Adetokunbo 49-et, Durant 42-t dobott, kikapott Milwaukee-ban a Nets

Milwaukee Bucks–Brooklyn Nets 117–114

Nagy meccset nyert meg a Bucks. A két bajnokesélyes találkozója kiváló játékkal indult, mindkét oldalon beköszöntek a sztárok és már az első negyedben látszott, hogy mindkét gárda nagyon pörög – viszont eleinte a Nets jóval élesebbnek tűnt, a vendégek az Irving–Jordan párosra építve 14 ponttal is vezettek már a nyitó játékrészben. Ezt követően azonban fordult a kocka, a második negyedet már a Milwaukee uralta, a nagyszünetig átvették a vezetést a hazaiak és bár hét pontnál nagyobb előnyük egyszer sem volt, de abszolút felvették a kesztyűt és kijavították a kezdeti hibáikat. Az innentől végig kiélezett, egálközeli összecsapás negyedik negyedében aztán még egy lapáttal rá tudott tenni Mike Budenholzer csapata, két Nets-tripla és 90–96 után egy 11–0-t rohantak három perc alatt, ezt követően pedig már nem adták ki a kezükből a vezetést. A kosarak és a minőségi megoldások ezután is záporoztak mindkét oldalon, de a párpontos előny kitartott, a Brooklyn minden dobására érkezett válasz – bő egy perccel az órán Jannisz Adetokunbo talált be, majd Kyrie Irving kettese beállította a végeredményt. Volt még hátra idő, de Kevin Durant két triplát is elrontott az utolsó percben, az ő kezében maradt az esetleges egyenlítés, így a Milwaukee visszavágott a szezonbeli első meccsen elszenvedett egylabdás vereségért és újabb rangadót nyert meg a Sixers kétszeri legyőzése után – most ugyanitt találkoznak a felek még egyszer, ezek után alig várjuk...

Jannisz túldobta Durantet. Két szenzációs egyéni teljesítményt is hozott ez a rangadó, melyből végül a Milwaukee jött ki jobban. A kicsit dadogósabban kezdő Jannisz Adetokunbo ugyanis az első negyed után nagyon ráérzett a Nets-védekezés hibáira és végül 49 pontot szórt 21/36-os mezőnymutatóval, valamint 4/8 triplával, abszolút dominálni tudott – közben viszont a túloldalon Kevin Durant is felvette a kesztyűt, ő 42 pontot süllyesztett el 16/33 jó dobással, 7/13 triplával, valamint 10 lepattanóval. Kettejük párharca külön is kiemelkedett az egyébként is kiváló meccsen, de a Bucksnál Khris Middleton (26 pont, 11 lepattanó, 8 gólpassz) is remekelt, míg a Brooklyn oldalán a remek kezdés után Kyrie Irving 20 pontig, 7 lepattanóig és 6 gólpasszig jutott. Összességében mindkét fél 40%-kal triplázott és a volumen is nagyjából stimmelt, a lepattanózást némi meglepetésre behúzta a Nets (14 támadót húztak le Jordanék), viszont nagy különbség volt a Bucks javára a festékben: 48–32-re nyertek innen Giannisék (a blokkok aránya 11–1 volt a javukra), ennek köszönhetően ők 49, Duranték viszont csak 42,7%-os mezőnymutatót hoztak össze. A hazaiak hattal több eladott labdája ellensúlyozta a Bucks 50%-os büntetőzését, mindezek alapján végül egy hajszállal jobbnak bizonyult a hazai alakulat – kicsit lehet emészteni a dolgot, aztán két nap múlva újra nekifutni az egésznek.

A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 49/12, Middleton 26/9, Holiday 18/9
A Nets legjobb dobói: Durant 42/21, Irving 20/6, Shamet 17/12

