A Magas-Tátra gyönyörű, de veszélyes kihívása profiknak: a Sas-út (videóval)

 

A Lengyelország területén található, piros turistajelzéssel jelölt négy és fél kilométeres út egy szakaszán drótkötelek segítik a haladást – amely az egésznek via ferratás hangulatot kölcsönöz –, de éppen azokra az útszakaszokra érdemes jobban odafigyelni, ahol nincsenek láncok és létrák. Ezek ugyanis gyakran ugyanolyan nehezek, ráadásul a legtöbb baleset is itt történik. A számok jól mutatják, mennyire kell figyelni: évszázados története során több mint száz halálos baleset történt a Sas-úton, és ezzel a szomorú statisztikával listavezető a Lengyel-Tátrában.

Ennek oka nem a terep nehézségében keresendő, hiszen kellő odafigyeléssel, illetve alapos felkészüléssel gond nélkül végigjárható. Sokkal inkább az, hogy a tapasztalt mászók mellett egyre több lelkes, ugyanakkor kezdő turista vág neki a hegygerincnek. Ez azért felelőtlenség, mert a teljes út megtétele, valamint a több mint ezer méter szintkülönbség teljesítése 6-7 órát vesz igénybe. Ráadásul számos tényező nehezíti a túrát, mint például a változékony időjárás, a még nyáron is gyakran havas, csúszós sziklák, a kitett szakaszok, ahol egyszerre csupán egy ember fér el biztonságosan, vagy hogy néha kifejezetten nehéz tájékozódni a ködben, esőben és szélben.

Az, mondjuk, nagy segítség, hogy az út 1901-től 1911-ig tartó kiépítésekor olyan leágazó ösvényeket is létrehoztak, amelyeken el lehet hagyni a Sas-utat, ha idő előtt ki akarunk szállni. De ha így döntünk, kizárólag az erre kijelölt útvonalon menjünk, mert íratlan szabály, hogy a jelzést tilos csak úgy elhagyni.

Több kritikus pontja is van a Sas-útnak, ilyen a beépített létra a Zerge-csorba előtti függőleges sziklafalon, de egészen a Zerge-hegyig nehéz szakasz vár ránk, a teljesítéséért cserébe viszont páratlan kilátást kapunk. Vigyázzunk a Gránát-csúcsok alatti Drége-árokra, amely első pillantásra csábító lehet a könnyebb útra vágyó, fáradt mászóknak. Pedig nem az. Már a nevét is egy itt halálos balesetet szenvedő egyetemistáról, Jan Drégéről kapta, és egy sokáig nem látható, függőleges sziklafalban végződik, ahonnan nincs visszaút.

A legjobban azonban egymásra kell figyelni, a balesetek jelentős része ugyanis ott következett be, ahol az ellentétes irányba haladók nem fértek el egymás mellett. Ezért a Tátrai Nemzeti Park a Zawrat-hágó és az útvonal legmagasabb pontja, a 2291 méteres Zerge-hegy közötti szakaszt 2007-ben egyirányúvá tette. Ez azonban nem tehet könnyelművé senkit. Aki a Sas-útra merészkedik, annak figyelnie kell magára és a többiekre is. Cserébe viszont garantáltan páratlan élményben lesz része.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!