Mindannyian szerdán érkeztek meg Görögországba?
Igen, szerda este, átvettük a szállást, aztán egész csütörtökön ettünk-ittunk, az eligazítás után megint kajáltunk, majd pihenés várt ránk, bár nem jutottunk vissza könnyen a szállásunkra – ha Budapesten dugó van, itt, Athénban megadugó!
Mit mondtak az eligazításon?
Kicsit kaotikus, görögös volt, a lényeg, hogy vigyázni kell, mert bizonyos helyeken fel vannak bontva az utak.
Athénen belül egészen pontosan honnan rajtol a verseny?
Az Akropolisztól nem messze található ókori múzeumtól, elég szép hely. Utána sokáig az országút mellett haladunk, majd jönnek az igazán látványos részek, Korinthosz és a hegyek.
Jó barátjaként ön vette rá Ferenczi Istvánt, hogy teljesítse a 490 kilométert, vagy ő érzett olthatatlan vágyat erre?
Várjon, itt van mellettem, megkérdezem tőle! Elég határozottan azt felelte, hogy én vettem rá… Valamelyik Ultrabalaton közben beszéltük, milyen jó lenne együtt indulni ezen a versenyen, és nem kellett sokat győzködni aranylábú barátunkat, hamar igent mondott. Most éppen előttem cipekedik, már mindannyian be vagyunk sózva.
Immár másodszorra veselkedik neki ennek a brutális távnak Izgul azért?
Hogyne, szerintem nem is lenne normális, ha nem izgulnék. Kegyetlenül sok a 490 kilométer, ami először újdonság volt, de már tudom, mi vár rám. Nagyon jó, hogy most összejött egy magyar csapat, sok az ismerős futó, ez könnyít majd a helyzetünkön. Hárman, Pisti, Kovács Ádám és én úgy terveztük, hogy bandázva futunk, amíg lehet. Ádám állítja, hogy nem fog elfutni tőlünk, de én pontosan tudom, hogy gyorsabban kezd nálunk. Mindenesetre amíg bírjuk, együtt megyünk, aztán majd próbáljuk egymást berugdosni a célba.
Nagyjából hogyan kell elképzelni a viadal menetét, mennyit lehet pihenni közben?
Ötven kilométerenként vannak ellenőrzőpontok, kettőnél aludni is lehet, nem ágyban, de matracra lefeküdhetünk a sötétben pihenni. A terveink szerint összesen hat óra alvással számolunk, így lenne 91-92 óra, amíg befejezzük a versenyt. Mivel 104 óra a limit, hagytunk időt arra, hogy ha véletlenül nagyon megborulna valaki, ki tudjon belőle jönni, összekapja magát.
Milyen a hangulat a magyar csapatnál, hogyan telt az eddig kint töltött időszak?
Röhögünk folyamatosan, nagyon jó a hangulat, remek a társaság, ismerjük egymást, összeköt minket a barátság.
Ön például szeretné megdönteni a 2019-es idejét?
Nem, sőt, megfordult a fejemben, hogy el sem jövök, hanem inkább egy Arctic Ultra-versenyre megyek, de így együtt nagyszerű kaland lesz az Athén–Spárta–Athén, közösen élhetjük át az élményeket. Persze nagyon örülnék az egyéni csúcsnak, boldog lennék, ha 96 órán belül lefutnám, de félek a bokámtól. Korábban sosem voltam sérült, remélem, ez is csak amolyan ijesztés volt. Egyébként meg mindenki győz, aki végigcsinálja.
Milyen időjárásra számíthatnak, mit mutatnak az előrejelzések?
Egy ideig aggódtunk, hogy esni fog, de nem lesz nagy gond. Azért egy-kétezer méteren esőben futni eléggé húzós, egyrészt a hidegérzet miatt, másrészt meg nehéz fejben feldolgozni, hogy fázol, el vagy ázva és nincs kísérő.
Pontosabban mi hárman, fiúk valószínűleg együtt maradunk, remélem, megússzuk a rossz időt, de végül is vannak jó cuccaink, ha valami baj történne.
Nyitókép: Authentic Phidippides Run Hungarian Team facebook oldala
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!