20 éve hiába próbálkoznak a legtöbb női világcsúcs megjavításával

Vágólapra másolva!
2008.09.26. 20:02
Tizennégy világcsúcs. A női atlétika versenyszámai közül ennyi született a nyolcvanas években, és legtöbbjükhöz – mint például Florence Griffith Joyner rekordjaihoz, vagy Sztefka Kosztadinova magasugrócsúcsához – még csak közel sem sikerült kerülniük a mai klasszisoknak. Jobbak voltak-e az akkori versenyzők? Dopping segítette őket? Hitelesítettek néhány olyan világcsúcsot, mely meglehetősen érdekes körülmények között született? Valószínűleg mindhárom tényező szerepet játszott abban, hogy míg a férfiaknál rendszeresen megdőlnek a világcsúcsok, a nőknél szinte „kőbe vésték” a húsz éve-negyedszázada elért eredményeket.
Megdönthetetlenek a rekordjai: Florence Griffith Joyner világcsúcsai 20 év után is állják az idő próbáját
fotó: Imago (archív)
Megdönthetetlenek a rekordjai: Florence Griffith Joyner világcsúcsai 20 év után is állják az idő próbáját
Megdönthetetlenek a rekordjai: Florence Griffith Joyner világcsúcsai 20 év után is állják az idő próbáját
fotó: Imago (archív)
Megdönthetetlenek a rekordjai: Florence Griffith Joyner világcsúcsai 20 év után is állják az idő próbáját

A világcsúcsok azért vannak, hogy megdőljenek – legalábbis ez az elv. Ehhez képest női atlétikában az 1980-as években felállított rekordoknak egyszerűen a közelébe nem kerülnek a mai klasszisok. Az utóbbi húsz évben csak olyan világcsúcs dőlt meg, amely vagy új versenyszám, vagy pedig megváltoztak a szabályok a két évtizeddel ezelőttihez képest.

Márpedig a világcsúcsok elmaradása egyrészt csökkenti a számok vonzerejét, másrészt magukat a versenyzőket is frusztrálja (arról nem beszélve, hogy a pénzdíj-bónuszokról is lemondhatnak…)

„Mindenki a világrekordokra hajt. De a férfiaknak jut az összes reflektorfény, mert az ő világcsúcsaik megdönthetőek. Mi nem részesülünk ebben a luxusban” – nyilatkozta Veronica Campbell-Brown, a pekingi 200 méteres síkfutás döntőjének győztese.

A jamaicai sztár tapasztalatból beszél: az olimpiai fináléban 21.74-es egyéni csúcsot jutott, de ez is csak a világ 7. legjobb eredménye, négy tizeddel elmaradva Florence Griffith Joyner 1988-as világrekordjától.

A különbség hatalmas. Az említett Griffith Joyner 100 és 200 méteres rekordjainak még doppinggal sem tudott a közelébe kerülni senki (még Marion Jonesnak sem volt sansza megdönteni azokat), amely számos kérdést vet fel.

Doppingolt volna Griffith Joyner? Könnyen meglehet. Mindenképpen gyanús, hogy a szöuli olimpiára hároméves kihagyás után tért vissza, elképesztő könnyedséggel döntötte meg fél másodperccel saját egyéni csúcsát (meg a világrekordot…), ráadásul két hónappal a játékok után már vissza is vonult. Pont mielőtt bevezették volna a versenyen kívüli doppingteszteket…

A 38 évesen, tragikusan fiatalon (és nagyon hirtelen) elhunyt sprinter 100 méteres csúcsa ráadásul gyanús körülmények között született. Az 1988-as amerikai válogatón aznap több mint 3 m/s-os szelet regisztráltak (ez 1 m/s-al több, mint amelynél hitelesíteni lehet egy rekordot), viszont Griffith Joyner futásánál „csodálatos módon” szélcsend volt.

„100 méteren 10.85 az egyéni legjobbam. A világcsúcs 10.49. A közelébe nem lehet kerülni. A pletyka szerint Griffith Joyner erős hátszélben futotta, de ezt csak a szövetség képviselői vizsgálhatnák meg. Az elmúlt húsz évben 10.7-nél csak Marion Jones futott jobbat…” – mondta a százon világbajnoki címvédő Campbell-Brown.
„Nehéz ez így nekünk, főleg, hogy a közönség elsősorban a világcsúcsokra kíváncsi” – tette hozzá.

Griffith Joyner százas rekordjáról maga Richard Hymans, az atlétikai statisztikák gyűjtésével foglalkozó ATFS munkatársa is azt állította, hogy nem lett volna szabad hitelesíteni.

A 37 éves Christine Gaines 17 évesen versenyzett „Flo-Jo” ellen a válogatón, és az ő története további kétségeket ébreszt.

„Majdnem megdőlt a távolugrás világcsúcsa aznap, de a szél miatt úgysem lehetett volna hitelesíteni. A távol a 100 méter pályája mellett volt, és ugyanabban az irányban futottunk… Megkérdőjelezhető ez a rekord, de azt hiszem, az illetékesek nem akarják megváltoztatni a történelmet” – mondta a sprinter.

A végső szót, alighanem társai nevében is, Campbell-Brown mondta ki.

„Sokkal szórakoztatóbb lenne, ha mi is a rekorddöntésért versenyezhetnénk. Jobb lenne nekünk, és általánosságban az atlétikának is. Nagyon rossz érzés, hogy nem tudok világcsúcsokat ígérni…” – mondta.

AZ „ŐSKÖVÜLET” NŐI VILÁGCSÚCSOK

100 m Florence Griffith Joyner Egyesült Államok 1988 10.49 s
200 m Florence Griffith Joyner Egyesült Államok 1988 21.34 s
400 m Marita Koch NDK 1985 47.60 s
800 m Jarmila Kratochvílová Csehszlovákia 1983 1:53.28 s
100 gát Jordana Donkova Bulgária 1988 12.21 s
Magasugrás Sztefka Kosztadinova Bulgária 1987 2.09 m
Távolugrás Galina Csisztyakova Szovjetunió 1988 7.52 m
Súlylökés Natalija Liszovszkaja Szovjetunió 1987 22.63 m
Diszkoszvetés Gabriee Reinsch NDK 1988 76.80 m
Gerelyhajítás Petra Felke NDK 1988 80.00 (régi típusú gerely)
Hétpróba Jackie Joyner-Kersee Egyesült Államok 1988 7291 pont
4x100 m NDK –– 1985 41.37 s
4x400 m Szovjetunió –– 1988 3:15.47 s
4x800 m Szovjetunió –– 1984 7:50.17 s
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik