„Joga bonito magyar módra” – a mértékadó nemzetközi szakportálnál, a Total Waterpolonál magunk sem tudnánk jobban összegezni vízilabda-válogatottunk szombati teljesítményét.
Ez bizony férfimunka volt.
Az egyik célját már pénteken elérte a bukaresti kiruccanás, a négy közé jutással biztossá vált, hogy ott leszünk a világkupa áprilisi végjátékában. A selejtező viszont nem ért véget, a Görögország elleni elődöntőben a másik cél, a tapasztalatszerzés került előtérbe.
Persze a görögöket sem kellett különösebben motiválni, már csak azért sem, mert tavaly mindhárom világversenyen ötödikek lettek, vagyis a torna nívójától és tétjétől függetlenül nagyon vágytak már rá, hogy döntőt játszhassanak. A szokásához híven ezer fokon égő szövetségi kapitány, Theodorosz Vlahosz valamilyen oknál fogva már akkor majd’ felrobbant a dühtől, amikor a mérkőzés elején Konsztantinosz Jeniduniasz óriási gólt lőtt…
Akkor még nem sejtette, hogy ez lesz a legkisebb gondja a mérkőzésen.
Merthogy a görög centerek hiába hozták futószalagon a fórokat, az emberhátrányos védekezésünk ismét nagyon jól működött, míg a túloldalon új szintre emeltük a támadójátékunkat. Nagy kedvvel, s ami ennél is fontosabb, rendkívül hatékonyan vállalkoztak a szélsőink, Ekler Zsombornak és Vigvári Vendelnek is sült a keze, kis túlzással akkor és onnan lőttük át az ellenfél zónáját, amikor és ahonnan csak akartuk.
Más kérdés, hogy játékstílusukból adódóan a görögök cseppet sem bánták volna az adok-kapok játékot, csakhogy sokkal inkább kaptak, mint adtak, Gyapjas Viktor ugyanis bravúrt bravúrra halmozott a magyar kapuban. Varga Zsolt vakarhatja a fejét a bőség zavara miatt, elvégre a tornára nevezett mindhárom kapusa megszolgálta a bizalmat – és akkor még nem szóltunk a világklasszis Vogel Somáról…
A szövetségi kapitány nem győzött tapsolni a szép megoldások láttán, az elemi erejű átlövések mellett a két Nagy összjátékát, Ákos feladását és Ádám húzását is érdemes megemlíteni. Ha kellett, gyorsan fejeztük be a fórokat, ha kellett, türelmesen passzolgattunk – olyan széles taktikai repertoárral játszottunk, hogy a görögök sutba dobhatták az előzetes meccstervüket.
Hiába próbálkoztak kapuscserével, Panajiotisz Dzordzatoszt is hamar felavattuk, Manhercz Krisztián ötméteresével már négy volt közte, pedig az ítélet miatt reklamáló Jeniduniasz igyekezett kizökkenteni a mieink csapatkapitányát. Ekler lövése úgy pattant be Kovács Péter kezéről, hogy centerünk levegőt sem kapott a bekk szorításában, a nagyszünetben 10–6-ra vezettünk – a játék képe alapján a görögökre nézve volt hízelgő az állás.
A kapufával, főleg a belső élével ugyanis hadilábon álltunk, ugyanakkor jóformán minden lövésünkből eltaláltuk a kaput, a sebességünket kamatoztatva könnyen kerültünk helyzetbe. Varga Zsolt időkérését követően az átlövések mellett egyre több bejátszással próbálkoztunk, meg is kaptuk a fórokat, azokból pedig menetrendszerűen jöttek a gólok. Az addig is jól játszó magyar válogatott a záró negyedben rátett még egy lapáttal: Nagy Ákos parádés ejtéssel jelentkezett, Nagy Ádám csaknem a félpályáról villant meg – ezen már ő is csak mosolygott.
Mi meg négy negyeden át mosolyogtunk, mert jó volt nézni a fiatal magyar válogatottat, amely esélyt sem adott a szinte teljes kerettel felálló görögöknek, és kiütéses, 20–10-es győzelemmel masírozott be a döntőbe. A bukaresti selejtezőtorna zárásaként vasárnap 18 órától az Európa-bajnok spanyolok következnek, akiket a csoportkörben már felülmúltunk, de nem csupán emiatt kell tartaniuk a mieinktől.
VÍZILABDA
FÉRFI VILÁGKUPA, SELEJTEZŐ, BUKAREST
ELŐDÖNTŐ
MAGYARORSZÁG–GÖRÖGORSZÁG 20–10 (5–3, 5–3, 4–2, 6–2)
MAGYARORSZÁG: GYAPJAS V. – Manhercz K. 3, VIGVÁRI VENDEL 3, Angyal 1, Varga V. 1, Nagy Ádám 2, BURIÁN 2. Csere: Kovács P., EKLER ZS. 3, TÁTRAI D. 3, NAGY ÁKOS 2, Vismeg Zs., Bedő. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
GÖRÖGORSZÁG: Zerdevasz – Argiropulosz 1, Kalogeropulosz 1, Szkumbakisz 1, Kakarisz 1, Papanasztasziu, Jeniduniasz 1. Csere: Dzordzatosz (kapus), Juvecisz, Jilasz 1, NIKOLADISZ 1, Alafrakisz, DIMU 2, Halivopulosz 1. Szövetségi kapitány: Theodorosz Vlahosz
Bukarest, 180 néző. V: Zwart (holland), Kuroszaki (japán). Emberelőny-kihasználás: 10/9, ill. 12/4. Kettős emberelőny-kihasználás: –, ill. 1/1. Gól – ötméteresből: 2/2, ill. 2/2. Kipontozódott: Kakarisz (29. p.), Ekler Zs. (31. p.), Nagy Ádám (32. p.)
MESTERMÉRLEG
Varga Zsolt: – A görög a világ egyik legjobb csapata, de mindenkinek lehet rossz napja. Ezúttal a kapusaik nem védtek jól, cserélniük is kellett, a támadásaik sem voltak elég élesek. Nálunk viszont a védekezés és a támadás is kilencvenöt százalékosan működött: fórban hatékonyak voltunk, összeálltak a blokkok, jöttek a védések. Elkaptunk egy nagyon jó hullámot, de messze van még az út vége.
Montenegró–Spanyolország 8–15 (2–4, 0–2, 1–5, 5–4)
AZ 5–8. HELYÉRT
Grúzia–Japán 18–19 (1–3, 7–5, 4–6, 6–5)
Egyesült Államok–Horvátország 6–15 (3–7, 0–3, 1–2, 2–3)
A VASÁRNAPI PROGRAM
A 7. helyért
13.30: Grúzia–Egyesült Államok
Az 5. helyért
15.00: Japán–Horvátország
A 3. helyért
16.30: Görögország–Montenegró
Döntő
18.00: MAGYARORSZÁG–Spanyolország (Tv: M4 Sport)