Világrekorder magasugró lett a kosarasból

Július hetedikén, vagyis alig több mint egy hete nagy visszhangot váltott ki, hogy 37 év elteltével megdőlt a női magasugrás világrekordja, az ukrán Jaroszlava Mahucsih 210 centimétere egy centivel több a bolgár Sztefka Kosztadinova 1987-ben ugrott csúcsánál. Volt példa arra is, hogy a rekordot olimpiai fináléban állítsák fel, például 1956-ban. A 23 éves amerikai Mildred McDaniel a mexikóvárosi Pánamerikai Játékok győzteseként utazhatott Melbourne-be, de nem ő volt a favorit, merthogy az ötkarikás játékok évében kétszer is megdőlt a világcsúcs, ám egyszer sem az ő nevéhez fűződött. Májusban a brit Thelma Hopkins 174 centit ugrott, aztán júliusban a romániai magyar Balázs Jolán, a sportág történetének egyik legnagyobb alakja egy centiméterrel felülmúlta ezt. McDanielt valójában az éremesélyesek közé sem sorolták, ám ezen a napon senki sem tudta őt megközelíteni. Hopkins és Balázs is leragadt 167 centinél, a kosárlabdában is kiváló „Millie” azonban szó szerint szárnyalt, és második kísérletére átrepült a 176 centiméteres világcsúcsmagasság felett is (Balázs tíz hónappal később visszavette a rekordot).

A középiskolai kosárcsapatba egyébként úgy került be, hogy a testnevelő tanára egy pár új cipőt és egy helyet ajánlott fel a keretben annak, aki egymás után tíz büntetőt értékesít, és hősünk élt ezzel a lehetőséggel, aztán később gyakran lett pontkirálynő a különböző tornákon. Legtöbb társa a holt szezonban atletizált, őt azonban sokáig nem érdekelte. Aztán Marian Armstrong-Perkins edző, aki addig már három versenyzőt küldött az olimpiára, rávette McDanielt, hogy nézze meg az atléták edzését. A magasugrást figyelve McDaniel megjegyezte az egyik lányról, hogy nem tud ugrani, az edző unszolására kipróbálta a számot, és egyből látszott, nem ügyetlen. Nemcsak kosárlabdában nyert állami bajnoki címeket, hanem nyolcvanyardos gátfutásban, illetve magas- és távolugrásban is. Az alabamai Tuskegee Egyetemen a később a Hírességek Csarnokába választott edző, Cleve­land Abbott segítette a felkészülését, szabadtéren három, fedett pályán két amatőr bajnoki címet ért el.

Mildred McDaniel 1957-ben testnevelő tanári diplomát szerzett, Atlantában ő lett az év nője (Woman of the Year), sportszerűségéért is kapott elismerést, az arcképe pedig postai bélyegre került a Dominikai Köztársaságban. Egy évvel később férjhez ment, Kaliforniába költözött, ahol több mint harminckét évig tanított és edzősködött. 1983-ban bekerült az amerikai atlétikai Hírességek Csarnokába, 2004-ben hunyt el.