„A kormány megerősítette, hogy az olimpiai pályázat visszavonása ellenére a tervezett helyszínek megépülnek, ami azt jelenti, hogy akár 2028-ra vagy 2032-re is pályázhatunk” – idézi az oldal Fürjes Balázs kormánybiztost, aki már találkozott is Gyulai Miklóssal, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökével, a dániai Aarhusban pedig személyesen tárgyal Sebastian Coe-val, az IAAF első emberével.Fürjes Balázs kormánybiztost, aki már találkozott is Gyulai Miklóssal, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökével, a dániai Aarhusban pedig személyesen tárgyal Sebastian Coe-val, az IAAF első emberével.
A nemzetközi szövetség meghívásos pályázat útján jelöli ki a vb helyszínét egy kiválasztási folyamat után, de 2023-ban azért is esik jó eséllyel a választás egy európai városra, mert a sportágnak ezen a kontinensen a legnagyobb a közönsége. Számít az is, hogy 2019-ben Dohában, 2021-ben az amerikai Eugene-ben rendezik a vb-t, ami így az időzóna miatt sokat veszít az európai közönségből.
Magyarországon nagy hagyománya van az atlétikai világversenyek rendezésének, mi vagyunk az egyedüli európai tagszövetség, amely az Eb minden fajtáját (U18, U20, U23, fedett pályás, szabadtéri, mezei futó) megrendezte már. Igaz, Budapestnek nincs harmincezres, jól felszerelt atlétikai stadionja, nincs 400 méteres körpályával és távolugrósávval ellátott létesítménye a bemelegítéshez, nincs rendesen összekötve a belváros és a repülőtér, egy atlétikai vb költségvetése pedig negyvenmillió dollár (12 milliárd forint).
Az IAAF az augusztusi londoni vb-re szeretné meghívni a 2023-as jelölteket. Információink szerint Spanyolország és Svédország is beszállna, utóbbi már csak azért is, mert Göteborg 2021-ben is rendezett volna, a város megalapítása 400. évfordulóját ugyanis atlétikai vb-vel szerette volna megünnepelni.