Orlando Magic–New York Knicks 107–89
Kellett Ross extrája. Az első félidőben még inkább a Knicks kedve szerint alakult a találkozó, a nagyszünetben is ők jártak előrébb pár ponttal, majd a fordulás után előlépett az addig halovány Terrence Ross, és berámolt 30 pontot. Ross emellett is sokoldalú volt (6 lepattanó, 4 gólpassz, 2 labdaszerzés, 2 blokk), ráadásul extra hatékony is, mivel 10/16 dobása célba ért, közte 5/6 triplája. Mellette az elmúlt 5 találkozót kihagyó Evan Fournier (19 pont) is jó játékkal tért vissza, így az is belefért, hogy a masszív dupla-duplát szállító Nikola Vucsevics (16 pont, 16 lepattanó, 5 gólpassz) mindössze 8/24-gyel célozzon, azon belül 0/7-tel a triplavonalon túlról. A kinti dobásokkal így sem akadt gondja a Magicnek, 16/34 kísérletük célt ért, és erre építve végül magabiztosan húzták be a találkozót a második félidőben.
Pedig nem így indult. Az első negyedben 13 pontig jutó Julius Randle vezérletével kilőtt a mérkőzés elején a Knicks, és az ő teljesítményére építve 9 ponttal nyerték meg a nyitó játékrészt. Ezt követően fokozatosan lassult a Knicks támadásban, miközben hátul nem tudtak mit kezdeni ellenfelük kinti dobásaival, és a mélypont a 3. negyedben jött el, amikor mindössze 6/20 dobásuk esett be, és ennek a játékrésznek az utolsó bő 6 percét 16–2-re veszítették el. Randle az erős kezdés után 25 pontnál és 7 lepattanónál állt meg, RJ Barrett (15 pont, 7 lepattanó) is mutatott szép dolgokat, de azt nem tudták ellensúlyozni, hogy a Magicnél a 30 pontig jutó Ross húzta a kispadot, míg náluk Derrick Rose (1/10) és Immanuel Quickley (1/12) is hiába kereste a dobását, nem sikerült megtalálnia. A Knicks a kispad hathatós közreműködésével végül 37.9 százalékkal célzott mezőnyből, 25.9 százalékkal a triplavonalon túlról, és ennek a pocsék dobóformának is köszönhetően 3 nyert meccs után szenvedtek vereséget.
A Magic legjobb dobói: Ross 30/15, Fournier 19/9, Vucsevics 16
A Knicks legjobb dobói: Randle 25/9, Barrett 15/3, Payton 13
Boston Celtics–Atlanta Hawks 114–122
Brown későn lépett fel Tatum mellé. Az amúgy is tartalékos Celticsnél Kemba Walker sem lépett pályára a back-to-back második felén, így még nagyobb teher hárult Jayson Tatum és Jaylen Brown kettősére támadásban. Tatum (35 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz) hozta is magát, és a vezetésével végig szoros tudott maradni a találkozó, de egészen a 4. negyedig kellett arra várni, hogy Brown (22 pont, 7 gólpassz) is előlépjen támadásban, és 3/4 jó dobással hozzátegyen 9 egységet ebben a játékrészben, de így is csak 6/20-tal célzott összességében. A mérkőzés korábbi szakaszában Tristan Thompsontól (14 pont, 7 lepattanó) kapta a legnagyobb segítséget Tatum, ez viszont kevésnek bizonyult, ahogyan a védekezésük is, egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a Hawks kiváló dobóformájával, így 14–14-es mérleggel várhatják a folytatást.
Young ellenállhatatlan volt. Fantasztikus dobóformával hozta le ezt a találkozót a Hawks, 57.1 százalékkal céloztak a mérkőzés során, köszönhetően Trae Young kiemelkedő játékának is. Az irányító 14/20 dobással jutott el 40 pontig, emellett kiosztott 8 gólpasszt, és a 4. negyedben 6/7 dobást elsüllyesztve lépett elő és szerzett 16 pontot. Youngot az sem zavarta meg, hogy sokszor a nála jelentősen nagyobb Tatum fogta őt, egyedül a 8 eladott labdája miatt bosszankodhatna, amennyiben nem sikerült volna a Hawksnak behúzni a találkozót, és a remek dobóforma ellenére sem voltak ettől annyira messze, a Celtics végig látótávolságon belül maradt. A palánkok alatt a 10/13 dobását elsüllyesztő Clint Capela (24 pont, 13 lepattanó) dupla-duplázott, míg John Collins (20 pont, 6 lepattanó) a legvégén higgadtan értékesített 4/4 büntetőt, miután Tatum 3 büntetőjének köszönhetően 114–118 állt az eredményjelzőn 13.7 másodperccel a vége előtt. A Hawks ezzel 4 elvesztett mérkőzés után tudott újra nyerni, holnapután pedig ismét a Celtics vendégeként lép majd pályára.
