Sokáig csak a legjobb hegymászók jutottak el a Föld legmagasabb hegyére, a 8849 – a legújabb, 2020-ban elvégzett mérés szerint pontosan 8848.86 – méter magas Mount Everestre, a helyzet azonban a kereskedelmi expedíciók megjelenésével a kilencvenes években kezdett megváltozni. A lényeg, hogy aki befizet egy magas összeget, annak megteremtik a feltételeket a csúcsra jutáshoz.
Edzeni és felkészülni ugyan nem tudnak senki helyett, de minden másról gondoskodnak (sátor, étel, utazás, csúcsengedély, fix kötelek, tapasztalat), hogy a kliensnek csak a mászással kelljen foglalkoznia. Több mint huszonhat évvel ezelőtt, 1996 tavaszán két kereskedelmi expedícióról, az új-zélandi Rob Hall vezette Adventure Consultantsról és az amerikai Scott Fischer vezette Mountain Madnessről szóltak a hírek.
Május 10-én ugyanis a kitörő hatalmas viharban rivalizálásuk odáig vezetett, hogy nyolc ember meghalt a hegyen, köztük a két tapasztalt vezető is. A tragédia oka leginkább abban keresendő, hogy mindkét vállalkozás számára kiemelten fontos volt a csúcs elérése, ezért olyan döntéseket hoztak, amelyeket normális körülmények között biztosan elvetettek volna.
Ráadásul egy időben indították el a csúcstámadást, s mivel aznap harminchárman indultak el a csúcsra, a Hillary-lépcsőnél, 8760 méter magasan a fix kötelek hiánya miatt torlódás alakult ki, órákig kellett várni, míg a vezetők rögzítik őket.
A közelgő vihar jeleire pedig nem visszafordultak, hanem folytatták útjukat, így az az ereszkedésnél csapott le rájuk. Rob Hall hegyivezető az ügyfelek miatt órákig volt az Everest csúcsán, ezért ereszkedéskor már vészjelzést adott le, mert egyik ügyfelével, Doug Hansennel kifogytak az oxigénből a halálzónában. Hansen később eltűnt a viharban, Hall pedig csapdába esett, mert kimerült, s nem tudott tovább ereszkedni.
A kazah származású tapasztalt orosz mászó, Anatolij Bukrejev, a Mountain Madness másik vezetője ekkor már a négyes táborban próbált segíteni, végül három hegymászót megmentett: Sandy Hill Pittmant, Charlotte Foxot és Tim Madsent. Ügyfeleik mindannyian visszatértek, másnap azonban 8300 méter magasban megtalálta vezetőjük, Fischer megfagyott holttestét a délkeleti gerincen.
Rosszabbul járt az Adventure Consultants, amelynek három ügyfele veszítette életét a hegyen, és a vezető, Rob Hall is meghalt 8749 méteren, mert már mozdulni sem bírt, a mentésére igyekvők pedig nem értek el hozzá.
Halálát kihűlés okozta. Utolsó óráiban műholdas kapcsolat segítségével az alaptábori rádión keresztül még beszélt feleségével, akivel közösen a Sarah nevet adták két hónap múlva születendő gyermeküknek, majd május 11-én nem válaszolt többé a hívásokra.
Leginkább hihetetlen az idén 75 esztendős Beck Weathers története, aki bár a csúcstámadásban nem vett részt – csak bevárta a többieket –, kis híján életét vesztette. Társai többször halottnak hitték, segítségkérését nem hallották a viharban, mégis túlélte, igaz, orra, jobb karja és bal kezének ujjai lefagytak.
Az év tragédiái azonban nem értek véget, másik oldalán a hegy további négy halálos áldozatot követelt, így a 16 áldozatot követelő 2014-es, valamint a 22 áldozatot követelő 2015-ös, lavinák okozta tragédiákig ez volt az Everest legsötétebb éve.