A Djatlov-hágó rejtélye

Az iratok 1990-es nyilvánossá tétele miatt az elmúlt években különösen kedvelt téma az interneten a Djatlov-hágó megfejtetlen rejtélye, amelyről összeesküvés-elméletek tucatjai születtek, még film is készült róla. A történtek hatvan év távlatából sem ismertek, ezért a mai napig foglalkoztatja a történészek és önjelölt kutatók fantáziáját.

Történt, hogy 1959. január 23-án Igor Djatlov vezetésével az oroszországi Szverdlovszkból kalandosnak ígérkező hegymászótúra indult az Urálba. A kilenc fiatal közül nyolcan az Uráli Műszaki Főiskola hallgatói voltak, ketten nők, s az utolsó pillanatba csatlakozott egy túravezető is, akit a hatóság rendelt a csoport mellé.

Nem sokkal később a tapasztalatlannak egyáltalalán nem nevezhető, a túrázáshoz hozzászokott csapat egyik tagja, Jurij Jugyin megbetegedett, és visszafordult, így egyedül ő tért haza a többiek számára végzetes túráról. Ez az oka, hogy nem volt szemtanú, aki elmesélje a történteket.

Írásos és képi dokumentumok azért maradtak hátra, mert a tagok közül többen fényképeket és naplóbejegyzéseket készítettek. A tervük szerint nehéz, havas terepen tizenhat nap alatt háromszázötven kilométert gyalogolnak az Otortyen-hegy 1234 méteres csúcsáig és vissza.

Útközben a helyi népcsoport, a manysik területén mentek át, de hóvihar miatt lelassultak, és február 1-jén a cél előtt tíz kilométerrel le kellett táborozniuk. Mintegy egy kilométerre az erdő mellett verték fel a sátrakat egy hegyoldalban.

Hogy mi történt azon az éjszakán, nem tudni pontosan, csak annyit, hogy valamennyien meghaltak.

Miután már az otthoniaknak is gyanússá vált, hogy a csoport sokat késik a visszatéréssel, az iskola mentőexpedíciót indított a keresésükre, amelyhez a hadsereg is segítséget nyújtott. A kutatás sikerrel járt, de elsőre csak öt holttestet találtak a helyszínen, hóolvadáskor pedig további négyet a vízmosásnál, viszont számos jelenségre azóta sem tudtak magyarázatot adni.

• Miért vágták ki a sátrat belülről és hagyták benn a felszerelést?


• Miért voltak rendezettek a lábnyomaik menekülés közben?


• A mínusz 20 Celsius-fokos hideg ellenére két holttesten miért nem volt bakancs, és miért voltak hárman is alsóneműben?


• Miért hiányzott az egyik holttest nyelve?


• Miért voltak rajtuk égési sérülések?


• Miért volt az egyikük koponyája betörve?


• A bőrük miért lett sárgásbarna?


• Miért volt hármójuk ruhája is radioaktív?

Gyanús volt továbbá, hogy az orosz rendőrség szokatlanul gyorsan, már májusban lezárta a nyomozást érdemi magyarázat nélkül, az anyagot pedig titkosította, s ez elindította a gyakran igen vad konteógyártást.

Lavina volt? A kihűlés zavarta össze őket? Egy különleges széljelenség, illetve az emiatti pánik? Vagy füstmérgezés a sátorba vitt tábortűz miatt? A helyi népcsoport, a manysik mészárlása? Esetleg vadállatok?

Aztán jöttek az egyre elborultabb elméletek. Netán a KGB volt? Vagy az orosz hadsereg titkos kísérletei állnak a tragikus rejtély mögött? Jetitámadás áldozatai lettek? Vagy földönkívülieké? Ezen elméletek egy része természetesen komolytalan, de tény, van, amit meg lehet magyarázni, és olyan is bőven akad, amit talán sosem.