A Celtics legjobb dobói: Tatum 35/9, Brown 22/6, Thompson 14
A Hawks legjobb dobói: Young 40/12, Capela 24, Collins 20
Philadelphia 76ers–Houston Rockets 118–113
Majdnem elszórakozta a 76ers. Domináns teljesítménnyel kezdte a mérkőzést a hazai csapat, egy negyed után 14, félidőben 26 pont volt az előnyük, és úgy tűnt, hogy egy könnyed győzelemmel szakíthatják meg a 3 meccses nyeretlenségi szériájukat, és a betegség miatt a találkozót kihagyó Ben Simmons hiánya sem okoz gondot. A fordulás után azonban beragadtak, az addig remeklő Tobias Harris (24 pont, 15 lepattanó, 5 gólpassz) és Seth Curry (25 pont, 5 gólpassz) sem tudott már olyan eredményes lenni, mint az első félidőben, így a hátfájdalmakkal küzdő Joel Embiidnek (31 pont, 11 lepattanó, 9 gólpassz) kellett előlépnie. Embiid a második félidőben 7/12 jó dobással és 9/10 büntetővel ért el 23 pontot, míg körülötte a többiek 6/24-es mezőnymutatóval tettek hozzá 26 egységet, így majdnem elfogyott az előnyük, és a Rockets többször is 4 pontig zárkózott, de végül sikerült lemenedzselnie a találkozó végét a 76ersnek.
John Wall egy félidő előnyt adott. Christian Wood, Victor Oladipo és PJ Tucker hiányában erősen tartalékosan érkezett erre a találkozóra a Rockets, ráadásul az előző 6 meccsüket egyaránt elveszítették, így nem sok jóra számíthattak a keleti éllovas ellen sem. Az első félidőben igazolódtak is a várakozások, majd a nagyszünet után John Wall (28 pont, 7 gólpassz, 7 eladott labda) megindította a hosszú hajrát, és 26 pontot, valamint 6 gólpasszt tett hozzá ezt követően. Wall mellett DeMarcus Cousins (19 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz) is a szebbik arcát mutatta ezúttal, Jae'Sean Tate (19 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz, 3 labdaszerzés) is sokoldalúan játszott, ami mellett 7/11 dobását is elsüllyesztette, és még Eric Gordon is hozzátett 17 pontot 6 gólpassz kíséretében. A második félidőben mutatott játékára építhet a továbbiakban a Rockets, a védekezésük is feljavult, a labda is járt náluk (15 gólpassz ekkor), és egyedül Embiid okozott számukra megoldhatatlan problémát. A tervek szerint most hazautaznának, de lehet, hogy a Houstonban uralkodó szélsőséges időjárási körülmények keresztülhúzzák a számításaikat.
A 76ers legjobb dobói: Embiid 31/3, Curry 25/9, Harris 24/3
A Rockets legjobb dobói: Wall 28/6, Cousins 19/12, Tate 19/3
Washington Wizards–Denver Nuggets 130–128
Sorozatban harmadszor nyert a Wizards. 2018 december elején fordult elő utoljára a Wizardsszal az, hogy egymás után három mérkőzést is be tudott húzni, most viszont ezt hajtotta végre a fővárosi alakulat azzal, hogy kihasználta a Denver tartalékos, ráadásul back-to-backet játszó keretét. A hazaiak nagy lendülettel támadtak és igyekeztek pörgetni a tempót, amivel a 41–24-re elvesztett első negyed után magukhoz is tudták ragadni az irányítást. A második játékrészt már ők nyerték 46–23-ra, a nagyszünetben vezettek, innentől pedig már nem is adták ki a kezükből az előnyt, a záró etapban voltak 13 pontos fórban is, de a vége mégis izgalmasan alakult. A Nuggets egy nagy rohammal visszajött, fél perccel az órán egyenlített, majd Davis Bertans három büntetőjére is válaszolt még Jamal Murray egy nagy triplával. Az utolsó labdabirtoklás azonban a Washingtoné lett, szűk két másodperce maradt erre a gárdának, de Bradley Beal kiharcolt két büntetőt, amiket be is dobott, ezzel szállította a győzelmet csapatának.
