2010. augusztus: A thaiföldi milliárdos VICHAI SRIVADDHANAPRABHA (korábban Raksriaksorn) megvásárolja cégén, az Asian Football Investmentsen keresztül a Leicester City többségi tulajdonrészét. Eredetileg mezszponzorként (a King Power nevű, vámmentes árukat kínáló, Thaiföldön monopolhelyzettel bíró hálózat képviseletében) érkezett. A thaiföldi üzletember néha erősen a szürke zónában mozgott a Leicester pénzelésével, a 2013–2014-es, feljutást eredményező szezont a Football League vizsgálta a pénzügyi fair play megkerülése gyanújával, miután a tulajdonos nagyon gyanúsan kevergette a kártyákat. Szankció nem volt, és az ambiciózus Srivaddhanaprabha 2014 májusában, a feljutás után arról beszélt, hogy három éven belül az első ötbe juttatná a Leicestert. Nem kellett hozzá ennyi. És gigavételek sem.
2011. június 20.: A Leeds United bejelenti, hogy elfogadta a Leicester City KASPER SCHMEICHELRE tett ajánlatát. A dán kapus megdöbben – ki akarta tölteni szerződését a leedsieknél –, a döntést az eladó klub Schmeichel sok beszedett góljával indokolja. „A kapusposzt megerősítésre szorul” – közölték a yorkshire-iek. Kasper Schmeichel aligha bánja már az eladást, 198 (a feljutásért játszott osztályozóval együtt 200) bajnokin védte azóta a Leicester City kapuját, és édesapjához, Peter Schmeichelhez hasonlóan angol bajnok lett. Peter 1993. május 3-án, Kasper 2006. május 2-án lett először Premier League-első.
2012. január 20.: A Manchester Unitedben nevelkedő, de ott lehetőséget nem kapó DANNY DRINKWATERNEK elege van a folyamatos kölcsönadásokból, és rábólint a Leicester ajánlatára. 2015 nyarán még az is kérdéses, hogy lesz-e helye a csapatban, de Matty James súlyos sérülése megnyitja az utat előtte, a nyári sztárigazolás Gökhan Inlert pedig Drinkwater „nem ereszti” a csapatba. Ranieri elmondása szerint hamar meglátta, hogy Kanté és Drinkwater egymást tökéletesen kiegészítő, fáradhatatlan párost alkot a középpálya közepén. A szótlan – és az interjúkat hírhedten utáló – Drinkwater edzője szerint az a játékos, aki lehet, hogy nem beszél, de mindent annál alaposabban megfigyel.
2012. január 30.: A Leicester City szerződteti a gyűlölt rivális Nottingham középhátvédjét, WES MORGANT, miután a Forest már két, érte tett ajánlatot visszautasított. Morgan ragaszkodott az átigazoláshoz. A hatalmas termetű, brutális erejű védőt sokáig kifejezetten ügyetlennek tartották, ő pedig gondolkodott azon, hogy inkább felhagy a futballal, mivel remek érzéke volt a matematikához, és vonzotta a könyvelői pálya. Aztán mégiscsak a profi sport mellett döntött (és megtanult nem csak a testi erejére hagyatkozni), 352 bajnoki után hagyta el a Forestet a feljutásért harcoló Leicesterért – és most ő lesz az, aki csapatkapitányként felemeli a Premier League trófeáját. És a legszebb? Nottinghamben ezt nem bánják. „Nem igazán bírjuk a Leicestert, ami érthető a rivalizálás miatt, de fantasztikus a története, hihetetlen a sztori, és imádjuk, hogy Wes főszereplő ebben, mert fantasztikusan teljesített nálunk” – mondta a Forest játékos-edzője, Peter Reid.
