A Denveré a Toronto elleni csúcsrangadó, megszórták a Lakerst

Jamal Murray (labdával) a hajrában nagyot játszott, a Denver legyőzte a Raptorst (Fotó: Getty Images)

Brooklyn Nets–Atlanta Hawks 144–127

Tovább él a sorozat. Az első negyedben szétdobta ellenfelét a hazai csapat, 42–23-ra nyerte a játékrészt, de kicsit korán hitte el, hogy a bab is hús és a nagyszünetig gyakorlatilag a teljes előnyét elbukta, mindössze két pont maradt meg belőle, majd ezt a fordulás előtt tudta ismét hatra növelni. Az öltözőben Kenny Atkinson vezetőedző lehordta játékosait, ez pedig hatott, a harmadik negyedben már fegyelmezettebben és alázatosabban kosárlabdáztak és jobban kontrollálták az eseményeket, így pedig szépen fokozatosan ismét megléptek – a záró etapot már megint 15 pontos fórból kezdhették és végig tartani is tudták ezt a tempót. D'Angelo Russell (32 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz, 0 eladott labda) volt a vezér, de rajta kívül még heten jutottak tíz pont fölé, 55 százalékkal dobtak mezőnyből és 40 százalékkal tripláztak, úgyhogy végül zsinórban ötödik győzelmüket is behúzták, ilyen sikerszériát pedig utoljára 2015 tavaszán produkáltak, azóta egyszer sem.

A látványos meccshez jó partner volt a Hawks. Eszeveszett rohanásban voltak a vendégek, amit egyébként is kedvelnek, a Nets lazább védekezése és szintén gyors támadójátéka ellen pedig ez most jól is nézett ki, amikor a hazaiak kevésbé figyeltek, akkor az eredményt is hozta. John Collins (29 pont, 13/19 mezőnyből) és Dewayne Dedmon (24 pont, 5/5 tripla) állt a társaság élére, Kent Bazemore is beszórt húsz pontot, Trae Young dupla-duplázott, de végül a dobópárbajt elbukták, mert védekezni egy másodpercig sem tudtak – hiába dobtak összességében 55 százalékkal és hiába tripláztak 48 százalékkal, ez sem volt elég.

A Nets legjobb dobói: Russell 32/15, Hollis-Jefferson 18/3, Harris 16/9, Dudley 16/9
A Hawks legjobb dobói: Collins 29, Dedmon 24/15, Bazemore 20/9

Cleveland Cavaliers–Philadelphia 76ers 105–128

Butler visszatért, nyert a Philly. A swingman nélkül két vereséget gyűjtött be a Sixers, most viszont nem hibázott és egy kiváló negyedik negyeddel végül különösebb izgalom nélkül hozta az idegenbeli kötelezőt – Butler visszatért, 25 perc alatt 19 pontot és 3/4 triplát tett a közösbe, ezzel pedig kicsit helyrebillentek az egyensúlyok a csapatnál. Joel Embiid (24 pont, 9 lepattanó, 10/16 mezőnyből) és főleg Ben Simmons (22 pont, 11 lepattanó, 14 gólpassz, 0 eladott labda) is remekül használta ki szintén (a back-to-back miatt) csökkentett játékidejét, de Wilson Chandler és JJ Redick is tíz pont fölé jutott, míg a padról Landry Shamet vert be 4/5 triplát – a második negyedben már „odacsapott” a gárda, majd végleg a 39–20-ra megnyert záró etapban „tömte ki” ellenfelét.

Ennyit nem hibázhat a Cavs. Larry Drew, a hazaiak vezetőedzője fogalmazott úgy, hogy a hibahatár nagyon alacsonyan van számukra és nemcsak az eladott labdákra, de a rosszul kiválasztott dobásokra, vagy az elnézett, ellazázott védekezésekre is gondolt ezzel – most is ment a szekér, amíg rendkívül koncentráltan tették a dolgukat, de ahogy jöttek a hibák, úgy azonnal el is rohant a meccsel a Philly. A kezdés remekül sikerült, tíz ponttal vezettek a második negyed elején, aztán innentől egy 31–14-et ment a nagyszünetig a Sixers, majd a harmadik negyedben is volt még egy nagy futásuk Hoodéknak, amellyel visszajöttek egészen egy pontra – itt azonban ellőtték az utolsó puskaporukat és a folytatásban már nem tudták megnehezíteni ellenfelük dolgát, szétestek. A bravúr így elmaradt annak ellenére, hogy milyen ponterősen kezdtek és hogy öten is tíz egység fölé jutottak náluk, következőleg Indianában sem lesz könnyebb dolguk.

