Erősebb a férfiaknál: az első nő a K2-n

„Mindannyian szerelmesek voltunk belé, ő viszont egyikünkbe sem” – emlékezett vissza a világ legjobb hegymászónőjének tartott Wanda Rutkiewiczre a Nemzeti Sportnak adott interjújában a 69 éves, lengyel Krzysztof Wielicki, a himalájai hegymászás élő legendája.

És valójában Rutkiewicz semmivel sem kevésbe legendás, mint Reinhold Messner, Jerzy Kukuczka vagy éppen az említett Wielicki, hiszen a hegymászás hőskorában nyújtott elképesztő tetteivel írta be magát a hegymászás történetébe.

Wanda Rutkiewicz lengyel családban született Litvánia területén, ezért a második világháború után szülei úgy döntöttek, az anyaországba költöznek. Így kerültek Wroclawba, ahol a már akkor is nagyon erős személyiségű lány elvégezte a műszaki egyetem villamosmérnöki karát.

A hegymászás 1961-ben kezdte érdekelni, teljesen váratlanul: amikor egyszer kifogyott a benzin Jurak márkájú lengyel motorkerékpárjából, az út szélén integetett az arra haladóknak, hogy segítsenek neki. És micsoda véletlen, Bogdan Jankowski, a híres hegymászó állt meg, a vele folytatott beszélgetés pedig megváltoztatta Wanda életét.

„Imádtam a fizikai erőkifejtést, a friss levegőt, a bajtársiasságot és az izgalmat” – mondta egyszer, de erős és konok jelleme miatt hamar önállósodni kezdett – vagy inkább kényszerült. Hiába voltak ugyanis akkoriban nagyon jók a lengyel hegymászók, hiába vitte volna a lengyel expedíciókra is az akkori hegymászóélet központi figurája, Andrzej Zawada, Wanda nem jött ki a férfiakkal. Úgy érezte, nem kezelik egyenlőként, ezért maga kezdett el expedíciót szervezni.

„Nehéz, de rendkívüli nő volt” – mondták kortársai. Egyre elismertebb lett, ezért még a lengyel titkosszolgálat is be akarta szervezni, sikertelenül.

Valóban rendkívüli volt, 1978. október 16-án ugyanis ő volt az első lengyel állampolgár (egyben az első európai nő), aki megmászta a föld legmagasabb hegyét, a 8850 méter magas Mount Everestet, egyébként éppen aznap, amikor honfitársát, Karol Wojtylát II. János Pál néven pápává választották.

Nőként azért is emberfeletti a teljesítménye, mert az a lengyel hegymászó-generáció nem akármilyen férfiakból állt. De Wanda Rutkiewicz semmivel sem volt gyengébb, sőt, legnagyobb tette még csak ezután következett: 1986-ban első nőként jutott fel a híres-hírhedt K2 8611 méteres csúcsára.

Nem használt oxigénpalackot, ami tovább növeli az érdemeit, de hatalmas teljesítményét kissé beárnyékolta, hogy abban a szezonban tizenhárman veszítették életüket a világ egyik legveszélyesebb hegyén, köztük ereszkedés közben két társa, Lilliane és Maurice Barrard is.

„Wanda az élő bizonyíték, hogy a nők nagy magasságban olyan teljesítményekre képesek, amikről a legtöbb férfi csak álmodozik” – mondta Reinhold Messner az egyre népszerűbb Wanda Rutkiewiczről, aki ezt követően számos nyolcezrest megmászott még.

Jóslata 1992-ben teljesült be, amikor 49 évesen a világ harmadik legmagasabb hegyét, a 8586 méteres Kancsendzöngát akarta megmászni, amely a kilencedik nyolcezrese lett volna – talán az is volt, ezt már sosem tudjuk meg. Végzetét makacssága okozta.

Az utolsó, aki látta, a mexikói Carlos Carsolio (a negyedik ember, aki megmászta mind a tizennégy nyolcezrest), éppen ereszkedett le a Kancsendzönga csúcsáról, amikor a legyengült Wanda még felfelé mászott, de a férfi hiába próbálta, nem tudta meggyőzni, hogy forduljon vissza.

A világ akkor legerősebb hegymászónője a közelgő vihar ellenére is elszánt volt, ha kell, a csúcs alatt éjszakázik. Rejtély, feljutott-e, s a holtteste sem került még elő.

Fotó: Facebook