Boston Celtics–Philadelphia 76ers 80–89
Nagyon hiányzott Irving. Vállsérülése miatt nem lépett pályára a hazaiak irányítója, ezt pedig nagyon megérezte a gárda támadójátéka, átütőerő és kreativitás nélkül próbálkoztak az ellenfél térfelén. Végül összesen 13 gólpasszt tudtak kiosztani, alig 40 százalékkal dobtak mezőnyből, 24 százalékkal tripláztak és eladtak 19 labdát, ráadásul a palánk alatt is elnyomták őket a vendégek, képtelenek voltak megoldást találni a Philly védekezésére. Ugyan a végén ezúttal is megpróbáltak felállni 21 pontos hátrányból, de fordítani nem volt erejük, 86–79-nél megálltak, így a hétmeccses sikerszéria után most sorozatban buktak kettőt otthon – vasárnap este az Orlandót fogadják, ott kötelező lesz számukra a győzelem.
Visszavágott a Sixers. Egy hete Londonban 22 pontos előnyből kapott ki a Celticstől a Philly, Joel Embiid szerint pedig arra figyeltek, hogy most sokkal fizikálisabbak legyenek, mint akkor – ez sikerült, 41–31-re nyerték a lepattanózást (csak 3 támadót engedtek), elvették a Boston kinti dobásait és abszolút uralták a találkozót. Ráadásul az említett Embiid hozott egy extra teljesítményt (26 pont, 16 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk) is, amellyel egyértelműen ellenfelük fölé nőttek, mellette Dario Saricban is volt pont, TJ McConnell pedig mind a 15 egységét a nagyszünet után szerezte – a harmadik negyedben ő kilenc, Embiid tíz pontot szórt, itt dőlt el az összecsapás. Két perccel a vége előtt visszajött még hét pontra a Boston, de közelebb nem tudott férkőzni, így a Philly pár nap alatt megverte a Torontót és a Celticset is és az elmúlt hét találkozójából 6–1-re áll, kiváló formában van.
A Celtics legjobb dobói: Morris 14/6, Horford 14/3, Smart 13/3
A 76ers legjobb dobói: Embiid 26, Saric 16/6, McConnell 15/6
Cleveland Cavaliers–Orlando Magic 104–103
Győzött a Cavs, de… Nem játszottak jól a hazaiak, pontosabban a mérkőzés egészét tekintve nem voltak meggyőzőek és kis híján hatalmasat égtek saját közönségük előtt. A sorozatban beszedett négy vereség után lendületesen kezdtek és úgy tűnt, hogy helyre is állnak a dolgok (16 ponttal nyerték az első negyedet, félidőben húsz volt közte), de a fordulás után megint leeresztettek (gyenge védekezés mellett 1/17 tripla…) és feljött a Magic, a végjáték pedig komoly izgalmakat hozott. Fél perccel a vége előtt Shelvin Mack kosarával átvették a vezetést a vendégek és Isaiah Thomas támadópattanójára, valamint két büntetőjére volt szüksége a Clevelandnek ahhoz, hogy visszavegye a vezetést tizenegy másodperccel az órán. Egy támadása volt még az Orlandónak, de Elfrid Payton betörését sikerült levédekeznie Tyronn Lue együttesének, így ha nem is kiütéssel, de valahogy behúzta a kötelező győzelmet a társaság, bár az érzés és a hangulat ettől még nem lehet felhőtlenül boldog - LeBron James is gyengén játszott és összességében is pontatlanul dobtak mindenhonnan, ráadásul a második félidőben a védekezésük is ismét szétesett. A győzelem mellett azért akadt még egy pozitívum: bő két hónap után ismét pályára léphetett és 13 percet ott is tölthetett Derrick Rose, a korábbi MVP pedig ennyi idő alatt hozzá is tett kilenc pontot.
Közel álltak a vendégek. Mélyről állt fel az Orlando úgy is, hogy igazából egyetlen extra teljesítmény sem akadt a soraiban, a 19 pontos, 8 lepattanós Elfrid Payton volt a leghatékonyabb, de sem Gordon, sem Fournier nem dobott jól és kintről pocsékul (5/22) célzott a társaság. A végén egyetlen jó játékra voltak az újabb bravúrtól, de több játékvezetői ítélettel sem értettek egyet, például a döntő jelentőségű Thomas-támadópattanó és a büntetők előtt Frank Vogel szerint egy sima feldobás-helyzetben fújtak faultot ellenük - ez utólag már nem számít, végül nem tudták legyűrni a Clevelandet, most pedig Bostonba látogatnak.
