![](https://cdn.nemzetisport.hu/2025/02/ajLCmz3Rmt_zbqxp3YZBCGw1DFN1wYU8boFUqxPlO2g/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2M3NDU5YmEzZTVmNzQxYjViZDc0MzljMmU5N2Y1Mzg5.webp)
Dmitrij Sljahtyin VFLA-elnök a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a maguk részéről a pénz átutalásával az utolsó feltételt is teljesítették, s nincs már ok, ami alapján az IAAF-nek továbbra is fenn kellene tartania az orosz szövetség 2015 novembere óta tartó eltiltását. Sljahtyin emlékeztetett rá: korábban már azt az igényét is kielégítették a nemzetközi szövetségnek, hogy a moszkvai doppinglaboratóriumban őrzött mintákat kivétel nélkül adják át a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek (WADA).
A WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság tárta fel Oroszországban az államilag támogatott, rendszerszintű doppingolást. A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között 30 sportágban mintegy 1000 sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.
Az orosz sportolók a 2016-os, riói olimpián elkerülték a teljes kizárást, versenyzőiknek azonban külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez az érintett sportági szövetségektől. Az orosz atlétákat már akkor kitiltották, míg a tavalyi, pjongcsangi téli játékokon már az összes sportolójukat érintette a szankció. Aki külön engedéllyel mégis elindulhatott, csak semleges színekben vehetett részt a versenyeken.
Az IAAF a VFLA teljes körű státusának esetleges visszaállításáról a jövő hét végi monacói tanácsülésén dönthet.