Az atlétika igenis népszerű és van jövője itthon is

SZENDREI ZOLTÁNSZENDREI ZOLTÁN
Vágólapra másolva!
2025.03.12. 06:39
Molnár Attila Apeldoornban felállhatott a dobogó legfelső fokára (Fotó: Getty Images)
A 400 méteren sporttörténelmi győzelmet arató Molnár Attila a következő években olyan magasra törhet, amire sprintszámokban már nagyon régóta nem volt példa magyar részről. Ám újdonsült Európa-bajnokunk mellett azt is egyre izgatottabban figyelhetjük, ahogyan a többi fiatal magyar atléta is berúgja az ajtót.

Minden napra jutott magyar siker az Omnisport Apeldoornban. A fedett pályás Európa-bajnokság a Los Angeles-i olimpiai ciklus első nagy atlétikai világeseménye volt. Szebb rajtban nem is reménykedhettünk, mint ami végül kijött belőle: egy aranyérem és további három döntős szereplés, megannyi egyéni csúcs.

Molnár Attila téli veretlenséggel a háta mögött érkezett meg Hollandiába, ahol elbírta, hogy mindenki a 400 méter első számú favoritjaként tekint rá. „Tizenötmillió magyarért futok” – mondta még a 2023-as budapesti vb-n, amikor 44.84 másodperces szabadtéri országos csúccsal az elődöntőbe jutott. Akkor még csak 21 éves volt, de a rá jellemző érettséggel versenyzett és adott utána nyilatkozatot.

Aztán jött a tavalyi év, ami a fedett pályás világbajnokságon bemutatott teljesítményével szintén csodálatosan indult. Első magyarként döntőzhetett versenyszámában és lett ötödik – a glasgow-i fináléhoz is magyar rekord kellett az elődöntőben. Nem sokkal később egy családi tragédia rázta meg az életét: elhunyt az édesapja. Sokan ezután teljesen összetörtek volna, ám ő nem sokkal később már a váltó-vb-n segítette a magyar csapatot. Elutazott a szabadtéri Eb-re is, ahol egyéniben és a férfiváltóval is bejutott a fináléba, négyesünk az előfutamokban nemzeti rekorddal vétette észre magát.

 

A nyár csak telt, de a budapesti vb-n elért 44.84-et nem sikerült tovább javítania, azonban élete nagy álmát teljesítve Párizsban rajthoz állhatott első olimpiáján. A reményfutamokon nem jutott túl, mégsem lehetett elégedetlen, bemutatkozó olimpiáján a családi nehézségek után ez is nagy szó volt. Télen pont édesapja elvesztése miatt nem szerette volna itthon tölteni a karácsonyt, édesanyjával és a testvéreivel úgy döntöttek, hogy kivételesen másképp állnak az ünnepekhez. Hősünknek ez egy hathetes floridai edzőtáborozást jelentett, ahová edzőjével, Karlik Pállal és a szakember többi tanítványával, köztük Molnár Jankával és Wahl Zoltánnal utazott ki.

„A mentális ereje a legnagyobb erőssége”

– Mi az, amiben tanítványa, Molnár Attila a legtöbbet fejlődött az ön keze alatt?
– Attilával ez már a negyedik szezon, amit közösen kezdtünk el. Évről évre fejlődik, 2023 hozta meg az első igazán nagy előrelépést, akkorra domborodott ki, amit korábban elkezdtünk, főként a sebességnövelésen volt a hangsúly. Ugyan tavaly egyéni csúcsot nem tudott futni, egy enyhe térdsérülés és családi problémák is nehezítették a dolgát, de mindezek ellenére is helytállt a fedett vébén, a szabadtéri Eb-n és a párizsi olimpián is. Nagy motivációval álltunk hozzá a téli felkészüléshez, hogy ezt a kicsit rosszabb évet kijavítsuk.

– Mekkora szerepet játszott az újabb szintlépésben a másfél hónapos floridai edzőtábor?
– Intenzívebben tudtunk edzeni, mint amiben itthon a december-januári hidegben képesek lettünk volna. A hosszabb idő, hat hét alatt rá tudtak állni az ízületek és az izmok a melegre. Egy egyszerűbb, kéthetes edzőtáborban erre nem biztos, hogy sor került volna. Egyelőre úgy néz ki, hogy beváltak a számításaink.

– Mi az, amiért tanítványának ennyire fekszik a fedett pálya?
– A fedett pálya sokkal szűkebb, kisebb kanyarok vannak. Néhány sprinter ezt meg se tudja oldani, de ő szerencsére nagyon érzi a kanyart, jól be tud dőlni, miközben kevésbé esik vissza a sebessége. Általában ez szinte teljesen ösztönösen jön technikailag. Attila olyan négyszázas, aki nem egy tempóban fut, hanem jó indulósebességből próbál versenyezni. Aki gyorsan el tudja kezdeni és pozíciót tud fogni, megússza a kerülgetést. Ezért is volt a döntő egy kicsit szorosabb, mert azt nagyon el kellett kezdeni, hogy az élre tudjon állni, emiatt nem a saját ritmusát hozta, mégis jól meg tudta oldani.

