Gyulai Miklós: Ez a bronz­érem hűen tükrözi, az egyéni és a csapatambíciók megférnek egymás mellett

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke: Innen sem sikerült érem nélkül hazajönni

– Mikor volt legutóbb ennyire sikeres tele a magyar atlétikának?
– Nemigen tekintettem ily módon vissza, a hosszú évek alatt eljutottam oda, hogy bár a múlt fontos, mert sokat lehet belőle tanulni, mindig az számít, hogy éppen aktuálisan mi van. Az azonban biztos, hogy az elmúlt másfél-két hónap, ami a klasszikus fedett pályás szezont öleli fel az atlétikában, jól sikerült. Most kezd beérni az a munka, amit a kétezertizenkettes londoni olimpiát követően el tudtunk kezdeni. Szinte mindenki, aki most valamilyen eredményt elért, már ennek a stratégiának az eredményeképpen került bele a sportágba.

– Hogyan értékeli a magyar csapat teljesítményét?
– Soha rosszabb vébészereplést! A körülményeknek és a lehetőségeknek megfelelően mindenki kihozta magából a legjobbat és a legtöbbet. Innen sem sikerült érem nélkül hazajönni, ez mindig jót tesz a szereplés megítélésének, de volt negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik helyünk is.

– Mitől lett hirtelen ennyi nagyon jó négyszázasunk?
– Annak a szisztematikus építkezésnek betudhatóan, amit a különböző szakmai programoknak köszönhetően el tudtunk kezdeni. Ilyen volt a váltóprogram is a budapesti világbajnokság előtt, amiből a 4x400-as férfiváltónk tudott megújulni és tovább fejlődni. Ez egy nagybetűs csapat. Az atlétika egyéni sportág marad, de ez a bronzérem hűen tükrözi, hogy az egyéni és a csapatambíciók megférnek egymás mellett. Ehhez olyan személyiségű sportolók is kellenek, amilyen Molnár Attila, Enyingi Patrik, Wahl Zoltán és Kovács Árpád.

A NAKINGI FEDETT PÁLYÁS ATLÉTIKAI VILÁGBAJNOKSÁG SZÁMOKBAN

1 – A vb záró napján megszületett az első váltóban szerzett magyar érem a fedett pályás és szabadtéri vb-k történetében. Az Enyingi Patrik, Wahl Zoltán, Kovács Árpád, Molnár Attila összetételű négyes óriásit csatázott 4x400-on a házigazda Kínával a bronzéremért, amit bődületesen nagy, 3:06.03-as országos csúccsal sikerült is megszereznie.

2 olyan szupersztár is volt Nankingban, aki a versenyszámában elsőként tudott sorozatban harmadszor diadalmaskodni: Grant Holloway férfi 60 m gáton, Armand Duplantis férfi rúdugrásban őrizte meg a veretlenségét.

3 amerikai tudta csak megelőzni az újdonsült Európa-bajnok Molnár Attilát 400 méteren. A magyar sprinter a kontinensviadal és a január vége óta tartó téli szezon fáradalmai ellenére is egy pozíciót javított a tavaly Glasgow-ban elért ötödik helyén. Christopher Bailey, Brian Faust és Jacory Patterson is pihentebben érkezett meg Nankingba, mint fiatal sprinterünk. „Most ők adják a győztes interjúkat, meglátjuk, hogy egy év múlva mi lesz a vége…” – nyilatkozta a versenyt követően Molnár. A motivációja tehát megvan a jövő évi toruni fedett vb-re is.

4 századmásodperc (!) volt a női 60 méteres gátfutás első hat helyezettje között. Minden idők egyik legszorosabb döntőjében a hat favorit szinte egyszerre zuhant be a célba. A nüanszok ezúttal a Bahama-szigetekről érkező világcsúcstartó Devynne Charltonnak kedveztek, aki 7.72-vel megvédte címét. A két hete az Eb-t megnyerő svájci Ditaji Kambundji 7.73-mal elvitte az ezüstérmet. Mögötte három sprinter neve mellett is 7.74-et mutatott az eredményjelző, csupán öt ezred volt Ackera Nugent, Pia ­Skrzyszowska és Grace Stark között. A célfotó a jamaicai Nugent bronzérmét jelezte, aki az elődöntőben úgy széttörte az utolsó gátat, hogy a lécet maga elé rúgta és kis híján elesett benne. Ám talpon maradt és beverekedte magát a fináléba. A hatodikként célba érő Nadine Visser 7.76-ot futott, így a legjobb hat négy századon belül volt egymáshoz képest.

5 olyan versenyző volt, aki az ­apeldoorni Európa-bajnokság után két héttel a nankingi világbajnokságon is megállíthatatlan volt. Ily módon duplázott a norvég Jakob Ingebrigtsen (1500 és 3000 méteren is!), a brit Jeremiah Azu (férfi 60 méter), a norvég Sander Skotheim (férfi hétpróba), az olasz színekben versenyző kubai Andy Díaz Hernández (férfi hármasugrás) és a finn Saga Vanninen (női ötpróba).