A Cavaliers legjobb dobói: Thomas 21/9, James 16, Love 12/3
A Magic legjobb dobói: Payton 19/3, Gordon 17/6, Fournier 17/3
Houston Rockets–Minnesota Timberwolves 116–98
Harden visszatért, a Houston nyert. Hét kihagyott találkozó után léphetett ismét pályára James Harden, ez pedig rögtön egy nagy győzelmet hozott csapata számára, igaz, a Rockets MVP-jelöltje egyelőre nem találta a dobását – 10 pontig jutott 3/15-ös mezőnymutatóval, de kiosztott hét gólpasszt, védekezésben pedig két-két labdaszerzéssel és blokkal jelentkezett. Chris Paul szépen mozgatta (19 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz) a társaságot, a kettő-kettők végén rendszeresen megjátszható volt (20 pont, 7/9 mezőnyből) Clint Capela, a padról pedig Eric Gordon szállította az extrát: 30 pontot, közte 7/13 hármast bombázott be, ráadásul a harmadik negyedet egy demoralizáló félpályás buzzerrel zárta le, ő volt az „állat” a Houstonban ezen az estén. Összességében 17 triplát süllyesztettek el a hazaiak és gyakorlatilag végig irányították a mérkőzést, ugyan éppen a harmadik negyedben volt egy kisebb megingásuk, de Gordon vezetésével futottak egy 16–4-et és kiegyenesedtek – nagyon fontos győzelmet zsebeltek be a nyugati negyedik helyezett ellen az eltiltott Green-Ariza páros nélkül, méghozzá meggyőző játékkal.
Nem állt össze a minnesotai védekezés. A vendégek nem tudták felvenni a Rockets ritmusát és nem tudtak mit kezdeni Paulék kinti dobásaival, így pedig végig csak kapaszkodtak, reális esélyük nem nagyon volt arra, hogy megfogják ellenfelüket. Ugyan Jimmy Butler hatékonyan beszórt 23 pontja, vagy Karl-Anthony Towns sokoldalú (22 pont, 16 lepattanó, 5 blokk) estéje is kiemelendő, de összességében nem találtak megoldást a Houston játékára, hiába zárkóztak fel többször is egészen közel, mindig érkezett válasz a hazaiak részéről. Így a szép hazai széria és a Spurs utolérése után sorozatban két idegenbeli meccset vesztett el a társaság és hétvégén ismét rangadózik, igaz, akkor már otthon fogadja a Torontót.
A Rockets legjobb dobói: Gordon 30/21, Capela 20, Paul 19/12
A Timberwolves legjobb dobói: Butler 23, Towns 22/3, Wiggins 16/9
Portland Trail Blazers–Indiana Pacers 100–86
A harmadik negyed végétől uralta a meccset a Blazers. Sokáig szorosan alakult a találkozó, hol egyik, hol másik csapat vezetett pár ponttal, a harmadk játékrész hajrájában azonban kézbe vették az irányítást a hazaiak: bő öt percig nem kaptak pontot és összességében egy 21–2-es rohamot produkáltak, majd a záró etapban mindössze 12 egységet engedtek ellenfelüknek, így végül magabiztos győzelmet arattak. Támadásban jól működtek a fő fegyverek, Lillard (26 pont, 8 gólpassz), McCollum (16 pont, 4/10 tripla) és Nurkic (19 pont, 17 lepattanó) is hozta, amit kellett, emellett a végére ismét megérkezett a korábban többször látott kőkemény védekezés és úgy fest, hogy a hazai pálya is kezd előnnyé válni – a korábbi hullámvölgy után most már zsinórban ötöt nyert otthon a Portland, így jelenleg a nyugati hatodik helyen áll.
Kellett volna még egy opció támadásban. Elöl nem nagyon talált stabil megoldást a Pacers, Victor Oladipo 25 mezőnykísérletből izzadta össze 23 pontját, Darren Collison 5/6 tripláját leszámítva nem történt semmi olyan, ami igazán megbolygatta volna a Blazerst – ez különösen a végén csúcsosodott ki, addigra fogyott el a kakaó. Hiányzott a gépezetből a továbbra is sérült Myles Turner, a pontjai mellett a lepattanóira is nagy szükség lett volna, a kispadról sem érkezett megváltás, így nem tört meg a széria: 2007 novembere óta nem nyert Portlandben az Indiana…
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 26/6, Nurkic 19, McCollum 16/12
A Pacers legjobb dobói: Collison 23/15, Oladipo 23/3, Young 10