Megújul a BL? (Fotó: AFP)

 

 
Jön a háború? Az UEFA-fenyegetés ellenére 12 klub bejelentette a Szuperligát

A korábbi sajtóhírek szerint a Szuperliga tervére válaszul a Bajnokok Ligája 2024-től újulna meg. Az UEFA tervei szerint a jelenlegi 32 helyett 36 gárda szerepelne a kontinens legrangosabb klubsorozatában, a négycsapatos csoportokat pedig egy nagy tabella váltaná fel, így a jelenlegi hat helyett tíz találkozót játszhatna minden résztvevő különböző ellenfelekkel. Az első nyolc automatikusan a nyolcaddöntőbe jutna, a 9–24. helyezettekre rájátszás várna a 16 közé kerülésért. 

Az európai szövetség hétvégén erősítette meg, hogy hétfőn ülést tart a végrehajtó bizottság, hogy döntést hozzon a reformról. A honlapján ugyanakkor még nem erősítette meg, hogy a szavazás lezajlott volna, és a tagok elfogadták volna a BL megújulásáról szóló tervet. 

Vasárnap éjjel tizenkét klub, az AC Milan, az Arsenal, az Atlético Madrid, a Chelsea, az FC Barcelona, az Inter, a Juventus FC, a Liverpool FC, a Manchester City, a Manchester United, a Real Madrid és a Tottenham Hotspur közös közleményben jelentette be, hogy megegyeztek egy közös liga indításában. A sorozat első elnöke Florentino Pérez, a Real Madrid klubelnöke lett. Tájékoztatása szerint pedig már 2021 augusztusában elindulhat az új elitsorozat, azaz a Szuperliga.  

Al-Kelaifi is megszavazta a BL-reformot a sajtóhírek szerint (Fotó: AFP)

A tizenkettek közleménye szerint hamarosan három másik klub is csatlakozik az alapítókhoz – sajtóhírek szerint ezek egyike épp a PSG lenne Pérezék várakozásai szerint –, hogy aztán idényről idényre öt a nemzeti bajnokságokban kiemelkedően szereplő klubbal kiegészülve alkossák a Szuperliga mezőnyét. Kérdés, hogy Al-Kelaifi, a francia klub elnök-tulajdonosa miként gondolkodik.

A Szuperliga-tagok vasárnapi közleménye kitért a tervezett reformra, ebben azt írták, nem érzik úgy, hogy az UEFA elképzelései megfelelő választ adnának a futball jövőjével kapcsolatos kérdéseikre.

Az elitsorozat lebonyolítása nagyban hasonlítana a 2024-es BL-tervekhez, a mezőnyt két csoportra bontanák, a tíz-tíz csapat ősszel oda-vissza játszana egymással bajnoki lebonyolításban, majd playoff és egyenes kieséses szakasz következne – a legjobb nyolc oda-visszavágós alapon döntené el, ki jut el a májusi döntőbe.  

Fontos különbség azonban, hogy míg a BL után a bevételeket az európai szövetség osztaná el, addig a Szuperliga esetében a klubok egymás között osztanák szét a pénzdíjakat. Utóbbi sorozatot a hírek szerint egyébként a JP Morgan bank és befektetési csoport finanszírozná meg, miközben a résztvevők a topmeccsek tévés jogdíjainak értékesítéséből a Bajnokok Ligájáénál négy-ötször nagyobb haszonnal számolnak. 

Az UEFA és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, azaz a FIFA is szankciókat ígért azon klubokkal szemben, amelyek elindulnak a Szuperligában. Többek közt kizárnák őket a BL-ből (nem mintha a Szuperliga programját látva vélhetően indulni akarnának még ott is az érintett csapatok – a szerk.), játékosaikat pedig nem engednék elindulni a világ- és Európa-bajnokságokon. A FIFA közleményében „zárt, szakadár európai bajnokságként” hivatkozott az elitbajnokság ötletére.