Boston Celtics–Portland Trail Blazers 119–129

Balszerencsés sérülés. A Celtics számára a vereségnél is sokkal rosszabb hír, hogy a meccs utolsó percében olyan szerencsétlenül ütközött egymással Jayson Tatum és Jaylen Brown, hogy a csapat mindkét sztárja megsérült. A pozitívum az, hogy bár Tatum bement az öltözőbe, de utána azt mondta, hogy rendben van, a baj viszont az, hogy Brown egyáltalán nem tudott ráállni a jobb lábára, úgy ugrált el az öltöző irányába, majd segíteni kellett neki, hogy eljuthasson odáig – amúgy is gondja volt a jobb bokájával, ez sem túl biztató. Többet egyelőre nem tudni, úgyhogy ne fessük a falra az ördögöt, de tény, hogy nem nézett ki jól az eset – Brown egyébként 16 pontig jutott 6/22-es mezőnyözéssel, Tatum pedig 33-mal (11/19 mezőnyből, 4/5 tripla) ezúttal is csapata legjobb dobójaként zárt. Mellettük most jól játszott Evan Fournier (21 pont, 5/7 tripla), a padról pedig 4/4 triplával szállt be Aaron Nesmith, de a védekezésük tehetetlennek bizonyult a nagy formában lévő Portlanddel szemben és ha szoros küzdelemben is, de végül túldobta őket az ellenfél – a hazai vereség után visszaestek a keleti hetedik helyre, ez a hetük viszont elég „laza", van idő pihenni és rákészülni az utolsó meccsekre.

Megállíthatatlan a Blazers. A legjobbkor lendült újra formába a Portland, az átmeneti jelentős hullámvölgy után most már sorozatban negyedik meccsét nyerte meg a gárda, méghozzá elsöprő támadójátékkal – 130 pontos átlaguk van ezen a négy találkozón és ezt nagyjából most is hozni tudták. A vendégeknél ezúttal CJ McCollum (33 pont, 5 gólpassz) vállalt legtöbbet, de Damian Lillard is alkotott (26 pont, 13 gólpassz) és ha a két hátvéd így játszik, akkor működik a rendszer – Norman Powell (23 pont, 4/6 tripla) is hozzátette a magáét, Jusuf Nurkic dupla-duplázott, összességében 52%-kal dobtak mezőnyből és 50%-kal süllyesztettek el 19 hármast. Ennek ellenére érdekes módon nem voltak tíz pontnál nagyobb előnyben a meccs folyamán, a Celtics folyamatosan kapaszkodott és bár a záró etapban végig vezettek már Lillardék, de sorozatosan szállítaniuk kellett a clutch dobásokat, hogy elöl tudjanak maradni. Bő egy percnél aztán Carmelo Anthony vert be egy nagy hármast, majd Nurkic ellopta a labdát Tatumtól és ebből Powell is betalált, itt lett közte hét, majd jött az a bizonyos Tatum–Brown sérülés – ezt követően már csak büntetőzni kellett, a mérkőzés eldőlt. A Portland ezzel a sikerrel utolérte a Dallas–Lakers párost az 5–7. helyen és az aktuális formákat tekintve neki van a legjobb esélye arra az ötödik pozícióra – most Atlantában folytatódik a nehéz keleti túra, hétvégén pedig jön a Lakers elleni kulcsmérkőzés.

A Celtics legjobb dobói: Tatum 33/12, Fournier 21/15, Brown 16/3, Nesmith 16/12
A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 33/12, Lillard 26/9, Powell 23/12

Charlotte Hornets–Miami Heat 111–121

Fontos Miami-győzelem. A back-to-backet játszó csapatok csatájában nagyon kellett az újabb siker a floridaiak számára, ezt pedig végül annak ellenére is magabiztosan hozta Erik Spoelstra csapata, hogy a triplákkal hadilábon állt és 30% alatt célzott kintről. A vendégek így is nagyon gördülékeny támadójátékot mutattak be, az első három negyed során kereken 100 pontot szórtak és a harmadik játékrészben eldöntötték a küzdelmet – a félidei hétpontos fórjukat itt 20, majd 25 egységre növelték, itt vitték be a döntő ütést. A záró etapban már lehetett kicsit pihenni is, Jimmy Butler (18 pont, 8 lepattanó, 8 gólpassz) végül csak 28 percet játszott, de az egész csapat intenzívebb, agresszívebb játékot mutatott, mint a szezon nagy részében – Bam Adebayo és Goran Dragic is jól mozgott, mindannyian elmondták, hogy nem akarnak playint játszani...

Nem bírta a tempót a Hornets. A hazaiak már az első félidőben belecsúsztak egy kétszámjegyű hátrányba, de onnan még ki tudtak jönni, ám a fordulás után kapott pofon padlóra küldte őket – ők is nagyon készültek erre a meccsre, Miles Bridges „statement game-et" emlegetett, de végül nem tudtak felnőni a Miami szintjére. Butlerék különböző védekezései most feladták a leckét Balléknak, akik nem tudtak elég gyorsan reagálni és elég jól olvasni a helyzeteket, így pedig voltak üresjárataik, miközben a túloldalon nem nagyon volt ellenszerük Adebayo benti játékára – a festékben 64–50–re kapott ki a Hornets, ez sem segített. A társaság így maradt nyolcadik Keleten, a célja innentől az lehet, hogy maga mögött tartsa a Pacers–Wizards párost.