2012. május 17.: A Leicester City bejelenti, hogy szerződtette az ötödosztályú Fleetwood Town támadóját – JAMIE VARDY rekordigazolás volt, ennyi pénzt (1 millió fontot, mely a különböző záradékokkal 1.7 millióra emelkedhetett) még sosem fizettek a ligarendszernél (1-4. osztály) alacsonyabb szintről érkező futballistáért Angliában. Az első szezonja olyan rossz volt, hogy a távozáson gondolkodott, de Championship 2013–2014-as kiírásában 16 gólt termelt, ezzel ő volt „rókák” első számú gólfelelőse. A Sheffield Wednesday egykor eltanácsolt ifije, a Stocksbridge Park Steels, a Halifax Town és a Fleetwood Town volt játékosa – akinek volt része balhéban bőven – mára kiteljesedett, és a Leicester aranyérme nem jöhetett volna össze nélküle. Nagyszerű szezont fut, majdnem annyi gólt szerzett a bajnokságban (22), mint az előző három leicesteri idényében összesen (25).
2014. január 11.: Talán a legnagyobb igazolás: RIJAD MAHREZ aláír a Leicesterhez. A Le Havre-tól 400 ezer fontért érkező – Paul McGrath óta nem volt ennyire olcsón megszerzett „gazdája” az Év Játékosa díjnak a Premier League-ben – algériai szélsőnek fogalma sem volt arról, hogy mi fán terem a Leicester City, csak a város hírneves rögbicsapatát ismerte. A legszebb, hogy Steve Walsh, a Leicester vezető játékosmegfigyelője nem is Mahrez miatt utazott el Franciaországba, hanem Ryan Mendest nézte meg. Mendes nem tetszett Steve Walshnak, Mahrez viszont igen – a scout háromszor megnézte, megismerkedett vele, és a klubhoz segítette. Walsh munkájának így kulcsszerepe lett a bajnoki címben – főleg, hogy N’Golo Kantét és Jamie Vardyt is ő szúrta ki.
2014. május 23.: A nyolcéves kora óta az Aston Villánál játszó MARC ALBRIGHTONT május 20-án teszi létszámfelettivé volt klubja, három nappal később a Leicestertől kap mentőövet. Pearsonnál még keveset játszott, ám Ranierinél kulcsemberré vált. A Villa közben története legrosszabb szezonjával kizuhant az élvonalból.
2014. augusztus 30.: A megbecsült vándormadárnál (ekkorra már játszott a Manchester Unitedben, a belga Antwerpben, a Sunderlandben, az Ipswichben, a Blackburnben, a Newcastle Unitedben és a Queens Park Rangersben) sokkal többre nem tartott DANNY SIMPSON az átigazolási időszak végén átigazol a QPR-ből a Leicesterbe. Az akkori menedzser, Nigel Pearson örül a megszerzésének, lévén „Danny érkezése növeli a csapaton belüli küzdelmet a helyekért.” Ennél aztán kissé többet tett a jobbhátvéd…
2015. február 2.: A vb-bronzérmes német ROBERT HUTH már a keret nagyobb nevei közé tartozik, más kérdés, hogy úgy tűnt, leszálló ágban van pályafutása. A Stoke City 2009-ben klubrekordnak számító ötmillió fontot adott ki a védőért, ám lemondott róla egy súlyos térdsérülés és hosszú kihagyás után. A Leicester kölcsönbe hozta, majd – mivel kulcsszerepe volt a bennmaradás kiharcolásában – Nigel Pearson javaslatára szerződtette is. Aztán azzal az emberrel, Claudio Ranierivel jutott fel a csúcsra, aki 2001-ben első profi szerződését kínálta neki – az olasz tréner az Union Berlinből vitte a Chelsea-hez a hórihorgas védőt. Egyikük sem gondolta, hogy tizenöt évvel később így fonódik össze a pályafutásuk.
2015. június 3.: A 74-szeres osztrák válogatott CHRISTIAN FUCHS megszerzése az egyik utolsó darabja volt a kirakónak – a Schalkétól érkező balhátvéd szerződése lejártával ingyen jött a Leicester Cityhez. Még Nigel Pearsonnal egyezett meg, és épp Antiguán nyaralt, amikor az ügynöke felhívta, hogy a menedzsert kirúgta a Leicester. Fuchs érthető módon nagyot nyelt („Megbeszéltem az edzővel, hogy szerződtet, erre még egy edzést sem tartott nekem!”), és félelmei beigazolódni látszódtak, amikor Ranieri alig játszatta az év elején. Az olasz edző folyamatosan nyugtatta a hátvédet, mondván, meg fogja kapni az esélyt – megkapta, élt vele. Ő a Leicester valódi „rókája”, hiszen családneve rókát jelent németül.
