Kalandozás a pulzuszónák világában

Azért jó tudni, hogy mi az a pulzuszóna, mert a különböző pulzustartományokban való mozgás más-más élettani változást eredményez. Nem biztos, hogy az a jó, ha halálra futjuk magunkat (sőt biztos, hogy nem az a jó), az edzés minőségét nem az elfáradás mértéke határozza meg. Ahhoz, hogy a pulzuszónákat meghatározzuk, ismernünk kell a maximális pulzusunkat. Ez az a pulzusszám, amelyet a szervezet maximális fizikai terhelésnél produkál. Számolással, de a leghatékonyabban méréssel lehet meghatározni.

Ökölszabály: 220 mínusz életkor

Parker-elmélet: 205 mínusz életkor fele, plusz 5, ha nő, és plusz 5, ha elitatléta

Életkor/nem/testsúly alapján: 210 mínusz életkor fele, mínusz a testsúly százaléka kg-ban, plusz 4, ha férfi

Miller-formula: 217 mínusz (0.85 x életkor), mínusz 3, ha elitatléta, plusz 2, ha 50 év körüli elitatléta, plusz 4, ha 55 év feletti elitatléta

Tanaka-módszer: 208 mínusz (0.7 x életkor)

Méréssel úgy határozhatjuk meg, hogy alapos bemelegítés után folyamatosan emeljük a terhelést, s ha már eljutottunk arra a pontra, amikor már képtelenek vagyunk tovább futni, akkor mérünk gyorsan pulzust, vagy ha órát viselünk, kimentjük a pulzusmérő óra memóriájába.

Nos, ha már tudjuk a maximális pulzusunkat, meghatározhatók a pulzuszónák is.

Regeneráló pulzuszóna: a maximális pulzus 50-60 százaléka; idősebbeknek, túlsúlyosoknak ajánlott tartomány. Bemelegítésként vagy levezetésként is alkalmazzuk. Leginkább gyaloglással érhető el, ha valaki edzetlen, egész biztos, hogy már a lassú kocogás is magasabb tartományban történik, vagyis feljebb megy a pulzusa. Haladóknál kemény edzések után ajánlott, az izomláz enyhítésére.

Zsírégető pulzuszóna: a maximális pulzus 60-70 százaléka; leginkább fogyni vágyóknak ajánlott, ilyenkor az energianyerés zsírból történik, ezért hívjuk zsírégető zónának. Általában kényelmes tempójú futás vagy gyaloglás ez emelkedőn, beindítja a keringést, ezáltal az anyagcsere-folyamatokat is. Negyven percet minimum szánni kell az effajta edzésekre, de az egy óra sem sok rá. Sőt nagyon hasznos azoknak is, akik kezdő futók, és az izomzatuk érhálózatát szeretnék fejleszteni. Kezdő futóknak, de nagy távra készülőknek is ajánlott.

Állóképességi pulzustartomány: a maximális pulzus 70-85 százalékán zajlik az edzés, közepes tempójú futás közben valósítható meg. Ez már nem kocogás, de még nem tempófutás. A versenyfelkészülés nagy része ebben a zónában zajlik, egyértelműen az állóképesség javítását szolgálja.

Anaerob tartomány: a maximum pulzus 85-90 százaléka. Míg az előző pulzuszóna aerob edzésnek számított, vagyis oxigénfelvétel mellett zajlottak az energianyerő folyamatok, addig az anaerob zónában már jelentkezik az oxigéndeficit, megkezdődik a savasodás. Gyorsító és állóképességi edzések során alkalmazzuk; ez már valóban gyors tempójú futás, ez a sebesség sokáig nem tartható fenn.

Vörös zóna: a maximális pulzus 90 százaléka fölötti edzés, ez már csak nagyon rutinos futóknak ajánlott. Célja a tüdőkapacitás növelése és a laktátküszöbön történő edzéshez való adaptálódás. Kezdőknek nem ajánlott, de még haladóknak sem – csak profiknak!

Nézzünk edzéseket a váltakozó pulzuszónában.

Résztávozás: 300-1000 méteres tempós futás, közte 3-5 perc laza futás; ezzel a módszerrel a laktátküszöb tolható ki.

Fartlekfutás: annyiban tér el a résztávozástól, hogy az iram lassabb, a gyorsabb szakaszok nem előre meghatározottak, az egész edzés improvizatív tréning, mégpedig változó tempóban, de ez a gyakorlás is alkalmas az állóképesség javítására és a futógyorsaság fokozására

Intervaledzés: itt ugyanúgy résztávok vannak, viszont a VO2max tempóban zajlik a gyors futás; fontos, hogy a pihenőszakaszok valóban lassúak legyenek, ennek az edzésnek az utólagos zsírégető hatása is jelentős, gyakran használják a hosszú, zsírégető edzések helyett, de csak haladók számára

Terepfutás: a változatos terep, a sok emelkedő jótékony hatással van a futó síkfutására is, nő az állóképessége, javul a futógyorsasága, az edzés zsírégető hatása sem hanyagolható el.