Sportolók kedvencei – 5 érdekesség a sajtról

Vágólapra másolva!

2023.05.19. 08:45

Címkék

A sajt értékes fehérje- és kálciumforrásnak számít, így gyakori, megfelelő mennyiségű bevitele hozzájárul az ideg- és izomműködéshez. Sportolóknak a zsírszegény változat javasolt.

1. Mennyi az annyi?

A sajtok energia- és tápanyagtartalma nagyban függ a sajt típusától, 100 g elfogyasztása esetén kb. 200-400 kcal energiabevitellel számolhatunk. Amennyiben izomtömeg-növelés vagy fogyás a célunk, érdemes a zsírszegény (20% zsírtartalom alatti) változatokat választani. A sajtok fehérjetartalma jelentős, ám igen eltérő lehet. Amíg 50 g óvári sajt 15 g fehérjét tartalmaz, addig az ugyanilyen mennyiségű camembert sajt már csak 9 grammnyit.

2. Értékes kálciumforrás

Kálciumtartalma jelentős, nagyjából 120 mg kálcium található 20 g mennyiségű sajtban. A felnőtteknek és sportolóknak ajánlott beviteli mennyiséghez (napi 800–1500 mg) így lényegesen hozzá tud járulni.

A tejtermékekben található kálcium felszívódása jobb a növényi forrásokkal összehasonlítva, amely a savas közeg, a tejcukor és a D-vitamin együttes jelenlétének köszönhető.

3. Jelentős hisztamintartalom

Abban az esetben, ha a szervezet hisztamint lebontó enzimje – a DAO – csökkent mennyiségben van jelen, bizonyos allergiaszerű, illetve gyomor- és bélrendszeri tünetek jelentkezhetnek. A sajtok hisztamintartalma jelentős, ám ez az érleltségi fokkal szorosan összefügg. A mozzarella, a ricotta vagy a mascarpone például jó eséllyel fogyasztható hisztamin-intolerancia esetén is.

4. Tejcukor-érzékenység és tejfehérje-allergia

Diagnosztizált laktózintolerancia esetén a laktózmentes sajtokat továbbra is biztonsággal választhatjuk. Az érlelt sajtok laktóztartalma alacsonyabb, így például az érintettek többsége a Pannónia sajtot panasz nélkül el tudja fogyasztani. Fontos tudni azonban, hogy tejfehérje-allergia esetén a laktózmentes termékeket is ki kell hagynunk az étrendünkből.