– Mi Attila legnagyobb erőssége?
– A mentális ereje. Rendkívüli módon tud koncentrálni, ezáltal mindig ki tudja hozni magából a maximumot.

Miniinterjú: KARLIK Pál, az Európa-bajnok Molnár Attila edzője

Ez a jó körülmények között, kőkemény edzésekkel eltöltött időszak hamar meghozta az eredményét. Már az idei első, belgrádi versenyén bement 46 másodperc alá, olyan könnyedén futott 45.66-ot, ami sokat ígért a beltéri időszakra. Hat nappal később, Ostravában jött az újabb Gold-verseny, ahol valósággal megsemmisítette a szerb fővárosban elért idejét: 45.08 lett, amivel csak három századdal maradt el a norvég Karsten Warholm kontinenscsúcsától. Innentől már mindenki minimum éremesélyesként tekintett rá az apeldoorni Eb-vel kapcsolatban.

  „Nagyon tisztelek minden sportolót, aki esélyesként nyer meg egy olimpiát vagy bármilyen másik világeseményt – mondta lapunknak néhány perccel azután, hogy ő maga is csatlakozott ezen sportolók táborához. Sokat tanult a 2023-as U23-as Eb-ből, ahol még nem bírta el ezt a terhet, ezért be kellett érnie egy ezüsttel. – Mentálisan erősnek tartom magam, de ennek most másmilyen súlya volt. Próbáltam úgy hozzáállni, hogy ez nem lenyom, hanem hátulról tol előre. Ez a mostani lehetőség egyben felelősség is volt. A vége nagyon fájt, de ezért jöttem, »meghaltam«, beértem és lekerült a teher a vállamról.”  

Atlétika
Tegnap, 11:26

A fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság öt legemlékezetesebb pillanata

400 méteren Európa-bajnoki címet ünnepelt Molnár Attila Hollandiában.

 

Molnár Attila alig két hónappal a 23. születésnapja után a magyar atlétika történetének első fedett pályás Európa-bajnoka lett bármilyen síkfutószámban. Méghozzá klasszishoz illően élete második legjobb futásával, 45.25 másodperces teljesítménnyel úgy, hogy a végén a lengyel Maksymilian Szwed nagyon jött rá, de a szíve adott neki még egy utolsó lendületet. Az FTC sprintere Magyarország 13. fedett pályás Eb-címét nyerte meg, ami az 1966 és 1969 közötti Európa-kupák sikereivel (1966: Varjú Vilmos, súlylökés; Nemesházi Margit, 60 méter; Szabó-Nagy Zsuzsa, 800 m; 1967: Nemesházi Margit, 50 méter) tizenhétre egészül ki.

 „Nagyot lőttem az Európa-bajnokságon, de ahhoz, hogy ez a kínai Nankingban is sikerüljön, meg kell találnom a töltényt” – mondta az MTI-nek a hétfői sajtótájékoztatón. Valóban, nincs megállás, jövő hét pénteken már kezdődik is a fedett pályás világbajnokság, ahol Molnárnak szintén nagy esélye lesz minimum az éremszerzésre. „Megígérem mindenkinek, hogy készen leszek a vb-re és a maximumot fogom adni.”  

„Molnár Attila learatta kemény munkája első gyümölcsét”

– Hogyan értékeli a magyar csapat szereplését a fedett pályás Eb-n?
– Nemigen lehet másmilyennek értékelni, mint kitűnőnek. A tizenöt tagú magyar válogatott hozta azt, amire számíthattunk tőle és ami benne volt a levegőben. Már csak azért is különösen örülök neki, mert nem minden esztendőben volt ilyen jó szereplés. Molnár Attila aranyérme és a további három döntős hely önmagáért beszél, ha szabadtéren vagyunk, akkor négyszázon Enyingi Patriknak is finálét ér a hetedik helye. Kezd háttérbe szorulni az a mentalitás, hogy csak jussunk ki, ennél már többet szeretnének az atlétáink.

– Mit adhat Molnár Attila sikere a magyar atlétikának?
– Nehéz szavakban elmondani, de valami olyan löketet, mint ami a 2023-as budapesti világbajnokság egyik hozadéka volt. A vébé után megnőtt az érdeklődés a sportág iránt, a bázisa érezhetően nagyobb lett. Attila sikere is ilyesmit hozhat, ráadásul az egyik legnehezebb versenyszámban, négyszáz méteren lett Európa-bajnok. Beért az ő és a körülötte dolgozó emberek munkája, ennek aratta le az első gyümölcsét Apeldoornban.