Hiába Murray megőrülése. A már veszettnek tűnő helyzetből Jamal Murray rángatta ki a végén a Denvert, az utolsó két és fél percben egymaga 11 pontot dobott, ő egyenlített kétszer is, másodjára alig két másodperccel az órán, úgy tűnt, hogy hosszabbításra mentett – aztán azonban jött Beal és lenullázta a Nuggets nagy hajráját. Murray egyébként 35 pontig jutott 9 lepattanóval, valamint 6 gólpasszal, mellette Nikola Jokics 33 ponttal, 7 lepattanóval és 9 gólpasszal zárt, ők ketten hozták a klasszisteljesítményt, de a Barton-Millsap párost nélkülöző, fáradt társaság nem tudott védekezni – szezoncsúcsot jelentő pontot kaptak, amit nem tudtak teljességgel ellensúlyozni. A túloldalon közben Beal (25 pont, 10 gólpassz) és a szokásos tripla-dupláját hozó Russell Westbrook mellett 35 pontot és 9/11 triplát bombázott be Davis Bertans, a Washingtonnál is láthattunk extrát.
A Wizards legjobb dobói: Bertans 35/27, Beal 25/3, Hachimura 14/3, Neto 14/3
A Nuggets legjobb dobói: Murray 35/15, Jokics 33/9, Porter Jr. 14/6, Campazzo 14/6
Minnesota Timberwolves–Indiana Pacers 128–134 – hosszabbítás után
Hosszabbításban nyert a Pacers. Fordulatos meccs volt, hol egyik, hol másik csapat kapta el a fonalat és a rendes játékidőben végül nem is bírtak egymással – a negyedik negyedben az Indiana felállt a tízpontos hátrányából, aztán leadott egy ötpontos előnyt, hogy a végén Domantas Sabonis küldje túlórára a feleket. A ráadásban aztán ők kezdtek jobban, a Brogdon-Sabonis páros egymás után két labdabirtoklást is megoldott és a folytatásban is ők diktáltak, úgyhogy 13-7-re nyerték ezt az öt percet és elvitték a győzelmet – legutóbb elvesztették a hosszabbítást a Bulls ellen, most sikerült javítaniuk. Az említett Brogdon (32 pont, 9 lepattanó, 7 gólpassz, 6/7 tripla) és Sabonis (36 pont, 17 lepattanó, 10 gólpassz) is extrát játszott ezen a mérkőzésen, ráadásul a mindössze nyolcemberes rotáció ellenére érkezett segítség a kispadról is, a Holiday-Lamb páros 33 pontot tett hozzá – a vártnál talán nehezebben nyertek, de az egyéni remeklésekkel és a Boston vereségével ismét ők a negyedikek Keleten.
Ez sem jött össze. Előző este a Lakerstől kapott ki a Minnesota, az sem volt sima meccs, ez pedig pláne, a fáradtság ellenére minden esélyük megvolt a hazaiaknak a sikerre. Karl-Anthony Towns jól mozgott (30 pont, 10 lepattanó, 2 blokk), Malik Beasley hozta az extrát (31 pont, 3 labdaszerzés a padról), Ricky Rubio pedig a 13 gólpassza mellett 20 pontos szezoncsúcsot szállított -–csapatszinten 37 assziszttal zártak, működött a rendszer. Végig azonban nem tudtak jók lenni, a rendes játékidő végén nem tudták kimozogni a meglévő előnyüket és megnyerni a meccset, a hosszabbításra pedig talán már elfáradtak, ott végig az Indy járt előrébb – Ryan Saunders vezetőedző szerint elfogyott az erő addigra, míg Rubio azt mondta, hogy az ilyen szoros mérkőzéseken tudniuk kell nyerni, ez a következő feladat.