A Hornets legjobb dobói: Washington 21/9, Bridges 15/6, Ball 14, Rozier 14/6
A Heat legjobb dobói: Adebayo 20, Nunn 19/9, Butler 18, Dragic 18/3

Dallas Mavericks–Sacramento Kings 99–111

Fájdalmas vereség. Valamilyen okból kifolyólag be van oltva a Kings megverése ellen a Dallas, az idei alapszakaszban mindhárom egymás elleni meccsüket a Sacramento nyerte, ez pedig jelentősen befolyásolhatja a texasiak playoff-helyezését, hiszen így most egálban vannak a Portland–Lakers párossal és még nem tudták elkerülni a playin veszélyét. A Mavsnél Kristaps Porzingis még most sem tudott pályára lépni, illetve további probléma, hogy Luka Doncic begyűjtött két technikait, amelyek miatt a végén kiállították – így egyetlen technikaira van egy automatikus eltiltástól, ami nem jön jól számukra ebben a kiélezett küzdelemben. Érdekesség, hogy Donciccsal együtt Rick Carlisle ugyanakkor, ugyanúgy kapott két technikait, így őt is kiállították, de összességében is gyenge volt most a csapat – Porzingis mellett Tim Hardaway Jr. sem játszott sérülés miatt, egyetlen másodpercre sem (!) vezettek ezen az estén, csak 42%-kal dobtak mezőnyből és 17%-kal tripláztak, nem találták a ritmust. Az utóbbi bő két hétben 6–0–t mentek bármilyen más csapat ellen és 0–3-at a Kingsszel szemben, ez még visszaüthet, főleg ezekkel a problémákkal – most utaznak Miamiba, aztán fogadják a Brooklynt, ezek a meccsek sem lesznek egyszerűek.

Haliburton sérülése is belefért. De'Aaron Fox és Harrison Barnes amúgy sem tudott pályára lépni a Kingsnél, majd a harmadik negyedben a remek formában lévő Tyrese Haliburton is kidőlt térdsérüléssel – sajnos kontakt nélkül ment ki a térde és segítségre volt szüksége a pályáról való levonuláshoz, úgyhogy nem nézett ki jól az eset. Ettől függetlenül is nyerni tudott a Sacto, Buddy Hield (27 pont, 6/10 tripla) és Marvin Bagley (23 pont, 9 lepattanó) játékára építve végig vezetett a gárda, az első negyedet rögtön megnyerte 10 ponttal, később volt 18 pontos fórban is és folyamatosan menedzselni tudta a különbséget – remekül védekeztek a vendégek és végül 56%-os mezőnymutatóval, valamint 39%-os triplázással zártak a túloldalon. A váratlanul sima siker és a Dallas 3–0-s kisöprése talán valami szépségtapaszt jelent számukra, de a playinről igazából már lemaradtak, csak matematikai esélyük van a bejutásra, az sem túl erős.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 30/3, Brunson 17/3, Powell 13
A Kings legjobb dobói: Hield 27/18, Bagley 23/3, Holmes 17

Houston Rockets–New York Knicks 97–122

Hozta a kötelezőt a New York. Nem hibázhatott ezen a mérkőzésen a keleti negyedik helyét őrizgető Knicks és Tom Thibodeau csapata végül összességében magabiztosan, egyértelműen hozta is a kötelező győzelmet. A vendégek tíz ponttal nyerték az első negyedet, tizenöttel vezettek a nagyszünetben és húsz egység fölé növelték a távolságot a harmadikban, fokozatosan őrölték fel ellenfelüket és húztak el, de óriási pihentetésre azért nem szánta el magát a tréner, olyannyira, hogy RJ Barrett például 40 percet játszott – igaz, rajta kívül csak a padról beszálló Taj Gibson és Derrick Rose jutott 30 fölé. Julius Randle folytatta remek sorozatát és ismét elérte a 30 pontos határt, de a negyedik negyedben már nem kellett pályára lépnie, ő kiülhette ezt az időszakot – majd a záró etapban közte 35-nél a többi kezdő is leülhetett mellé, akkor látta úgy Thibodeau, hogy ennek is eljött az ideje. Az utóbbi 12 meccsükből a 11. sikerüket könyvelhették el, így továbbra is negyedikek a konferenciában, ezzel a találkozóval viszont egy nehéz nyugati túrát indítottak el: most mennek Memphisbe, onnan Denverbe, onnan Phoenixbe, aztán back-to-back Los Angelesbe, hogy a Clippersszel, majd a Lakersszel is találkozzanak. Nem túlzás azt állítani, hogy a java még csak most jön...