A Cavaliers legjobb dobói: Osman 18/6, Clarkson 18/6, Hood 13/6, Dellavedova 13/9
A 76ers legjobb dobói: Embiid 24, Simmons 22, Butler 19/9

Indiana Pacers–New York Knicks 110–99

Nem jött könnyen, de ez is megvan. Papíron kötelező volt ez a találkozó a Pacers számára, de meg kellett küzdenie érte a csapatnak, mert a Knicks egyáltalán nem adta olcsón magát – az első félidőben ugyan már tíz pont is volt közte, de a nagyszünetig visszajött 56–53-ra a vendégcsapat és a folytatásban is tapadt ellenfelére. 81–81 után aztán jött egy 7–0-s indianai roham, amellyel egy kis levegőhöz jutottak a hazaiak, még feljebb tekerték az energiaszintet, bemutattak néhány óriási védekezést és innentől már lehozták a végjátékot – nagyon magas fordulatszámon kellett pörögniük, de megtették, így zsinórban hetedik sikerüket is behúzták. A remekül játszó Myles Turner (24 pont, 6 lepattanó, 2 blokk) és a hatékony kispad mellett ki kell emelnünk Victor Oladipót, aki a sérülése óta most játszott a legjobban, 26 ponttal, 5/8 triplával, 8 lepattanóval, 7 gólpasszal és 5 labdaszerzéssel zárt, elöl-hátul megfeszült és sikerre vezette csapatát – ezzel ők a negyedikek idén ligaszinten, akik elérték a húsz győzelmet, utolérték a keleti második Milwaukee-t és 14–3-ra állnak konferencián belül, ami ezen a téren a legjobb mutatónak számít.

Egy kicsi hiányzott. Végig volt tartása a vendégcsapatnak és hozta azt, amit várhattunk tőle, azt a harcos, kemény játékot, amellyel sokáig meg is tudták fogni az Indianát – a végén azonban a Pacers is ugyanígy állt hozzá, a tehetség pedig ekkor a hazaiak mellett döntött. Egy kicsit gyengébben dobott mindenhonnan a New York, a kispad most alig tudott hozzátenni és bár Kanter (20 pont, 15 lepattanó), vagy Mudiay (18 pont, 6 gólpassz) jól játszott, végül egy kicsi még hiányzott ahhoz, hogy igazán megszorítsák, esetleg meg is verjék nagy formában lévő ellenfelüket – így nincs meg idei 10. győzelmük, de kritika nem nagyon érheti őket és Mudiay is úgy érezte a meccs után, hogy a vereség ellenére ők most teljesítettek és jó hozzáállással kosárlabdáztak.

A Pacers legjobb dobói: Oladipo 26/15, Turner 24/3, Sabonis 13
A Knicks legjobb dobói: Kanter 20/3, Hardaway Jr. 19/3, Mudiay 18/3

Washington Wizards–Los Angeles Lakers 128–110

Wall félelmetes volt, a Washington dominált. Óriási energiával estek neki ellenfelüknek a fővárosiak már a mérkőzés elején, ezúttal megvolt a szükséges sebesség és alázat védekezésben, ebből pedig lendületes támadásokat építhettek, ráadásul rögtön az első percekben remekül dobtak. Ez megalapozta a sikerüket, az első negyed után tíz, a nagyszünetben pedig már kereken húsz ponttal vezettek, nem volt miről beszélni. A tükörsima győzelem mozgatórugója az elképesztően nagyot játszó John Wall volt, aki már-már nevetve verte meg a Lakers védekezését játékról játékra – sorra hozta a látványos megmozdulásokat és végül kereken 40 ponttal, valamint 14 gólpasszal szállt ki, ráadásul hátul is bemutatott három labdaszerzést és két blokkot. Mellette egyébként többen is kiváló számokat hoztak, aminek az is volt az oka, hogy mindössze hét, esetleg nyolc, érdemben bevethető játékossal számolhatott Scott Brooks, így Bradley Beal például 46 percet töltött a parketten. Oubre és Rivers már nem tagja a csapatnak, Ariza még nem játszhatott, Howard és Porter pedig sérülés miatt nem állt rendelkezésre. A győzelem ennek ellenére látványosra és dominánsra sikerült, négy vereség után tudtak újra nyerni.

Most kiütközött a back-to-back. Az ilyen esetekben (back-to-back második felén) eddig 5-1-re állt ebben a szezonban a Lakers, ezen az estén viszont nagyon fáradtan, tompán mozgott a társaság elöl-hátul és gyakorlatilag egy pillanatig sem volt esélye – 5/19-es mezőnymutatóval, közte 0/8 triplával kezdett a vendégcsapat és később sem tudta magát igazán összeszedni. LeBron James negatív szezoncsúcsot döntött 13 pontjával (5/16 mezőnyből, 6 lepattanó, 3 gólpassz), az ő gyenge teljesítménye pedig egyszerűen nem férhet bele nekik, ráadásul JaVale McGree nem is lépett pályára, úgyhogy ötös poszton egyébként is gondjaik voltak – komoly pofonba néztek bele, következőleg Brooklynban zárják le idegenbeli túrájukat.