A Timberwolves legjobb dobói: Beasley 31/15, Towns 30/6, Rubio 20/9
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 36/3, Brogdon 32/18, Lamb 18/6
Chicago Bulls–Detroit Pistons 105–102
A Bulls nyerte a beugró meccset. A két csapat a tervek szerint nem egymással találkozott volna ezen a játéknapon, de mindkettejük eredeti mérkőzését elhalasztották a koronavírus miatt, „felszabadultak”, így összepárosították őket. Végül jó meccset vívtak egymással, az első félidőben még a Detroit parádézott, volt már 25 pontos előnyben is, a nagyszünetben pedig 18-cal vezetett, de a fordulás után átvette az irányítást a Chicago és végül ebből a 25 pontos hátrányból is fel tudott állni – a harmadik negyedet 15-tel nyerték a hazaiak, a szoros végjátékból pedig ők jöttek ki jobban. A záró etap elején már náluk volt az előny, majd onnantól nem is adták azt vissza, igaz, végig egylabdás küzdelmet hoztak az utolsó percek, de Zach LaVine, Coby White és Patrick Williams is bevert egy-egy clutch triplát, amelyekkel meg tudták nyerni az összecsapást – a végén a két kihagyott büntetőjüket is megúszták, nem tudta ezt kihasználni a Pistons. Egyénileg LaVine (37 pont, 5 gólpassz, 4/6 tripla) lógott ki felfelé a Bullsból, de emeljök ki Wendell Carter Jr. játékát is, aki egy hónap kihagyás után az előző meccsen tért vissza, most pedig már 18 ponttal vette ki a részét a sikerből.
Pedig Grant óriásit játszott. A Detroit idei vezérére nem nagyon lehetett panasz, Jerami Grant ugyanis 43 pontos karriercsúccsal próbálta győzelemre vezetni csapatát – 15/25 mezőnykísérlete jó volt, 4/9 triplája a gyűrűben landolt, a büntetővonalról pedig 9/9-es mutatóval zárt. Vezérletével az első félidőben oktattak is a vendégek és úgy tűnt, hogy kiüthetik ellenfelüket, de aztán Grant mellé nem nőtt fel más, összességében gyengén tripláztak, a labdát sem járatták megfelelően, így ahogy a Bulls magára talált, úgy fordult meg az összecsapás. A végén volt még esélye a társaságnak arra, hogy nyerjen, de nem tudta elég jól megcsinálni a kulcsjátékokat, így négyből három győzelem után vereséget szenvedett.
A Bulls legjobb dobói: LaVine 37/12, Carter Jr. 18, Williams 15/3
A Pistons legjobb dobói: Grant 43/12, Bey 12/3, Wright 12
New Orleans Pelicans–Portland Trail Blazers 124–126
Damian Lillardre nincs ellenszer. Alig 24 órával azután, hogy a végjátékban szinte egyedül szállította a Portland sikerét, bemutatta újabb mestermunkáját a Blazers irányítója, aki ezúttal is foghatatlannak bizonyult: 43 ponttal és 16 gólpasszal zárt, ráadásul a végén ismét övé lett az utolsó szó. Az egyébként szoros meccset a vendégek kezdték jobban, aztán amikor a második negyed elején Lillard leült, akkor dominált a Pelicans és 15-tel nyerte azt a játékrészt – majd a harmadik-negyedik negyedben a Portland vezére már nem sokat pihent és így tudták megnyerni a derbit. Az utolsó két percben Lillard dobott nyolc pontot és kiosztott egy gólpasszt, ezzel fordítottak, illetve 16.5 másodperccel az órán az ő 2 plusz 1-es játékával harcolták ki a győzelmet – volt még egy dobása a Pelsnek, de az kimaradt, így zsinórban hatodszor is győzött Terry Stotts legénysége. Lillard mellett a 23 pontos, 5/10 triplás Gary Trent Jr.-t is érdemes kiemelni, rajtuk kívül pedig még négyen dobtak kétszámjegyűt, úgyhogy azért volt mire támaszkodni – következőleg a Washingtont fogadják, aztán jön a kőkemény Suns-Nuggets-Lakers trió idegenben.
