A jelentésből kiderül, hogy a Nantes-ból Cardiffba tartó Piper Malibu típusú kisrepülőt a tengerfenéken találták meg, harminc méterre az utolsó radarjeltől. Amikor a gép eltűnt a radarról, mintegy 500 méteres magasságban tartózkodott, és az AAIB a rádióbeszélgetések alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Emiliano Salát szállító gép húsz másodperc alatt több száz métert zuhant, mielőtt a vízbe csapódott. A gép átlagos sebessége 175 csomó volt.
A hatóságok egyelőre nem állapították meg, miért zuhant le a gép, de a jelentésben szerepel, hogy a pilóta (David Ibbotson) négy perccel előtte engedélyt kért és kapott a süllyedésre a rossz látási viszonyok miatt. A radarjelek alapján a gép hirtelen emelkedett és süllyedt, néhány perc leforgása alatt több száz métert tett meg függőlegesen(három perc alatt süllyedt 1500 méterről 500 méter alá, majd egy perccel később már közel 800 méteren volt újra). Az utolsó rádiós bejelentkezés előtt a pilóta egy bal, majd jobb kanyart is vett, amire rövid magyarázatot is adott: „csak egy nagy foltot akartam kikerülni”.
Az AAIB jelentésében megerősíti, hogy folytatja a baleset körülményeinek felderítését, beleértve a radarjelek kivizsgálását és az időjárási viszonyokat, valamint a repüléshez szükséges engedélyeket. A kereskedelmi utasszállításra szigorúbb szabályok vonatkoznak, és elképzelhető, hogy sem a gép, sem a pilóta nem rendelkezett a megfelelő papírokkal.
A január 21-én lezuhant gép maradványait február 3-án találták meg, Sala holttestét három nappal később azonosították. Az AAIB jelentéséből kiderült az is, hogy a géptörzs maradványait három darabban találták meg, a szárnyak és a függőleges vezérsík (a repülőgép stabilitásáért felelős farokrész) nélkül.
A gép műszaki adatait is nyilvánosságra hozták: 1984-ben gyártották, több mint 6600 órát töltött a levegőben, a motor a legutóbbi karbantartás óta csaknem 1200 órát. Az üzemeltetési tanúsítványt 2015 szeptemberében adták ki, és 2021-ig volt érvényes.
AZ AAIB ÁLTAL KÖZÖLT FOTÓK A MARADVÁNYOKRÓL