NFL: az irányító, aki kitaposta az ösvényt a jövő futballistáinak

Ami nekünk a december, az az NFL-csapatok számára a március: a herdálós időszak, amikor nyakló nélkül hajigálják a pénzt mindenfelé. A különbség csak annyi, hogy itt nem a vásárlóknak van hitele, amiből megvehetik a plazmatévét, hanem a csapatvezetőknek, akik ezáltal magukhoz édesgethetik a szerződés nélküli amerikai futballistákat. A végeredmény azonban ugyanaz, akár a 11-29 százalékos THM-ről, akár a 3-5 éves játékosszerződésekről van szó.

A végén a kisember jár rosszul.

Elsőre talán nem így tűnik: a mellékelt óriástáblázatban megcsodálhatják azt a 12 NFL-focistát, akik a tengerentúli profi amerikaifutball-bajnokságban idén tavasszal a legjobb szerződéseket kötötték, összesen 36 és 84 millió dollár közötti fizetésekkel. Na most az elég sok pénz, még NFL-mércével is.

Nem is fogják megkapni.

Legalábbis legtöbbjük biztosan nem.

Az NFL-csapattulajdonosok ugyanis nem véletlenül milliárdosok gyakorlatilag egytől egyig: anélkül, hogy nagyon belemélyednénk a szabadversenyes kapitalizmus marxista kritikájába, az bizonyos, hogy a tulajok kiváló érzékkel hárítják át a költségeket és kockázatokat a saját munkásaikra és nincs olyan kiskapu vagy törvényi szabályozás, amelyet ne fordítanának a saját hasznukra – és nincs ez másképp akkor sem, ha épp a futballistáikról van szó. A táblázatunkban is nagyon jól mutatnak a négy-öt évre kötött, ötven-hatvanmillió dolláros szerződések, de az ördög a részletekben rejlik, a részletek pedig hátulról a harmadik oszlopban. Ott vannak ugyanis a garantált fizetési összegek, vagyis az a pénz, amit a sportoló mindenképpen megkap, akár megsérül, akár romlik a teljesítménye, akár csak nincs formában, vagy épp ha a csapat új edzője nem tudja kihasználni a képességeit.

Ez az összeg azért érdekes, mert látványosan kisebb, mint az eredeti fizetés. Az utolsó oszlopban ugyanis ott szerepel, melyik játékos kontraktusa mikor mondható fel először, és mekkora kifizetett összeg után: lássunk csodát, az eredetileg látványos és hosszú távú biztonságot nyújtó szerződések utolsó két-három évéből a csapatok akkor lépnek ki, amikor akarnak, adott esetben megállapodás ide vagy oda, simán utcára rakva bárkit, ha úgy ítélik meg, hogy már nem éri meg foglalkoztatni. (A baseball-, hoki- és kosárlabdaligában eközben gyakorlatilag kőbe vésettek a szerződések, pontosabban meghatározott szabályok szerint, tisztes kompenzációval szüntethetőek meg, nem egyoldalúan, mint az NFL-ben.)

Szóval az NFL-játékosok alapvetően a szivar rossz végén helyezkednek el, ami a szerződéseik biztonságát illeti. És éppen ezért tartották csaknem forradalmárnak a listánk élén álló Kirk Cousinst. A Washington Redskins hosszú távú szerződésajánlatait évek óta visszautasító, viszont mindig egyre jobban és jobban játszó irányítót ugyanis idén már nem tudták megakadályozni abban, hogy kilépjen a szabadügynökpiacra. Korábban az úgynevezett franchise-tag segítségével igen: ez automatikus egyéves szerződést jelent minden játékosnak a posztján szereplő legmagasabb fizetésű kollégák bérének átlagáért, ami elsőre szintén jól hangzik, de képzeljük el, milyen vidám dolog bemenni a gyűlölt munkahelyünkre, amely holmi jogszabályi eszközökkel köt röghöz minket. Nem csoda, hogy az első adandó alkalommal Cousins is ment, amerre látott, ráadásul bár messze nem szupersztár, van annyira jó játékos (az irányítódeficittel küszködő liga csapatai meg voltak annyira kétségbeesettek), hogy nyugodtan megkérhette a szolgálatai árát. Ő pedig most is okosan döntött: nem a New York Jetshez szerződött, ahol a legtöbb pénzt ajánlották neki, hanem a Minnesota Vikingshoz, ahol sikerült kilobbiznia, hogy a teljes fizetése a garantált kategóriába tartozzon. Az ilyesmibe nyilván minden csapattulajdonos úgy egyezik bele, mint egy gyökérkezelésbe, de annyira nehéz versenyképes irányítót találni, hogy a Minnesota végül ráállt a dologra.

Hogy ez mennyire különleges esemény?

Nos, Cousins 84 milliója csaknem 25 millió dollárral több, mint amekkora fizetést bárki garantálni tudott magának az NFL-történelemben, és ő az első, aki a szabadpiacon a teljes fizetésében biztos lehet – az eddigi rekorder Tom Brady, az NFL-történelem legjobb játékosa volt, akinek hiába eszik a tenyeréből Robert Kraft, a New England Patriots tulajdonosa, még így is csak a bére 70 százalékát tudta garantált összeggé alkudni...

A kérdés csak az, mi lesz Cousins huszárvágásának hatása. Doug Baldwin, a Seattle elkapója azonnal példaképként köszöntötte, aki bátran kitaposta az ösvényt a jövő futballistáinak, akik ezek után már jobb feltételekkel írhatnak alá, és az valóban sokat elárul, hogy bár hősünk tuti nincs mondjuk a 15 legjobb NFL-játékos között, így is érvényesíteni tudta az érdekeit. A jövőben új szerződést kötő, Cousinsnál fényévekkel jobb sztárirányítók (Aaron Rodgers a Green Bayből vagy Matt Ryan Atlantából) biztosan Cousins szerződésére fognak mutogatni és hasonlót követelni – és meg is fogják kapni. De hogy aztán a kevésbé fontos posztokon (vagyis az összes többin) igyekvő focisták is ki tudják-e használni ezt a lehetőséget, az más kérdés.