Nem volt rossz a New Orleans. Előző este 144 ponttal szezoncsúcsot dobott a Pelicans és az volt a fő kérdés, hogy az egyébként rendkívül hullámzóan teljesítő csapat képes-e megint valami hasonlóra – nos, ha 144 pontra nem is, de a viszonylag jó játékra igen, képes volt. A vezér szerepét ezúttal Zion Williamson húzta magára, aki amúgy is remek formáját 36 ponttal és 12/18-as mezőnymutatóval nyomatékosította, de mellette Lonzo Ball (21 pont, 5/10 tripla) is jó volt és JJ Redick (16 pont, 4/6 tripla) is megérkezett – védekezésben nem voltak jók, de azt már megszokhattuk, illetve így is Lillard parádéja kellett ahhoz, hogy végül ne nyerjenek. Elégedettek persze egy vereséggel nem lehetnek, de ez a mostani Portland nem az a könnyen verhető kategória...
A Pelicans legjobb dobói: Williamson 36/3, Ball 21/15, Redick 16/12
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 43/21, Trent Jr, 23/15, Jones Jr. 13/3
Memphis Grizzlies–Oklahoma City Thunder 122–113
A negyedik negyedben döntötte el a Grizzlies. Ez a mérkőzés három játékrészen keresztül szorosan alakult, egyik fél sem tudott kétszámjegyű előnybe kerülni, de aztán a záró etap elején bevitt egy nagyobb ütést a hazai együttes: egy 19-3-as rohanással sikerült meglépnie a Memphisnek és onnantól már kézben tartotta a dolgokat. Egyénileg Ja Morant (15 pont, 11 lepattanó, 12 gólpassz), Jonas Valanciunas (22 pont, 12 lepattanó), Grayson Allen (22 pont, 6/10 tripla) és Kyle Anderson (20 pont, 5 gólpassz, 5 labdaszerzés) is nagyon sokat tett hozzá, Dillon Brooks is dobott 17 pontot, a padról Brandon Clarke szállt be remekül, csapatszinten 50 százalékkal céloztak mezőnyből és 46 százalékkal tripláztak, rajtuk kevésbé érződött a back-to-back – ezt tudták kamatoztatni a végén, amikor elfáradás helyett még egy lapáttal rátettek, amellyel hozták is a fontos győzelmet.
Extra nehezítés az OKC-nél. Mindkét gárda „másnaposan” lépett pályára, de a Thundernél további problémát jelentett, hogy nem tudta elhagyni a várost az előző esti vereség után és végül alig két órával a meccs előtt érkezett meg Memphisbe – finoman szólva sem ideális helyzet, ráadásul a b2b miatt Al Horford nem is lépett pályára. Visszatért ugyan Shai Gilgeous-Alexander (22 pont, 6 gólpassz), de végül ő sem tudott segíteni, ahogy Mike Muscala (21 pont, 5/9 tripla), Darius Bazley (18 pont, 4/8 tripla), vagy Theo Maledon (14 pont, 4/5 tripla) remek dobóformája sem – védekezésben nem nagyon értek oda a Grizzlies játékosaira, a záró etapban pedig nem tudták tartani a tempót.
A Grizzlies legjobb dobói: Valanciunas 22, Allen 22/18, Anderson 20/6
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 22/6, Muscala 21/15, Bazley 18/12
Golden State Warriors–Miami Heat 120–112 – hosszabbítás után
Nem ért végig a Heat. A mérkőzés túlnyomó részében a Miami vezetett, felszívta magát Erik Spoelstra csapata, de nem tudta megfelelően befejezni a munkát, így pedig végül a kukába dobhatta az addigi teljesítményét. A vendégcsapat konkrétan egyszer sem volt hátrányban a rendes játékidő során, vezetett 19 ponttal is, remekül kordában tartotta a GSW-t, jól védekezett, elöl pedig Bam Adebayo (24 pont, 7 gólpassz), Jimmy Butler (13 pont, 12 lepattanó, 11 gólpassz) és Kendrick Nunn (19 pont, 5/9 tripla) játékára alapozva próbált haladni. Még a negyedik negyedben is vezettek 15 ponttal a floridaiak, úgy tűnt, hogy szépen végigmennek a remek első játékrészük után, de aztán a hajrát nagyon elrontották és 52 másodperccel a vége előtt a Warriors kiegyenlített. Itt még volt esélyük nyerni Butleréknek, de két dobást is elrontottak, így kicsúszott a kezük közül a meccs, jöhetett a hosszabbítás, ahol 109–109 után három védekezésből három triplát kaptak, ami megpecsételte a sorsukat. Nehéz lehet megemészteni ezt a vereséget, főleg hogy most back-to-back utaznak Sacramentóba...
