Barka Emese elárulta: nehezebb volt túltennie magát az elődöntős vereségen, mint megnyerni a bronzmeccset.

„Nagyon határozott voltam, úgy éreztem, nem tud hozzám érni a román lány. Rengeteg gondolat kavarog most a fejemben, de örülök! Kicsit biztonságos birkózást csináltam, akciózhattam volna többet is, azonban nagyon koncentráltam arra, hogy ne tudjon megtámadni a román lány, így ez lett a vége a dolognak.”

Sastin Marianna kijelentette: ha valaki nyolc hónappal ezelőtt, vagyis amikor életet adott kisfiának, azt mondja neki, hogy itt éremért fog birkózni, szívesen aláírta volna.

„Persze szerettem volna nyerni, mindent meg is tettem érte, úgyhogy nem gondolom, hogy szomorúnak kellene lennem. A közönség most is olyan jó volt, mint 2013-ban. Bár akkor győztesként hagytam el a szőnyeget, most is ugyanúgy örültek.”

Arról is beszélt, hogyan csinálták végig a felkészülést újszülött fiával, hiszen az edzője egyben a férje is Wöller Ákos személyében.

„Olivért vittük magunkkal a táborokba, csak a versenyeken nem volt velünk, akkor a nagyszülőknél portyázott. Most is anyukáméknál van, holnap megyünk érte, és most már tényleg nagyon várom, hogy a kezembe fogjam.”

Végül arról faggattuk: tervezi-e a folytatást birkózóként?

„Egyelőre nincsenek tervek, alszunk egy párat erre a vébére, aztán leülünk, megbeszéljük és kitaláljuk.”

57 KG
BRONZMÉRKŐZÉS
Barka Emese
–Kateryna Zhydachevska (román)  6:0

62 KG
BRONZMÉRKŐZÉS
Sastin Marianna–Julija Tkacs (ukrán) 0:2