A Wizards legjobb dobói: Wall 40/12, Beal 25/12, Green 20/12, Dekker 20
A Lakers legjobb dobói: Caldwell-Pope 25/12, Kuzma 20, James 13

Dallas Mavericks–Sacramento Kings 113–120

Tanult a leckéből a Kings. Legutóbb nagyon közel volt a GSW legyőzéséhez a Sacramento, ám az utolsó három percben tízpontos előnyt adott le és végül vereséget szenvedett, így most nagyon figyelt arra, hogy ne kövessen el hasonló hibát. Iman Shumpert és Marvin Bagley nélkül is végig vezettek a jól dobó, lendületesen játszó vendégek a második félidőben, majd a hajrában, amikor rohamozni próbált a Dallas, előlépett De'Aaron Fox és több clutch dobással, clutch gólpasszal, DeAndre Jordan elől elvitt clutch lepattanóval tolta meg csapata szekerét. Ez elég is volt ahhoz, hogy megőrizzék az előnyt és megtörjék a Dallas 11 meccses hazai győzelmi sorozatát. Az említett Fox (28 pont, 5 gólpassz) mellett főleg Buddy Hield (28 pont, 12/23 mezőnyből), Bogdan Bogdanovic (15 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz) és Nemanja Bjelica (15 pont, 4/7 tripla, 10 lepattanó, 4 blokk) villogott, csapatszinten mindössze kilenc labdát adtak el és ezzel a sikerrel utolérték a Memphis-Portland párost a nyugati hatodik-nyolcadik helyen.

Elöl-hátul volt gond a Mavsnél. Megérezte a Dallas, hogy sem Dennis Smith Jr., sem JJ Barea nem tudott játszani, így Jalen Brunsonnak és Devin Harrisnek kellett elvinnie az egyes posztot, ami rányomta a bélyegét a támadójátékra. Alig 41 százalékkal dobtak mezőnyből és csak 25 százalékkal tripláztak, ráadásul egyénileg is kevesen nyújtottak jó teljesítményt. Luka Doncic messze kilógott most felfelé a texasiaknál (28 pont, 9/15 mezőnyből, 6 lepattanó, 9 gólpassz), sokszor adták a kezébe a labdát, hogy szervezzen, illetve DeAndre Jordan (8 pont, 23 lepattanó, 3 blokk) is igyekezett, de Rick Carlisle szerint amikor nem megy a dobás, akkor a védekezéssel kell nyerni, az viszont most egyáltalán nem működött. A leindításból kapott 32 pont bődületesen sok, nagyrészt ezen úszott el számukra a győzelem. Így a Kings elrontotta Dirk Nowitzki idei hazai debütálását és a Mavs 11 siker után kapott ki ismét ebben a csarnokban, ennek következtében pedig jelenleg felette húznák meg a playoffvonalat.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 28/3, Barnes 15/9, Matthews 13/9
A Kings legjobb dobói: Fox 28, Hield 28/9, Bjelica 15/12, Bogdanovic 15/6

New Orleans Pelicans–Miami Heat 96–102

Ez lenne a tavalyi Miami. Idén nem nagyon emlékeztetett eddig a floridai alakulat tavalyi önmagára, az elmúlt két mérkőzésen viszont valamire rátaláltak Erik Spoelstráék, hiszen előbb Memphisben nyertek Dragic és Wade nélkül, most pedig az idegenbeli túra hatodik állomásán New Orleansban győztek. Mindkettő nagyon erős hazai pálya, a Heat pedig még mindig 50 százalék alatti csapat, úgyhogy ez elég nagy szó. Wade ugyan most visszatért, de Dragic még nem, ráadásul a kezdőben a Johnson-Winslow-McGruder trió 2/14-es mezőnymutatót és 5 pontot tett hozzá, de olyan agresszivitással védekeztek, úgy lelassították a Pelicanst és közben olyan sok remek teljesítményt találtak a kispadjukon, hogy szinte végig vezetni tudtak – sőt, volt már 17 pontos előnyük is, clutch pillanatokban pedig mindig támaszkodhattak a nagy dobásokkal és 19 ponttal jelentkező Wade-re. A kulcsfaktor egyébként a lepattanózás volt, a papíron jóval fáradtabb Miami 57–38-ra nyert ebben a tekintetben és 22 támadópattanót tépett le, úgyhogy 4–2-vel zárta ezt a hosszú kirándulást, most pedig hazatérhet, hogy fogadja a Houstont.