Nincs mit írni a Houstonról. A hazaiak nem tudták borítani a papírformát, egy jó edzőpartneri szintre nőttek fel ezen az estén, igazából amikor odafigyelt a New York, akkor nem lehetett kérdés. Egyénileg sem csinált senki különösebb extrát a Rocketsnél, Christian Wood és Kelly Olynyk próbált most is jó számokat összerakni, ami nagyjából sikerült is nekik, más látnivaló nincs – mondjuk Stephen Silas vezetzőedző szerint elég kínos volt ez a meccs és nem szeretne sok hasonlót átélni már. Pozitívum náluk, hogy a két hónapja sérült Eric Gordon állítólag közel van a visszatéréshez és még ebben az alapszakaszban pályára léphet.

A Rockets legjobb dobói: Wood 19, Olynyk 17/3, Porter Jr. 14
A Knicks legjobb dobói: Randle 31/12, Rose 24/12, Barrett 21/9

Oklahoma City Thunder–Phoenix Suns 120–123

A vártnál nehezebben nyert a Suns. Nem lehetett kérdés ezen a mérkőzésen, legalábbis előzetesen, de a Phoenix a megszokottak szerint most sem akart többet kiadni magából, mint amennyi feltétlenül szükséges – az „energiatakarékos" kezdés viszont nyolcpontos hátrányt és elvesztett első negyedet eredményezett. Ezt követően kicsit emeltek a szinten a vendégek, a második negyedet gyorsan meg is nyerték 13 ponttal és átvették a vezetést, majd a folytatásban stabilizálták az előnyüket és vezettek már 18 egységgel is – a végén azonban megint nagyon kiszámolták, hogy mikor kell kiengedni és az utolsó pillanatokban egy labdára zárkózott az OKC. Összességében egyértelműen jobb volt a Suns, de már sokadszor láttuk ezt a taktikus, energiatakarékos hozzáállást a csapattól, ami ezúttal bejött – vagy mégsem, hiszen Devin Bookernek így 36, Mikal Bridgesnek pedig 37 percet kellett játszani, lehetett volna ezt úgy is, hogy nem a pályán pihennek a srácok, hanem az egy félidő alatt eldöntött meccs második részében a padon...

Most volt tartása a Thundernek. A bravúrgyőzelem ugyan nem jött össze, de a legfőbb célt így is teljesítette az OKC: visszaállt az önbecsülése az előző esti, Pacers elleni 57 (!) pontos vereséget követően. A back-to-back második felén ezúttal volt tartása a gárdának, sokkal fegyelmezettebben és sokkal energikusabban léptek pályára Bazley-ék, így pedig egy teljesen vállalható meccset játszottak le egy teljesen vállalható végkimenetellel – nagyon más tervük már nem lehet a hátralévő találkozókra, várják már a „végső dudaszót"...

A Thunder legjobb dobói: Bazley 19/6, Maledon 18/9, Williams 15/6, Jeroma 15/9
A Suns legjobb dobói: Booker 32/3, Paul 18/6, Craig 18/3

San Antonio Spurs – Philadelphia 76ers 111–113 – hosszabbítás után

Megszenvedett érte a Sixers. A tartalékos Spurs ellen elvileg simán kellett volna nyernie a jó formában lévő Phillynek, de Doc Rivers alakulata a vártnál sokkal nehezebben izzadta ki a sikert. Az első negyed még jól alakult számukra, azt megnyerték tíz ponttal, de utána elfogyott a lendület és a negyedik játékrészre nagyon visszaestek támadásban – addig végig egyértelműen vezettek, volt 17 is közte, de eldönteni nem tudták a küzdelmet. A záró etapban pedig annyira megálltak, hogy a Spurs fel tudott jönni, 102–102-nél kiegyenlített, majd 107–107 után még dobása is volt a győzelemhez – azt Matisse Thybulle végül blokkolta, de mivel Joel Embiid utolsó kísérlete is kimaradt, így jöhetett a hosszabbítás. Ott már nem tudott még egyszer meglógni a Sixers és bár hátrányba nem kerültek a vendégek, de végül a szerencsére is szükségük volt a sikerhez: egálnál Embiid próbálkozott megint, a dobása lejött, de érkezett az addig összesen három pontot jegyző Ben Simmons és a dudaszó pillanatában visszapöcizte a támadópattanót. Ez lett a győztes kosár, úgyhogy bár összességében végig jobbak voltak Tobias Harrisék, de csak nagy küzdelem árán, egy dudaszós támadópattanóval tudták kiizzadni a győzelmet – amellyel egyébként vissza is vették a keleti első helyet, mivel a Nets kikapott Milwaukee-ban.

