Nedeczky Júlia is az Eötvös-expedícióban

Néhány hónappal korábban a Csupasporton is megjelent, miszerint az idén már 120 éve, hogy Eötvös Loránd fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár és hegymászó két lánya, Eötvös Ilona és Rolanda 1901. augusztus 8-án elsőként mászta meg a déli falon a Tofana di Rozes 3225 méter magas csúcsának meredek, déli sziklaútját a Dolomitokban. A jeles évforduló alkalmából szeptemberben magyar expedíció indul, hogy a korabeli útvonalon, korabeli felszereléseket használva tisztelegjenek a sikeres mászás előtt. A túráról dokumentumfilm is készül, amelyben Eötvös Loránd egyik lányát a tervek szerint Nedeczky Júlia testesíti meg.

„Bízom benne, hogy az ősszel valóban megvalósul Grábler Zsuzsa álma – kezdte Nedeczky Júlia. – Nagyon régóta ismerjük egymást, ő a főszervezője a túrának. Az ötlet valójában már húsz éve megszületett, akkor éppen a százéves évforduló miatt lett volna aktuális. Kapcsolatban voltam Zsuzsával, aki nagy lelkesedéssel vázolta, hogy ismertessük meg az embereket báró Eötvös Loránd kevésbé ismert oldalával is. Kevesen tudják ugyanis a fizikusról, hogy hegyet és sziklát is mászott, mégpedig gyakran a két lányával. Szívesen vállaltam a felkérést, s abban maradtunk, a dokumentumfilmben a báró egyik lányát alakítanám. Próbaforgatáson is voltunk, aztán valamiért meghiúsult a túra és azzal együtt a film is. Különböző rendezvényeken rendszeresen találkoztunk Zsuzsával, és mindig megerősítettük egymásnak, hogy vállalom a szerepet.”

Nedeczky Júlia pszichológus, nem mellékesen klarinéton játszik, de talán többen ismerik úgy, mint az első magyar nőt, aki megmászott egy nyolcezer méter feletti hegyet. Még 2003-ban, a Karakorum–Himalája-expedíció keretében jutott fel a Gasherbrum II 8035 méter magas csúcsára.

„Alapvetően pszichológus vagyok, koncertjeim pedig legutóbb a járvány két hulláma között voltak. Korábban nyolc éven keresztül hegyi vezetőként is dolgoztam, de ezzel mára felhagytam, mert túlságosan megterhelő munka, és olyan sokat foglalkoztattak, hogy a kiégés közelébe kerültem. Ráadásul éppen akkoriban szigorították a szabályozást, miszerint csak végzettséggel lehet valaki hegyi vezető, a Tátrában pedig ez a szlovákok privilégiuma. Az időmet és energiámat inkább saját jövőbeli csúcsaimra akartam fordítani. Erőss Zsolt kétezertizenhármas halála nagy űrt hagyott az életemben, aztán úgy két éve Koncz Ákossal egymásra találtunk, azonosak voltak a hegyi céljaink és motivációnk. Olyan nyolcezres csúcs volt a tervünk, amelynek főcsúcsán nem járt még magyar mászó, mesterséges oxigén használata nélkül. Két ilyen csúcs van, a Csomolungma és a Sisapangma, utóbbira esett a választásunk, de a koronavírus-járvány miatt tavaly ez meghiúsult, s úgy terveztük, hogy akkor esetleg az idén ősszel ismét megpróbáljuk, de közben az Eötvös Loránd-féle túra miatt megint halasztódik.”

A tervek szerint ugyanis az Eötvös-expedíció szeptember 11. és 19. közötti napokban esedékes a Tofanák hegycsoportban.

„Izgalmasnak ígérkezik, mert korabeli ruhákban másznánk meg az általuk elsőként mászott sziklafalat. Manapság divatos leszólni, hogy egy könnyebb sziklamászó út nem jelent különösebb kihívást, de nem nagyon látom, hogy bárki is vállalkozna ennek az útnak a megmászására, különösen nem a gyerekeivel.”

A Tofanák egy hegycsoport az észak-olaszországi Dolomitok középső részén, az Ampezzói-Dolomitokban. A csoport három markáns hegycsúcsból áll: a Tofana di Rozes (3225 méter) a csoport legdélebbi tagja, míg legészakabbra a Tofana di Dentro (3238 méter) magasodik. A kettő között helyezkedik el a Tofana di Mezzo (3244 méter), amely a Dolomitok negyedik legmagasabb csúcsa.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!