Kiegyensúlyozott Warriors. Ezúttal nem jött az extra Steph Currytől, a hazaiak vezére ugyan 7 lepattanóval és 11 gólpasszal egészítette ki 25 pontját, de a dobásaival most csak szenvedett: 8/25-tel zárt mezőnyből és 5/20-szal távolról, ezúttal nem elsősorban miatta tudott nyerni a GSW. Közben viszont váratlanul megtáltosodtak a kiegészítők annak ellenére, hogy Draymond Green nem is lépett pályára: Kent Bazemore 26 pontot szórt a padról, a kezdőben pedig 46 pontot és 8/16 triplát vállalt a Wiggins-Oubre Jr. páros, úgyhogy volt, aki hozta a pontokat Curry helyett is. Illetve... a legfontosabb pillanatban mégis megvillant a kétszeres MVP, a ráadásban 109–109-nél bevert egy nagy triplát, előkészített egy másikat, majd elsüllyesztett még egyet 17 másodperccel az órán, ez a három dobás nyerte meg a meccset a Kerr-legénységnek – végig hátrányban voltak és így tudtak győzni, ami emiatt rendkívül értékes, ráadásul megelőzték a Denvert és felléptek a nyugati hetedik helyre.
A Warriors legjobb dobói: Bazemore 26/12, Curry 25/15, Wiggins 23/12, Oubre Jr. 23/12
A Heat legjobb dobói: Adebayo 24, Nunn 19/15, Butler 13/3, Robinson 13/9, Achiuwa 13
Los Angeles Clippers–Utah Jazz 96–114
Egy félidőt bírt a Clippers. Sem Kawhi Leonard, sem Paul George, sem Nic Batum nem tudta vállalni a játékot a vendéglátónál, így pedig túl sok reménye nem lehetett a csapatnak a liga legjobbja ellen, de azért az első félidőben még így sem adta magát a gárda - a nagyszünetben öt ponttal vezettek Serge Ibakáék és főleg a védekezésük nézett ki remekül. A fordulás után azonban elfogyott az erő és fokozatosan szétcsúsztak hátul, a harmadik negyed végén ugyan még csak hatpontos hátrányban voltak, de a záró etapban végleg felőrölte őket a Utah, úgyhogy összességében érvényesült a papírforma és egyértelmű vereséget szenvedtek. A védekezéssel így is elégedettek lehetnek, meg tudták törni a Jazz sokszor megállíthatatlan gépezetét, nehéz dobásokra kényszerítették Mitchelléket, de nem volt bennük elég pont ahhoz, hogy ezt győzelemre váltsák, a végére pedig már hátul is elfáradtak – meglepetés nincs, 3.5 meccsre nőtt a távolság a felek között.
Ezt is megoldotta a Jazz. Az első félidőben voltak gondjai a vendégcsapatnak, nem igazán találta a ritmust Quin Snyder alakulata, rossz döntéseket hoztak, rossz dobásokat vállaltak a Jazz játékosai, érezhetően megzavarta őket a Clippers védekezése. A fordulás után azonban ezen sikerült úrrá lenniük és ha nem is dobtak extrán, de jobb labdajáratással, koncentráltabb befejezésekkel érvényesítették a papírformát és az erősen tartalékos ellenfél fölé tudtak nőni – úgy is nyertek, hogy Donovan Mitchell 9/22-t, Jordan Clarkson 7/23-at, Bojan Bogdanovic pedig 2/10-et dobott csak mezőnyből. Pozitívumként Rudy Gobert-t érdemes kiemelni, aki 23 ponttal és 20 lepattanóval húzta övéit, az ő palánk alatti teljesítménye kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy ilyen támadójátékkal is nyerni tudjanak – volt egy kis döccenőjük, de kimozogták, úgyhogy zsinórban kilencedik sikerük után 24-5-tel vezetik a ligát.
A Clippers legjobb dobói: Williams 16/3, Jackson 15/3, Coffey 13/6
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 24/6, Gobert 23, Clarkson 18/12