– Minek köszönhető, hogy a hollandok hazai pályán ennyire uralták a mezőnyt?
– Bár Hollandia szabadelvű ország, a sportját szigorú rend és fegyelem, „szögletesség” jellemzi. Néhány hónapja itt volt Magyarországon a holland sprintszakág vezetője és elmondta, hogy náluk nincsenek egyéni érdekek, mindenki csapatszinten gondolkozik. Ezt például Femke Bolnak is meg kellett értenie, akinél a hazai pálya ellenére szóba sem került, hogy egyéniben rajthoz álljon, de a váltókat azért győzelemre vezette.

– Hasonlóan szép eredményekben reménykedjünk a jövő hét pénteken kezdődő fedett pályás vébén is?
– Meglátjuk. Már nem lehet azt mondani, hogy nincs esély arra, hogy hasonlóan szép és jó eredményeket érjünk el. Szépen alakul a csapat, a következő napokban eldől, hogy ki vállalja az indulást.

Miniinterjú: GYULAI Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke

 

Kozák Luca sajnos elesett a 60 m gát döntőjében, de formája biztató volt a világbajnokságra nézve (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Jelenleg a világ negyedik legjobb ideje az övé, de Christopher Bailey (amerikai, 44.70), Ezekiel Nathaniel (nigériai, 44.74), Jayden Davis (amerikai, 44.95) és Auhmad Robinson (amerikai, 45.07) nevéről sem a pánik az, ami elsőre eszünkbe jut. És a másodikra sem a „világklasszis” vagy a „legyőzhetetlen” jelzők jönnek fel velük kapcsolatban…

 

Ezek sokkal inkább Molnár Attila ismérvei a mostani fedett pályás szezon alapján!

Az atlétika – és a magyar sport – új arca a szókimondósága miatt a sportág népszerűségén is dobhat egyet, a kalapácsvető Halász Bence mellett újabb klasszisunk van. A klasszisok sorába igyekszik egyébként Takács Boglárka is, aki életében először döntőzhetett egy hihetetlenül erős mezőnyben 60 méteren. Az Eb utolsó napján óriási formában versenyzett, élete három legjobb futását mutatta be a „gyengébbik” távján. A 7.09-es elődöntőbeli teljesítménye vb-szintet is ért egyben.

Egészen ütőképes csapat formálódik Kínára, Molnár és Takács mellett két gátfutónk, Kozák Luca és Tóth Anna, az Apeldoornban 6.58-as egyéni csúcsot futó Illovszky Dominik és az Eb-t pont a vb miatt kihagyó ötpróbázónk, Krizsán Xénia is reménykedhet egy jól sikerülő fellépésben.

A magyar 4x400-as férfiváltó két századdal (!) csúszott le az Eb-kvalifikációról. Az utolsó pillanatban a csehek összideje ennyivel volt jobb, vagyis emberenként mindenkinek fél századdal kellett volna gyorsabbnak lennie. Ez annyira kis különbség, hogy sokkal inkább szerencse kérdése volt, mint bármi másé. A csehek aztán bizonyították, hogy semmi keresnivalójuk sincs Hollandiában, két és fél másodperccel maradtak le az utolsó előtti Franciaországtól. Bízunk benne, hogy a vb-n egy szabadkártyával Molnárék is megmutathatják, mire képesek.

Takács Boglárka, a 60 méter 7. helyezettje

Most fordult elő velem olyan először, hogy egy nap alatt háromszor is futnom kellett. De igyekeztem nem foglalkozni ezzel, és mindig csak a következő futamra koncentráltam. De tettem magamnak egy fogadalmat, azt, hogy ha bejutok a döntőbe, akkor csillámport teszek a hajamra, hogy ott még jobban ragyogjak. Bejutottam, és a versenytársak segítettek a fogadalom betartásában.
 

Bátori Lilianna, a magasugrás 9. helyezettje

Egyáltalán nem volt cél a döntőbe jutás, igazából évezni akartam az egész versenyt, és sikerült is, nagyon jól éreztem magam. Hatalmas élmény, hogy ott lehettem a legjobbak között, és sokat beszélgettem velük, most már kezdem elhinni, hogy én is közéjük tartozom.

Vélemények

 

 

Legfrissebb hírek

Takács Boglárka szívéhez közelebb került a 60 méter, s várja már a vb-t, akárcsak a szabadtéri szezont

Atlétika
17 órája

Atlétika: Bátori Lilianna nem csak beugrott a felnőtt Eb-re

Utánpótlássport
19 órája

A fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság öt legemlékezetesebb pillanata

Atlétika
Tegnap, 11:26

Atlétika: hazatértek az apeldoorni hősök

Atlétika
2025.03.10. 21:31

Kórházba szállították a holland futót, aki elájult az Eb döntőjében

Atlétika
2025.03.10. 09:24

Takács Boglárka: Életem három legjobb futásán vagyok túl

Atlétika
2025.03.09. 20:08

Takács Boglárka a hetedik helyen ért célba a 60 méter Európa-bajnoki döntőjében

Atlétika
2025.03.09. 18:48

Megint országos csúcs – a sprinter Takács Boglárka döntőbe jutott a fedett pályás atlétikai Eb-n!

Atlétika
2025.03.09. 16:26
Ezek is érdekelhetik