Dejan Sztankovics portréja

nemzetisége:
szerb
75/13
születési hely:
Belgrád
ideje:
1978.09.11.
pozíció:
bal oldali középpályás
magassága:
181 cm
súlya:
75 kg
korábbi klubjai:
Teleoptik Zemun, Crvena Zvezda, Lazio
sikerei:
európai Szuperkupa-győztes (1999), KEK-győztes (1999), olasz Szuperkupa-győztes (1998, 2000, 2005, 2006, 2008), szerb bajnok (1995), Szerb Kupa-győztes (1995, 1996, 1997), olasz bajnok (2000, 2006, 2007, 2008), vb-résztvevő (1998, 2006), Eb-résztvevő (2000), Olasz Kupa-győztes (2000, 2004, 2005, 2006), az Év játékosa Szerbiában (2003, 2004), az Év csapatának tagja a Serie A-ban (2002, 2007), az Év legjobb középpályása a Serie A-ban (2007)

A szerb középpályás az utóbbi évek legjobb Inter-igazolása: a középpályán kiváló szervező erejével nagyot lendít előre a kék-feketék fantáziától ritkán duzzadó játékán, s a góllövéssel sem áll hadilábon.

Az egykori Jugoszláviában felnőtt kis Dejan a Teleoptik nevelése, s legnagyobb hazai klubban, a Crvena Zvezdában kezdte profi pályafutását, s 15 évesen már hét mérkőzést játszhatott a nagyok között! A legnagyobb tehetségnek tartották, az összes utánpótlás-válogatottnak oszlopos tagja volt, 16 éves korától alapembere, 18 éves korától pedig csapatkapitánya volt a vörösöknek! Persze a klubban már nem olyan világklasszisok játszottak, mint a BL-győztes Proszinecski-Mihajlovics-Jugovics-Binics-féle vonulat, de azért nyert három kupát és egy bajnokságot Djorovics (Celta), Zsivkovics (Leverkusen), a későbbi Real Madrid-játékos Perica Ognjenovics, Domaraud (később Milan) és a kapus Milojevics (Anderlecht), Njegus (Atletico Madrid), Lazetics (Lazio) társaságában. Dejan azóta is csúcstartó: már 16 évesen pályára léphetett a BEK-ben!!! 1997-ben a válogatottban is bemutatkozhatott, s mindenki őt tartotta az 1998-as VB leendő legnagyobb jugoszláv felfedezettjének. Bár nem játszott a válogatott jól, ő nem okozott csalódást s régi barátjával, Ognjenoviccsal együtt nyugat felé vették az irányt: őt a Lazio, Pericát a Real Madrid csábította el.

A kékekkel nagy menetelésbe kezdett: a világ egyik legjobb (jobb ill. bal oldali és középső) középpályásává nőtte ki magát, s nyert többek között olasz kupát, KEK-et és bajnokságot. Zsenialitását mi sem jellemzi jobban, hogy minden nyáron arról cikkeztek az újságok, hogy kinek adják el 10-20 millió euróért. Ott volt a 2000-es EB-n is, ahol szintén csapata legjobbja volt. Azonban ameddig, lehetett, hűséges maradt az Örök Városhoz, s csak akkor igazolt el amikor végleg bizonyossá vált az anyagi csőd. Négymillió eurót fizetett érte az Inter, s csak azért ilyen keveset, mert fél év múlva lejárt volna a szerződése - de a milánóiak jobbnak látták ha biztosra mennek, nehogy nyáron valaki "rájukígérjen". A kék-feketéknél nagyon hamar beilleszkedett, s tíznél több pontot gyűjtött össze a kanadai táblázaton, nem csoda, ha a szurkolók egyik legnagyobb kedvence lett Adriano mellett. Természetesen egykori edzője, Mancio érkeztével sem ingott meg a helye a kezdőben, de ősszel koránt sem nyújtott világklasszisi teljesítményt (5.8-as átlag...) a középpályán - talán az zavarta meg, hogy Verón mögött immáron csak másodhegedűsnek számít?

A 2005-06-os szezonban legjobb interes átlagát produkálta, azonban még mindig fényévekre áll teljesítménye laziós korszakáétól, ráadásul hol eltiltás (a Cagliari elleni bajnoki után az uruguayi Abeijón elleni könnyű testi sértését honorálta így az olasz szövetség), hol térdsérülés miatt kellett heteket kihagynia. A világbajnokságon ennek megfelelően csúnyán leszerepelt, hiszen egyértelműen ott volt a németországi torna nagy leszereplői között: már a hollandok ellen kiérdemelt négyes osztályzata sem sok jót jósolt számára, de az argentinokkal vívott mérkőzésen – társaival vállvetve – egyenesen élete legrosszabb produkciójával rukkolt elő. A negyedik gauchó gólnál Sztankovics nagyon csúnyán lemaradt Crespóról, majd igencsak átlátszóan úgy tett, mintha meghúzódott volna futás közben… Elefántcsontpart ellen sem ment sokkal jobban neki, ám a 10. percben legalább egyetlen egyszer megmutatta, mire lett volna képes ezen a vb-n: egy csodálatos keresztlabdával lepte meg Zsigicset, aki meg is szerezte a vezetést a szerbeknek. Ezután viszont úgy eltűnt a mezőnyben, hogy azt a kaméleon-akadémián külön tantárgyként lehetne oktatni, emígyen kerek négyes átlaggal fejezte be a futball 2006-os ünnepét…