MLB: két hét az alapszakaszból – óriási a csata az MVP-címért

115 győzelem. Igen, az európai, amerikai, ázsiai, a pokolban vagy a mennyben folytatott sportokhoz szokott olvasóink okkal csodálkoznak rá erre a számra: hol és mikor lehet ennyi sikert felhalmozni? A nagyobb európai labdarúgó-bajnokságokban több mint három tökéletes szezon kellene hozzá, az amerikai futballisták esetében öt hibátlan év sem lenne elég… Nem úgy az észak-amerikai baseballbajnokságban, az MLB-ben, amelyben az egy idény során aratott győzelmek számában még a 115 sem elég ahhoz, hogy egy csapat legalább rekordot dönthessen.

Briliáns Boston

A 2018-as Boston Red Sox márpedig abba a – tényleg csak kicsit – kellemetlen helyzetbe került, hogy minden idők legjobbja már nem lehet, mivel 47 veresége mellett a legjobb esetben is „csak” 114 győzelemre futhatja tőle a két hét múlva véget érő alapszakaszban, ez pedig kevesebb, mint a 2001-es Seattle Mariners 115 sikere. Ráadásul az idei Red Sox az év elején még nem a sikersztorikkal folytatott ölre menő küzdelmet, hanem a saját ötcsapatos divíziójában próbált babérokra törni: Mookie Betts és társai az idény kezdetén még az örök rivális New York Yankeesszel folytattak ölre menő küzdelmet a kiscsoport legjobbjának járó népszeretetért.

Sok víz lefolyt azonban azóta a Dunán, az időközben a Baltimore-t és a Miamit is lenullázó csapat augusztus elején megmutatta mindenkinek, ki az úr a háznál: a Yankees elleni négymeccses párharca mindegyik rangadóját behúzta, ebből hármat legalább hárompontos fölénnyel.

A remeklés azóta is tart, olyannyira, hogy a minap két szerencsés olyan kamionról leesett csomagot talált az utcán, amibe már a Red Sox divíziógyőzelmét ünneplő pólókat csomagoltak…

Ez a kiváló szereplés persze minden fanatikusnak az érdeme, aki a meccsnapokon a csapat logójával szeli keresztbe a keleti parti várost, de azért két figura mégiscsak kitűnik: J.D. Martinez a hazafutások és a szerzett pontok számában, továbbá a labdatalálati arányban is a legjobbak közé tartozik – utóbbi kategóriában épp klubtársa, Mookie Betts áll az élen. Az MLB legügyesebben ütő játékosa ráadásul még csak 25 éves, úgyhogy amellett, hogy az elmúlt három évben csak azt nem szégyenítette meg, akit éppen nem volt kedve, remeklését még jó sokáig is folytathatja.

Jó kis Houston

Nála épp annyival idősebb a másik üdvöske, a Houston Astros sikerkovácsa, José Altuve, mint amennyivel alacsonyabb.

A tavalyi bajnokcsapat hősének a sok zabkása és vitamin ellenére sem sikerült 168 centinél magasabbra nőnie 28 éves korára, cserébe olyan messzire csapkodja a lasztikat, mint ha egy sportlövész és egy súlyemelő szerelemgyerek volna.

A venezuelai születésű Altuve annak ellenére sem akar nyugodni, hogy tavaly az Amerikai Liga legjobbjának járó díjat, sőt, mi több, a bajnoki címet is bezsebelte – idén is hasonló babérokra törne, ami különösen akkor nem okozna problémát, ha nem lennének olyan vetélytársai, mint a csoportrivális Oaklandet erősítő, fiatalabb korábban még az MLB közelébe sem kerülő Khris Davis…

Az 1990-es bajnoki cím óta végső siker nélkül árválkodó Athletics két évvel ezelőtt véletlenül megfogta az Isten lábát, amikor a 2006-ban a Washington Nationals által a kilencedik körben draftolt, utána a Milwaukee Brewersnél próbálkozó, de a ligaátlagot korábban csak a legjobb napjain felülmúló Davist magához kötözte.

A nyugati parton magára találó spíler már az első két szezonjában sem vesztegette az időt, a négyszeres bajnok gárda történetében először két egymást követő évben, 2016-ban és 2017-ben is negyven hazafutásig jutott. Idén tovább folytatja a sikertörténetét, az MLB legtöbb hazafutását jegyezve a csoport második legjobb győzelmi mutatójával rendelkező Oakland vezéregyéniségévé nőtte ki magát.

Gyülekező nagyok

Persze, alig több mint tíz fordulóval az alapszakasz vége előtt még nem csak a három hős által fémjelzett együttes áll talpon a vidéken, hanem többek közt a divízióelsőségét már bebiztosító, vagy arra nagy eséllyel pályázó tavalyi második New York Dodgers, a tavalyelőtti bajnok Chicago Cubs, vagy tavalyelőtti második Cleveland Indians.

Minden jel szerint idén sem számíthatunk kevesebb izgalomra, mint a korábbi években, ráadásul most olyan fazonoknak is szurkolhatunk, akik talán még maguk sem gondolták volna két évvel ezelőtt, hogy egy bajnokesélyes csapat húzóemberei lehetnek valaha.

A Red Sox hívei pedig biztosan nem fognak bánkódni a végén, ha a kedvencek az alapszakaszban nem húznak be 115 meccset, cserébe viszont 2013 után ismét Bostonba szállítják a bajnoki gyűrűket.