Aktuális ruházati rovatunk következik. Tudom, kismillió óda zengett már arról, melyik évszakban milyen rucit érdemes magunkra ölteni, de kifogyhatatlan téma. Speciel én sem tudom. Addig okés, hogy nyáron rövidet, télen meg hosszút (bár számos ellenpéldát lehet ilyenkor is látni), de ezen átmeneti időszakban biz' elbizonytalanodik az ember.
Mivel már a négy évszak megléte is kérdéses, ahogy látom, a számuk kettőre redukálódott, van a száraz szaharai, meg a csapadékos monszun, most körülbelül az utóbbi a dominánsabb.
A probléma már itt kezdődik: rövidgatyában már összehúzódnak a farpofák, a hosszúban meg irgalmatlan izzadnak.
Ha valaki úgy érzi, nagyon alulöltözött, a piros lámpánál még termelhet hőt értelmezhetetlen, epileptikus táncmozdulatokkal.
Jó, persze ne nyavalyogjak, figyeljük meg a sportruházatok evolúcióját, mikor anno rettentő cudar körülmények közt, mamuszban mászták meg az Everestet, most meg épphogy lift nem viszi fel a kíváncsi turistákat a serpával együtt, aki a napozóágyat cipeli a kulacsba bekevert Cosmopolitan koktéllal.
A mütyür mindenesetre tényleg jó sálnak, meg mindenféle főfödőnek, ami már csak azért is praktikus, hogy a Duna mellett tomboló, tornádó erejű szelekben rendesen tartson a frizura, és ne fújja az egészet a képünkbe.
Maradt még száznyolcvan kihasználatlan karakterem, amelyekkel kezdeni kellene valami hasznosat, de csak annyi jut eszembe, ami talán a legfontosabb is, hogy futás alatt, vagy után mindenki a maga hőérzetéhez képest fogyasszon folyadékot. Tehát aki fázós, annak javasolt már a forralt bor, aki igyekszik látszatban tartani a színvonalat, marad a sör, akinek meg tökmindegy, hát neki a legjobb, mert nagyobb a választási lehetőség.