Gregg Popovich megint elégedett volt. Idén már sokadszor beszélt arról egy vereség után Gregg Popovich, a Spurs trénere, hogy elégedett a csapatával a hozzáállása miatt, most pedig ismét ezt hallhattuk tőle. Igaz, ezúttal minden oka meg is volt erre: DeRozan, Pöltl, Murray és White révén négy kezdőjátékosuk hiányzott, de így is végig látótávolságon belül maradtak, majd a negyedik negyed utolsó perceiben extra energiát mozgósítva kis híján megverték a Phillyt. A végén egyszerűen nem volt szerencséjük, de nagyon közel álltak a bravúrhoz, Popovich pedig azt mondta, hogy ez a keménység és ez az önbizalom kell nekik a folytatásban is – a playin-helyük majdnem biztos már, de a Pelicans még próbálja ezt elvenni tőlük, néhány győzelemre azért még szükségük van.

A Spurs legjobb dobói: Walker 23/9, Johnson 19/6, Gay 18/6
A 76ers legjobb dobói: Embiid 34/3, Curry 22/18, Howard 14

Los Angeles Lakers–Toronto Raptors 114–121

Frusztrált Lakers. Győzelmi kényszerben van már a címvédő, mert jelenleg holtversenyben már csak hetedik Nyugaton, vagyis ha nem kezd el sürgősen nyerni, akkor playint kell játszania, de ezúttal egyáltalán nem tudott megfelelni az elvárásoknak Frank Vogel csapata. LeBron James (19 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz 28 perc alatt) tűnt igazán frusztráltnak, csapattársaival sem volt elégedett, a pocsék védekezésük sem segített a helyzeten, a meccs után pedig azt mondta, hogy bárki is találta ki a playin-rendszert, azt ki kellene rúgni – most nem nagyon tudta kontrollálni magát. Anthony Davis nagyon gyenge napot fogott ki (12 pont 16 dobásból) és bár a kiegészítők közül többen is (Drummond, Kuzma és Horton–Tucker) hozták magukat, de a két vezér gyengébb teljesítményével és a hiányzó Dennis Schröder nélkül ez most nem volt elég semmire – a második negyedtől kezdve hátrányban voltak, égtek 21 ponttal is és nagyon bosszantó vereségbe néztek bele. Most viszont nincs idő keseregni: jön a Denver, találkoznak a Clippersszel, mennek Portlandbe, fogadják a Sunst, majd a New Yorkot is, a következő nyolc napban nagyon sok minden eldől velük kapcsolatban.

Parádézott a Lowry–Siakam páros. A szezon érdemi részével valószínűleg már végző Toronto most mutatott valamit a régiből és a Kyle Lowry – Pascal Siakam duó egyszerű, de nagyszerű játékával ízekre szedte a Lakerst. Az irányító 37 pontot szerzett 8/13 triplával és 11 gólpasszal, azt csinált, amit csak akart, míg az erőcsatár 39 pontot és 13 lepattanót tett a közösbe, valósággal megsemmisítette Davist – két ilyen szenzációs extra mellett az is belefért, hogy a maradék három kezdőjátékos összesen (!) négy pontot, 1/18-as mezőnymutatót és 0/11 triplát tudott összekaparni. A két klasszisteljesítmény bőven elég volt a győzelmükhöz, a harmadik negyedtől már nem nagyon lehetett kérdés, onnantól könnyedén kézben tartották a meccset, menedzselték a jelentős előnyüket és csak annyit koptattak el belőle, amennyit veszélytelenül megtehettek. Jelenleg 2.5 meccsre vannak a Washingtontól és a playintől, még nem dőlt el minden, de azért komoly bravúr lenne, ha bejutnának – ezzel együtt ezt a mostani meccset eltehetik maguknak visszanézésre...

A Lakers legjobb dobói: Kuzma 24/18, James 19/6, Drummond 19
A Raptors legjobb dobói: Siakam 39/12, Lowry 37/24, Bembry 14