Varga Csaba az alaptáborban – miért nevezik a Nanga Parbatot gyilkos hegynek?

Varga Csaba június 6-án indult el Pakisztánba, hogy megmássza a föld kilencedik legmagasabb hegyét, a 8126 méter magas Nanga Parbatot. Meg is érkezett a fővárosba, Iszlamabadba, ahonnan a Karakoram Highwayen keresztül az Indus völgyében fekvő Chilas városán át a Diamir-völgyben folytatta útját, és Ser falu érintésével érkezett meg a 4200 méteren fekvő alaptáborba. Onnan indítja meg az akklimatizációs mászásokat, a csúcsra pedig a Kinshofer-úton szeretne feljutni, a Diamir-falon.

A geológusok szerint ez a hegy növekszik a leggyorsabban a világon, megmászásában a fő nehézséget az elhelyezkedése miatti nagy függőleges távolságok, a több ezer méteres hegyoldalak, a jeges lejtők és a kiszámíthatatlan időjárási körülmények jelentik, nem ritkák a –40 fokos hidegek és a 200 km/órás szelek sem.

Az osztrák hegymászólegenda, Hermann Buhl jutott fel először a csúcsára 1953-ban, ráadásul egyedül, sátor, ennivaló és hálózsák nélkül. Sokan az alaptáborban azt hitték, meghalt, hiszen a hegynek már akkor is rossz híre volt, addigra 31-en vesztették életüket a lejtőin – ez mára 85-re nőtt, de az elhunytak száma a nem hivatalos adatokkal ennél is magasabb lehet.

Ez volt az első nyolcezres, amelyet megpróbáltak megmászni, az 1895-ös kísérlet a brit Albert F. Mummery és J. Norman Collie nevéhez fűződött, ám tragédia lett a vége, Mummeryt és két gurkát elsodort egy lavina felderítés közben. A második világháború előtt, 1932-től a németek próbálták megmászni, de próbálkozásaikat súlyos tragédiák övezték, az egyik ilyen kísérletről film is készült, a Hét év Tibetben az 1939-es expedícióról szól, de különösen Heinrich Harrer és Peter Aufschnaiter szökéséről és tibeti életéről.

A Nanga volt a legendás Reinhold Messner első nyolcezrese 1970-ben, de az ereszkedés közben meghalt öccse, Günther, és az életben maradt testvérnek emiatt évtizedekig stigmát kellett viselnie. A Nanga Parbat eddigi egyetlen magyar megmászója Erőss Zsolt, akinek 1999-es bravúros mászásáról már írtunk a Csupasporton, illetve 2013-ban a magyar nemzetiségű, de román állampolgárságú Török Zsolt is feljutott a Rupal-falon, a Schell-útvonalon keresztül egy román expedícóval.

Fotó: Hazajáró Facebook-oldal