, és büszke vagyok erre a teljesítményre.

Jövőre milyen célokat tűzött ki maga elé?