A dobozi hídnál lekanyarodunk balra, és a békési duzzasztó irányában elindulunk a gidres-gödrös földúton. Eljutni sem egyszerű a vadregényes tájra, ám van, aki a világ zajától elzárt területen, az évtizedes fák alatt napokig képes élvezni a nyugalmat – na és a halak húzása okozta adrenalinszint-emelkedést.
A Békéscsaba, a Debrecen és a Vasas színeiben 259 NB I-es mérkőzést játszó Balog Zsolt erre a nyári szünetre a nomád életmódot választotta: egy sátorral, gázrezsóval, konzervekkel és több zsugor vízzel kivonult a folyópartra. Nyolcadik napja üldögélt a semmi közepén, amikor a sors megjutalmazta kitartását, 107 centiméteres, 41 kilogrammos busát fogott.
„Fenekező módszerrel horgásztam, a csali pedig tigrismogyoró volt – árulta el Balog Zsolt. – Három-négy tíz kilogramm körüli pontyot addigra már fogtam, azt gondoltam, ezúttal is ilyen hal húzza el a szerelékemet. De túlságosan óvatosan kapott, és úgy indult el oldalra a víz alatt, akár egy tengeralattjáró. Jó ideig képtelen voltam megállítani.”
A fárasztás több mint egy óráig tartott, a helyzetet nehezítette, hogy a hatalmas példány farkára rátekeredett a zsinór. A busa nem is nagyon hagyta magát, kemény küzdelem volt partra kényszeríteni – miután a merítőhálóba nem is fért bele, a korábbi NB I-es játékos kénytelen volt derékig belegázolni a folyóba és úgy megpróbálni kiemelni a vízből az óriási halat.
Szerencse, hogy Balog Zsolt profi játékos-pályafutása befejeztével is odafigyel a kondijára, ám ahogy mesélte, így is piszkosul nehéz volt megemelni a halat, a karjai alaposan bedurrantak tőle.
A korábbi játékos az elmúlt idényben a Békéscsaba szakmai stábjának tagja volt, edzői papírjait kiváló eredménnyel szerezte meg, hosszú távú célja, hogy egyszer vezetőedzőként is visszatérjen az NB I-be.