Nincs hol belenyúlni. E'Twaun Moore már vállalta a játékot a kispadról beszállva, de Elfrid Payton és Nikola Mirotic még nem, így pedig ismét bebizonyosodott, hogy egyszerűen túl szűk a Pelicans rotációja ahhoz, hogy érdemben lehessen bármin változtatni, ha az nem működik. Ráadásul extrák kellenek a Davis-Holiday-Randle triótól, különben nincs elég pont az együttesben. Márpedig most nem jöttek az extrák ettől a triótól, nem játszottak rosszul, de lepattanózásban elnyomta őket a Miami és a dobásaikért is nagyon meg kellett dolgozniuk, nem is céloztak igazán jól. Ilyenkor kéne valaki, aki levesz róluk némi terhet, de amikor a kispadra nézve a félsérült Moore-t, Andrew Harrisont, illetve az 1/9-es mezőnymutatót hozó, de mégis 31 percet játszó Darius Millert találjuk, mást pedig nem, akkor nehéz mit tennie Alvin Gentrynek. Ezt a meccset kötelező lett volna nyerniük, de képtelenek közelebb kerülni a playoffhelyekhez és ha már otthon is elbuknak ilyen meccseket, akkor nem sok mindenbe kapaszkodhatnak...

A Pelicans legjobb dobói: Davis 27/6, Holiday 22/12, Randle 17/3
A Heat legjobb dobói: Richardson 22/6, Wade 19/9, Whiteside 17

Denver Nuggets–Toronto Raptors 95–86

Murray megtalálta a dobását a végére. A több alapemberét is nélkülöző Nuggets elég nehezen talált ellenszert a Toronto védekezésére, főleg Nikola Jokics (26 pont, 11/19 mezőnyből, 9 lepattanó, 4 gólpassz) játékában bíztak, de mellé nem igazán tudott felnőni senki, így a második negyedben már kezdett fölénybe kerülni a Raptors és a harmadik játékrészben már 13 ponttal is vezettek a vendégek. Itt azonban sebességet váltott a Denver, bedeszkázta a gyűrűt, miközben a túloldalon elkezdtek beesni a dobásai és egy 23–2-es (!) rohammal megfordította a mérkőzést, egy ilyen mélyütés pedig egy ennyire kevéspontos meccsen döntőnek bizonyult – innen már nem volt visszaút, újabb nagyon értékes győzelmet zsebeltek be a hazaiak. Ebben kulcsszerepe volt a hajrára előkerülő Jamal Murraynek, aki 19 pontjából 15-öt a negyedik negyedben szerzett, ezzel egymaga túldobta ebben az időszakban a Torontót, így az újfent parádés védekezés mellett a végén támadásban is magára talált a társaság – akárhogy is, de oda-vissza megverte már a Raptorst, legyőzte a GSW-t, legyőzte a Bostont, vezeti Nyugatot és ligaszinten is második jelenleg. És hogy mikor volt utoljára nyugati első a Nuggets? 1984 decemberében...

Irányító nélkül nehéz. Kyle Lowry mellett most Fred VanVleet sem tudott játszani a kanadaiaknál, így pedig azért az egyes poszt eléggé kiürült, az eddig 16 percet átlagoló Delon Wright kezdett és 38 percet játszott, a padról pedig Lorenzo Brown próbált neki besegíteni. A helyzetkreálás és az irányítómunka viszont így értelemszerűen nem volt az igazi, Kawhi Leonard mindent megtett (29 pont, 14 lepattanó, 4 gólpassz), de egyedül kevésnek bizonyult, csapatszinten 40 százalék alatt maradtak mezőnyből és alig 20 százalékkal tripláztak, ráadásul a negyedik negyedben már a fáradtság is elérte őket. Ebben a 12 percben 4/23-at dobtak mezőnyből, közte 1/13 triplával, így nem volt miről beszélni. Bár Nick Nurse annyit azért elmondott, hogy szerinte az nem reális, hogy ennyit van Leonardnál a labda, ennyit birkózik a festékben és mégis csak négy büntetőt dobhat...

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 26, Murray 19/9, Craig 13/9
A Raptors legjobb dobói: Leonard 29/3, Wright 15, Ibaka 14/3

NBA, ALAPSZAKASZ
Brooklyn Nets–Atlanta Hawks 144–127 (42–23, 30–43, 39–30, 33–31)
Cleveland Cavaliers–Philadelphia 76ers 105–128 (36–29, 22–36, 27–24, 20–39)
Indiana Pacers–New York Knicks 110–99 (28–26, 28–27, 23–20, 31–26)
Washington Wizards–Los Angeles Lakers 128–110 (33–23, 38–28, 28–25, 29–34)
Dallas Mavericks–Sacramento Kings 113–120 (31–34, 27–27, 25–32, 30–27)
New Orleans Pelicans–Miami Heat 96–102 (28–33, 23–24, 22–28, 23–17)
Denver Nuggets–Toronto Raptors 95–86 (23–23, 16–24, 29–25, 27–14)