Dobása ikonikus, teljesítménye történelmi – Nowitzki az NBA európai királya

Barack Obama 2008 novemberében aratott győzelme az Egyesült Államok elnökválasztásán hatalmas lépés volt a színes bőrűek egyenjogúságáért és elfogadásáért folytatott, valószínűleg soha véget nem érő küzdelemben. Dőreség lenne történelmi léptékűnek nevezni, de valahol az is elképesztően nagy tett, hogy egy fehér európai játékos – Dirk Nowitzki Würzburgból – örökre beírta magát az észak-amerikai profi kosárlabdaliga históriáskönyvének aranylapjaira. Rácáfolva ezzel a tévhitekre, hogy az öreg kontinens nem nevel ki fényes csillagokat, és hogy csak a hatalmasat ugró, elképesztően atletikus feketék válthatják meg a világot a modern kosárlabdában.

Nowitzki az NBA történetében hatodik játékosként érte el a 31 000 pontos álomhatárt. Ezzel illusztris társaságba került Kareem Abdul-Jabbar, Kobe Bryant, Wilt Chamberlain, Michael Jordan és Karl Malone mellé. Ha a felvezetés után esetleg arra várnának, hogy kiválasztottunk naponta posztol rasszista üzeneteket a közösségi oldalakon és a fehér faj felsőbbrendűségét hirdeti, akkor csalódást kell okoznunk. A 39 éves Nowitzkinél kevés ember tesz többet a feketék és fehérek békés egymás mellett éléséért a sportpályán és a magánéletben egyaránt. Lassan hat éve él boldog házasságban Jessica Olssonnal (két testvére, Marcus és Martin svéd válogatott labdarúgók), aki történetesen kenyai-svéd és színes bőrű, eddig három gyermekük született, Malaika, Max és Morris.

Hogy hol ismerkedtek meg? Természetesen Dallasban, ahol Nowitzki húsz éve kosarazik. Mondani sem kell, a Mavericks mezén kívül nem öltött fel magára mást. Mármint az Egyesült Államokban, mert előtte 16 éves korától négy idényt lehúzott szülővárosa DJK Würzburg nevű csapatában, a Bundesliga másodosztályában. A negyedik végén sikerült a hőn áhított feljutás, s hogy nem végezhette olyan rosszul a dolgát, bizonyítja, hogy a Bundesliga 2.-ből is behívták a válogatottba, mi több, 1998-ban az év játékosa lett hazájában. A Würzburgot 13 mérkőzésen az élvonalban is támogatta, mert bár az 1998-as NBA-drafton Nowitzkit Vince Carter után, de Paul Pierce előtt kilencedikként kiválasztotta a Milwaukee Bucks – aztán gyorsan elcserélte a Dallas Maverickshez –, a szezon sztrájk miatt csupán 1999. február 5-én vette kezdetét. A beilleszkedés nem ment könnyen a német óriásnak.

Az Egyesült Államokban nem lett egy csapásra világsztár Nowitzkiból, első idénye gyengécskére sikerült, gúnyolói Irk Nowitzkinek nevezték, a D, vagyis defense, tehát védekezés nem volt túlságosan erős fegyvere a 213 centiméterre nőtt játékosnak.

„Nagyon frusztrált voltam, komolyan fontolgattam, hogy visszamegyek Németországba. A Bundesliga második vonalából az NBA-be kerülni ahhoz hasonló, mintha kiugranál egy repülőgépből, várva, hogy az ejtőernyő majd csak kinyílik valahogy” – emlékezett vissza a zivataros időszakra Nowitzki.

Szerencséjére az ejtőernyő kinyílt és ehhez nem is kellett túlságosan közel kerülnie a földhöz. Az 1999–2000-es szezonban ő lett a második legtöbbet fejlődő játékos, a 2000–2001-es évadban meg 1990 óta először jutott be a rájátszásba a Dallas Mavericks. 2003-ban összejött a nyugati főcsoportdöntő, mígnem 2006-ban végre, fennállása során először nagydöntőt játszhatott a Mavs, s így Nowitzki is. Ekkorra már ötszörös All Starnak mondhatta magát (jelenleg 13-nál jár), és a liga legerősebb ötösébe is beválasztották. Miután kiejtették a címvédő San Antonio Spurst, minden rózsaszínűnek látszott, azonban a végső akadályban elbotlottak a dallasiak. Hiába vezettek 2–0-ra a Miami Heat ellen, a döntő legértékesebb játékosa, Dwyane Wade a következő négy meccsének egyikén sem dobott 36 pont alatt, Nowitzki és a többiek ezt a tempót nem bírták el. Egy évvel később 67 alapszakasz-mérkőzést húzott be a Mavs, a német csillag fantasztikus átlaggal dobott, ennek elismeréseként első európai játékosként MVP-címet zsebelhetett be. Mindenki diadalmenetre számított a rájátszás első körében a nyolcadikként rangsorolt Golden State Warriors ellen, aztán jött a nagy lebőgés és Nowitzki terített betlije…

Dirk Nowitzki védhetetlen dobása:

Hősünk továbbra is igyekezett, de az igazán nagy dobás váratott magára. 2010 nyarán aztán megérkezett a rotációba a bivalyerős center, Tyson Chandler, és valami megváltozott. A Dallas Nowitzki 48 és 40 pontos meccseivel ellentmondást nem tűrően repült el a nagydöntőig, megsemmisítve többek között az Oklahoma City Thundert. Mivel az élet nagy rendező, a másik ágról érkezett Dwyane Wade és a Miami Heat, akárcsak öt éve. Erik Spoelstra együttese esélyesebb volt, pályaelőnnyel rendelkezett, soraiban tudta még LeBron Jamest és Chris Bosht is – aztán kikapott 4–2-re. Nem volt olyan találkozó a döntőben, ahol Dirk Nowitzki ne érte volna el a 21 pontot, őt választották meg a csata MVP-jének, 33 évesen minden tekintetben felért a csúcsra. Azóta még csak playoffpárharcot sem nyert csapatával, a rekordokat viszont sorra döntögeti és nem beszél visszavonulásról, sőt ráhúzna még egy esztendőt. Teheti, a hét elején 23 pontot dobott a New Orleans Pelicansnak, miközben az őt kiszolgáló Dennis Smith Jr.-nak az édesapja is lehetne.

A margóra érdemes felírni, hogy 2002-ben világbajnoki bronz-, 2005-ben Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett, mindkétszer a torna legjobb játékosaként tündökölt. Jellegzetes visszalépős, egylábas dobásait – amely többek között Kevin Durantet is megihlette – a tökélyre fejlesztette, s bár védekezésben megmaradtak a hiányosságai, támadójátéka rendkívül sokoldalúvá vált az évek során, dobásai precizitásáról pedig tankönyvet lehetne írni. Sosem szállt el magától, gyakran jár élen az adományozásban, tavaly szeptemberben a Harvey hurrikán áldozatain segített. És már csak egy újabb idény kell ahhoz, hogy 41 éves koráig kosárlabdázzon, ha már ebben a mezben abszolválta amerikai karrierjét.

Németh István is blokkolta a német szupersztárt: