Mérsékelt teljesítménnyel háromgólos vereség a spanyolok ellen

VÍZILABDA
FÉRFIAK
B-csoport
Spanyolország–Magyarország 10–7 (2–1, 2–2, 4–3, 2–1)
Párizs, 4200 néző. V: Margeta (szlovén), Colombo (olasz)
SPANYOLORSZÁG: AGUIRRE – GRANADOS 2, Perrone, MUNARRIZ 2, De Toro 1, Famera 1,  LARUMBE 2. Csere: Bustos, Sanahuja 1, Tahull, Cabanas 1, Biel. Szövetségi kapitány: David Martín
MAGYARORSZÁG: VOGEL SOMA – VIGVÁRI VINCE 1, Jansik Sz., Manhercz K. 1, Molnár E., Nagy Ádám, Zalánki 1. Csere: Hárai, Varga Dénes, Vámos 1, Fekete G. 1, ANGYAL 2. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
Emberelőny-kihasználás: 11/4, ill. 10/2. Gól – ötméteresből: 1/1, ill. –
MESTERMÉRLEG
David Martín: – Jó mérkőzést játszottunk. A magyaroknak minden poszton tehetséges játékosaik vannak, a lövéseik végig veszélyesek voltak, ám most nagyszerűen védekeztünk, illetve számos lehetőséget teremtettünk magunknak, amelyeket többnyire ki is használtunk. Örülök a győzelemnek, de ez csak egy csoportmeccs volt, még csak két fordulón vagyunk túl, hosszú még a torna.

ÖSSZEFOGLALÓ

Korai még következtetéseket levonni, de azért nagy kíváncsisággal vártuk a férfi vízilabdatorna azon találkozóját, amelyen talán a két legerősebb válogatott, az idén Európa-bajnok spanyol és a magyar csapott össze. Sokszor leszögeztük, módfelett kiegyenlített a mezőny, mégis, akár a B-csoport első helyéről is dönthetett ez a rangadó. A tavalyi, megnyert világbajnokság elődöntőjében emlékezetes találkozón felülmúltuk a spanyolokat, bár kétséges, hogy ez az élmény benne maradhatott-e még a fejekben – valószínűbb, hogy nem.

A kezdésünk viszont csúszott, Montenegró kiengedte a kezéből a rendes játékidőben aratott bravúrgyőzelmet az A-csoportban Görögország ellen, de két másodperccel a vége előtt a döntetlent azért kiharcolta (mivel kihozta a kapusát és fórba is került, kettős emberelőnyben talált be Vaszilije Radovics), hogy az ötméteres-párbajt elveszítse.

A ráúszás 21.05 helyett 21.17-kor kezdődött, és az „Everybody” szót ezúttal sem hallhattuk felharsanni, csak elhúzta előttünk a mézesmadzagot a lemezlovas… És a gólörömre is várnunk kellett, nem is keveset. Az első négy percben még csak igazán gólveszélyes helyzet sem alakult ki a kapuk környékén, vizsgálgatták egymást a csapatok, ráadásul az ítéletek sem érkeztek támadásról támadásra. Szűk öt perc elteltével viszont szabadon hagytuk Alberto Munarrizt, aki piszkosul jó játékos, udvariasan megköszönte a lehetőséget, és bevágta Vogel Soma kapujába a labdát.

Válaszolnunk kellett, de Fekete Gergő fórban szétlőtte Unai Aguirre mellkasát, a spanyolok pedig ismét beköszöntek (2–0). Volt némi tanácstalanságszaga annak, amit a mieink produkáltak a medencében, tegyük hozzá, bár a franciák ellen az első perctől éles volt a társaság, a felkészülési időszakban akadtak olyan mérkőzések, amikor beragadtunk a startnál. A harmadik emberelőnyünket Angyal Dániel már gólra váltotta, így nem lenullázva mentünk bele a második negyedbe.

Csak a második nyolc perc első minutumában került először előnybe Spanyolország, aztán ahogy kiegészültünk, Vámos Márton kemény szabálytalansága miatt másodszorra is, szerencsére kontrával megkaptuk a labdát. Fór jött nálunk szintén, rosszkézről nem volt elég határozott Jansik Szilárd befejezése. Varga Dénes megpróbált ravaszkodni, meglepni Aguirrét egy lövéssel a passz helyett – látszott, hogy már az előző akciónál is figyelte ezt az opciót –, nem jött neki össze, és bizony van olyan, amikor a veterán sportági csillag hibázik, a fiatal tehetség meg gólt ünnepelhet: nagyjából hasonló szögből Vigvári Vince finoman a hálóba ejtett.

Előnyből voltak eredményesek a spanyolok, a center jó levédése után viszont félig-meddig megúszhattunk, a rivális rendeződött, azonban Hárai Balázs hiába harcolt ki fórt, hogy elérje Manhercz Krisztián bejátszását, fél méterrel nagyobbra kellett volna nőnie. Kapkodva megkezdett emberelőny következett a túloldalon két szép Vogel-védéssel, mi viszont ezúttal jeleskedtünk a vonatkozó műfajban, Zalánki Gergő egalizált (3–3). Nem iksszel mentünk a nagyszünetre, Marc Larumbe a kapunkba vágta a játékszert, aztán csúfolkodós gólörömöt produkált – ajánljuk neki, hogy nem a mieinket akarta vele bosszantani!

Nem tudtunk kibekkelni egy újabb spanyol előnyt, Munarriz lövése utat talált Vogel Soma hóna alatt. Angyal húzása után nem kászálódott át a labda a gólvonalon, újabb elrontott emberfórt jegyezhettünk fel – hittük legalábbis, aztán megvideózták a játékvezetők az esetet és úgy találták, mégiscsak átkászálódott (5–4). Angyal feljött a vízből csípőig, és elszedte a spanyol bejátszást, majd jöttek a kontrák, akár a snapszerben.

Spanyol büntetővel ismét mínusz kettőben voltunk, Álvaro Granados lőtte, ahogyan a következő gólt is, immár akcióból. Varga Zsolt szövetségi kapitány időkérése indokoltnak tűnt, Vámos Mártonon meg már ahogyan kiemelkedett a szabaddobásnál, láttuk, óriási bombát helyez el az ellenfél kapujában (7–5).

Emberelőnyt kellett hárítani, Vogel meg is tette, míg Fekete egyszer ugyan elhagyta a labdát, összeszedte és gólt szerzett. Sikerült rendeznünk a sorainkat, ezért hatolt fájdalmas tőrdöfésként a szívünkbe Miguel de Toro emberelőnyös találata, meg az, hogy Jansik nem tudta átsegíteni a lasztit a gólvonalon túlra a harmadik negyed végén.

Nem akartuk még eltemetni ezt az összecsapást, de felkészültünk a gyászidőszakra: a ráúszás megnyerésével egyúttal emberelőnybe is került Spanyolország, Martin Famera értékesítette (9–6). Varga Dénes kezéről leszedték a labdát, Fekete túl sokat hezitált lövés előtt, nem állt jól a szénánk, de legalább Manhercz Krisztián szépített. Időkérés után emberelőnyből szerette volna eldönteni a nagy kérdéseket a spanyol válogatott, Larumbe sajnos éles szögből kellő erővel találta el Vogel Somát ahhoz, hogy bepattanjon róla a labda a kapuba, majd ismét ellenszenves gólörömmel vétette észre magát, úgyhogy jár neki a virtuális dorgálás. 10–7

Kikaptunk, de nem történt tragédia, Japánt két nap múlva felül lehet és kell is múlni, ehhez csupán kellő alázatra és figyelemre van szükség, amivel nem lehet gond.

A mérkőzésről szóló részletes beharangozónkat ide kattintva lehet elolvasni.

A FÉRFI VÍZILABDA-VÁLOGATOTT OLIMPIAI KERETE 
Kapusok: Bányai Márk (Szolnoki Dózsa-Praktiker), Vogel Soma (FTC-Telekom)
Mezőnyjátékosok: Angyal Dániel (CN Marseille), Fekete Gergő (FTC-Telekom), Hárai Balázs (Genesys-OSC Újbuda), Jansik Szilárd (FTC-Telekom), Manhercz Krisztián (FTC-Telekom), Molnár Erik (FTC-Telekom), Nagy Ádám (FTC-Telekom), Vámos Márton (FTC-Telekom), Varga Dénes (FTC-Telekom), Vigvári Vince (Genesys-OSC Újbuda), Zalánki Gergő (Pro Recco)