2015. július 13.: A Leicester City Nigel Pearson menesztése után általános meghökkenést okozva kinevezi menedzsernek az olasz CLAUDIO RANIERIT. A szakember karrierje tán legnagyobb megaláztatása után volt – a görög válogatott éléről azt követően menesztették, hogy kikaptak Feröertől… –, kinevezését az angol szakértők egybehangzó értetlenkedése kísérte. A valaha volt egyik legnagyobb futballsztorival válaszolt, bajnoki címre vezetve a teljesen esélytelennek tartott Cityt. Említsük meg: ez karrierje első élvonalbeli bajnoki címe, holott már 64. életévében jár. A „Tinkerman” Leicester városának talán legvalószínűtlenebb hőse.
2015. június 26.: Leicester-szinten sztárigazolásként aláír a japán OKAZAKI SINDZSI, aki két remek szezont futott a Mainz csapatában. A City hétmillió fontot fizetett az immár százszoros válogatott támadóért, aki zökkenőmentesen illeszkedett a csapatba.
2015. augusztus 3.: A Leicester kinyitja a pénztárcát, és Steve Walsh ajánlására szerződteti 5.6 millió fontért N'GOLO KANTÉT a francia Caentől. Kanté azóta folyamatosan fut és szerel, és kérdés, megtalálja-e rajta valaki a kikapcsoló gombot, mert nem úgy tűnik, mint aki leállna. A PL legtöbbet szerelő és labdát szerző játékosa valószínűleg a 2015–2016-os Premier League legjobb igazolása.
A harmadik számú kapus, Ben Hamer 2014. május 22-én érkezett a Charltontól. A veterán Mark Schwarzer Kasper Schmeichel sérülése miatt érkezett ingyen 2015. január 6-án. Marcin Wasilewski 2013. szeptember 17-én, próbajáték után írt alá, és a kevés játéklehetőség miatt alighanem ő a szezon egyik vesztese csapaton belül. A másik a svájci válogatott Gökhan Inler, aki 2015. augusztus 19-én aláírt a Leicesterhez, hogy aztán alig játsszon, mivel Drinkwater és Kanté párosa megbonthatatlannak bizonyult. A hamburgi születésű, tanulmányait Milton Keynes-ben végző, ghánai válogatott Jeffrey Schlupp a Leicester akadémiájának büszkesége (2010 óta a felnőtt csapat tagja). Honfitársa, az FC Köbenhavntól 2016. január 22-én megvett Daniel Amartey „felépítendő projektnek” számít, a hatmillió fontos vételár mindenesetre azt mutatja, hosszú távon terveznek vele. Csakúgy, mint Demarai Grayjel, akit január 4-én a Leicester kivásárolt szerződéséből a Birmingham Citytől. A súlyos térdsérülése miatt az egész szezont kihagyó Matty James 2012. május 15. óta a Leicester játékosa, és ő is a drinkwateri utat járja – lévén a Manchester United akadémistája volt. A Leicester tízese, Andy King saját nevelés (bár a Chelsea-nél is megfordult utánpótláskorú játékosként), a „rókákat” a legrégebben szolgáló futballista – 2007 májusában debütált az első csapatban. Ő az első angol játékos, aki ugyanazon klub színeiben megnyerte a harmadosztályú, a másodosztályú és az élvonalbeli bajnokságot is. Nathan Dyer a keret egyetlen kölcsönjátékosa (a Swansea küldte Leicesterbe). Leonardo Ulloa a Brighton & Hove Albionban már hozzáedződött az angol futballhoz, a déliektől klubrekordot jelentő 8 millió fontért vette meg a Leicester 2014. július 22-én. Az előző szezonban abszolút kulcsember volt (11 találattal házi gólkirály), Ranierinél megbecsült – és nagyon fontos gólokat szerző – „első csere” lett. |