Így jártunk a legjobban?

Olyan ember vagyok, aki nem hisz a véletlenekben. Minden okkal történik, még ha sokszor nem is értjük meg azonnal a miérteket. Az idei szezonban elérhetünk valami olyasmit, amire 1962. óta nem volt példa, megnyerhetünk egy európai kupát, és az a nagy büdös helyzet, hogy most már ez alapelvárás lett a klubnál, legalábbis a nyilatkozatok erre engednek következtetni. Nem kaptuk meg ugyan a Baselt, de úgy voltam vele, hogy csak a Chelsea-t ne. Nem mintha félnék tőlük, de velük van bőven elszámolnivalónk tavalyról, és az igazán nagyot Amszterdamban csattanhat május 15-én. Mert nem véletlen, hogy mind ők, mind mi kizúztunk a BL-ből, és az sem, hogy most elkerültük egymást. De nem cselzizek többet, hiszen itt van nekünk a Fenerbahce, és bucira nem osztogatják az elődöntős részvételt még az Európa ligában sem.
Olyan ember vagyok, aki nem hisz a véletlenekben. Minden okkal történik, még ha sokszor nem is értjük meg azonnal a miérteket. Az idei szezonban elérhetünk valami olyasmit, amire 1962. óta nem volt példa, megnyerhetünk egy európai kupát, és az a nagy büdös helyzet, hogy most már ez alapelvárás lett a klubnál, legalábbis a nyilatkozatok erre engednek következtetni. Nem kaptuk meg ugyan a Baselt, de úgy voltam vele, hogy csak a Chelsea-t ne. Nem mintha félnék tőlük, de velük van bőven elszámolnivalónk tavalyról, és az igazán nagyot Amszterdamban csattanhat május 15-én. Mert nem véletlen, hogy mind ők, mind mi kizúztunk a BL-ből, és az sem, hogy most elkerültük egymást. De nem cselzizek többet, hiszen itt van nekünk a Fenerbahce, és bucira nem osztogatják az elődöntős részvételt még az Európa ligában sem.

Érdekes, hogy mennyire képes magával ragadni az Európa liga, így a végére. Tegnap nem mentem el ebédelni a sorsolás miatt, inkább beértem a reggeliről maradt fél sajtos rudammal, és egy kiválóan működő Eurosport streammel. Aztán pár perc múlva elégedetten konstatáltam, hogy török kirándulás jön, a szó nem túl szoros értelmében, majd egy hazai visszavágó. Ez az a leosztás, ami igazán kedvemre való, és nem történhet meg 3 éven belül kétszer, hogy esélyesként várva egy párharcot elbukjunk. Két éve ugye a Bragával szemben egy idegenben lőtt gól okozta a vesztünket, pedig már mindenki elkönyvelte, hogy a döntőben Porto-Benfica klasszikus következik. Úgy nagyjából ezek voltak az első gondolataim, összemixelve.

Gondolkodtam, miként lehetne a leghatékonyabban bemutatni a török csapatot, a válasz pedig EstiKornél. A kiváló Lazio blog kiváló bloggere fél nappal a kiesésük után is készségesen állt rendelkezésemre, amiért innen is küldöm köszönetemet, a továbbiakban az ő elemzése következik:

"A Fener meglehetősen egyszerű eszközökkel dolgozik, de azokat jól hasznosítja. A csapatjáték maga stabil és erre szükségük van, mert ahogy megyünk egyre hátrébb, úgy rosszabbodik a helyzet. Nézzük ezt meg a jellemző felállásukkal szemléltetve, ami egy egészen megszokott, finom húzásoktól mentes, 4-2-3-1. Demirel egészen meglepő, hogy nem csak egy Fener-szintű csapat, de a török válogatott kapusa is tud lenni. Végig érezni rajta a bizonytalanságot, a távoli lövéseknél szinte minden alkalommal kipattan róla a labda, süt róla a megbízhatatlanság. A két belső bekk biztos középszer, viszont nem is vállalnak semmifajta kockázatot, végig fegyelmezetten járőröznek a kapu közvetlen közelében és ha kell, kibombáznak mindent, nem vacakolnak. A két szélen Gönül és Ziegler ugyan gyakran igyekszik felfutni, de túl sok veszélyt ezek sem hordoznak magukban, részint azért, mert nekik is nagyon fegyelmezetten vissza kell zárni, másrészt Ziegler kirívóan megbízhatatlan tud lenni, egy ügyesebb szélsővel szembekerülve azonnal megadja magát. Ezt egy olyan csekély adattal tudom alátámasztani, hogy a Lazio elleni, római meccsen, Candreva csekély 25 alkalommal tudta beadni az oldalán a labdát, valamint egy párharcot sem nyert ellene a svájci. Ha valahova, hát a török védelem baloldalára érdemes érdemes figyelni, a leggyengébb pontjuk.

Meireles és Topal tartják a verőemberi pozíciót, bár főleg előbbi nagy löketeket meg tud ereszteni, erre időnként építenek is, mondjuk ez a Benficánál valószínűleg nem fog meglepni senkit. Kár, hogy valószínűsíthetően füttykoncert várja, igen kedves játékosom. A támadónégyes pedig kifejezetten jól néz. Bár Cristian Brazíliában még inkább védekező középpályásként működött, itt már eggyel előrébb kap szerepet és teljesen jól is csinálja, nála a van a pálca. Sokat védekezik, ellenben a támadásban is alapvető a jelenléte. Amolyan szegény ember Hernanese. Webó és Kuijt esetében nem teljesen lenne a fantázia terméke, hogy idősödő korukra még teljesítenek egy pénzkereső kört, de ők is hasznos munkát végeznek, állandó veszély van a játékukban, vándorolnak is össze-vissza a pályán.
Sow pedig ráadásul fiatal is, és baromi sok gólt lő.

Magyarán, ha a törökök képesek kiegyensúlyozni azt a minőségi hátrányt, amit a védelmük jelent, az El-mezőny bármelyik tagjának megnehezíthetik az életét. Pontos támadójátékkal viszont gólokat lehet szerezni ellenük.

Szerintem így járt a legjobban a Benfica."

Ámen.