6. érme volt Magyarországnak a vasárnap férfi 4x400 méteres váltóban szerzett bronz a fedett pályás vb-k történetében. A korábbi dobogósaink: Márton Anita (2018: arany, 2016: ezüst – mindkettő súlylökésben), Forgács Judit (1987: bronz – 400 méteren), Szabó Zsuzsanna (1999: bronz – rúdugrásban) és Czingler Zsolt (1999: bronz – hármasugrásban).

6. érmét gyűjtötte be az új-zélandiak klasszis súlylökője, Tom Walsh is a fedett pályás vb-k történetében. A 33 éves dobóatléta 2014 óta leszoríthatatlan a dobogóról, amelynek a tetejére 2016 és 2018 után harmadszor állhatott fel. Tavaly Glasgow-ból ezüstöt, 2014-ben és 2022-ben bronzot vihetett haza.

11 magyar lépett pályára a 9.3 milliós metropoliszban: a 4x400-as férfiváltónk bronzérmes lett, Molnár Attila negyedikként végzett 400 méteren, Szűcs Szabina hatodik, Krizsán Xénia nyolcadik lett ötpróbában, Gálpál Zsombor a tizedik helyen zárta a tízpróbát, Takács Boglárka és Illovszky Dominik is bejutott az elődöntőbe 60 méteren, kettejükhöz hasonlóan Szeles Bálint is ment egy kört 60 méter gáton, amelyben Eszes Dániel az előfutamokban búcsúzott.

16 különböző nemzet atlétája ünnepelhetett világbajnoki címet. Mondanunk sem kell, hogy – az Antarktiszt leszámítva – az összes kontinensre került legalább egy aranyérem a huszonhatból. A legtöbb Európába (11) és Amerikába (9), de Afrikának (3), Óceániának (2) és Ázsiának (1) sincs szégyenkeznivalója. Ez a változatosság is csak azt mutatja, hogy az atlétika tényleg az a sportág, amelyet a világ minden táján a legmagasabb szinten űznek. A tehetség bárhol képes utat törni magának.

20 évesen megszerezte pályafutása első világbajnoki címét az olaszok távol-ugró-tehetsége, Mattia Furlani. Csakúgy, mint a női 60 méter gát, a férfi távol is elképesztően szoros volt, a 830 centit ugró győztes mögött a jamaicai ­Wayne Pinnock csupán egy centivel ugrott kisebbet, akitől a bronzérmes ausztrál Liam Adcock is további egy centivel maradt el.

21. volt a nankingi a fedett pályás világbajnokságok sorában, és az első, amelyet Kínában rendeztek meg. Budapest korábban 1989-ben és 2004-ben is otthont adott a legnagyobb beltéri atlétikai eseménynek. A másfél milliárdos ország az előttünk álló időszakban központi helyszíne lesz az atlétika világának, hiszen május 10-én és 11-én Kantonban kerül sor a váltó-vb-re, 2027 szeptemberében pedig tizenkét év után ismét a pekingi Madárfészek ad otthont a szabadtéri vb-nek.

24 éves korára teljessé tette az aranykollekcióját Jakob Ingebrigtsen az 1500 méter (majd a 3000 méter) megnyerésével. A képessége megvan hozzá, hogy a következő négy évben minden idők egyik legnagyobb futójává váljon. A címei mellett már öt világrekordot is a magáénak mondhat (szabadtér: 2000 és 3000 méter, 2 mérföld; fedett pálya: 1500 méter és 1 mérföld), s nem lennénk meglepve, ha nyáron a legendás Hisám el-Gerúzs 1500-as és 1 mérföldes szabadtéri csúcsait is túlszárnyalná.

32 ország szerzett érmet, ez a 117 résztvevő ország több mint egynegyede. Magyarországnak is jutott egy bronzérem a 4x400-as férfiváltónk jóvoltából, amivel holtversenyben az éremtáblázat 27. helyén zártunk.

60 méteres síkfutásban tett csodát Patrizia van der Weken, aki Luxemburg történetének első érmét vihette haza a fedett pályás és a szabadtéri vb-k történetében. A 25 éves sprinter ugyanúgy a harmadik helyen ért célba, mint nem sokkal korábban az Európa-bajnokságon.

136 egyéni csúcs dőlt meg a múlt hétvégén, többek között a hétpróbában tizedikként végző Gálpál Zsombor is élete legjobbját érte el, 5548 pontot gyűjtve.

605 centiméterrel most először veszítettek el nagy világeseményt férfi rúdugrásban. Bárki ugrott ekkorát az olimpiák, vb-k, Eb-k történetében, korábban megnyerte az adott versenyt. Azonban most a görög Emmanuil Karalisznak ez is kevés volt. Hiába érte el élete legjobbját, pechére a korszakos zseni Armand Duplantisszal él egy korban, aki a 610, majd a 615 centit is átvitte a vb középső napján.

696 centiméteres egyéni csúccsal, szinte a semmiből nyerte meg a női távolugrást az amerikai Claire Bryant. A vb legnagyobb meglepetését elérő 23 esztendős versenyzőnek korábban egyetlen szabadtéri vagy fedett pályás országos bajnoki címe sem volt, és négyéves tanulmányai alatt az egyetemi bajnokságban sem tudott soha győzni.

1500 méteren az etióp Gudaf Tsegay megdöntötte a már korábban is általa tartott versenycsúcsot. A szám beltéri világrekordere 3:54.86-tal győzött.