Szoros meccsen kikaptunk a szerbektől, Montenegróval játszunk a hetedik helyért

VIZES VB, DOHA
VÍZILABDA, FÉRFIAK
Az 5–8. helyért
MAGYARORSZÁG–SZERBIA 10–11 (5–2, 2–5, 2–1, 2–2)
SZERBIA: R. FILIPOVICS – SZ. RASOVICS 3, Randjelovics 1, N. JAKSICS, Lazics 1, Vucsinics 1, V. Rasovics. Csere: DRASOVICS 2, P. Jaksics 1, Vico 1, Lukics 1, Gladovics. Szövetségi kapitány: Uros Sztevanovics
MAGYARORSZÁG: Vogel Soma – Jansik Sz. 1, Manhercz K., VARGA DÉNES 2, Kovács P. 1, Vámos, Angyal. Csere: BÁNYAI (kapus), ZALÁNKI 3, Vigvári Vince 1, Fekete G., Német T. 1, Nagy Ádám 1. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
Doha. V: Franulovic (horvát), Spiritosanto (amerikai). Emberelőny-kihasználás: 8/4, ill. 12/3. Gól – ötméteresből: 2/2, ill. 1/1. Kiállítva (végleg, cserével): Lukics (29. p.)
MESTERMÉRLEG
Varga Zsolt: – A franciák elleni meccs után lelkileg is nehéz volt, de az első negyed után visszajött az erőnk. Utána ugyanazokból hibákból kaptuk a gólokat, elöl pedig nem volt meg a kellő élesség, amelynek az ilyen szintű mérkőzéseken meg kell lennie. Mindenkinek magába kell néznie, ezt kértem a játékosoktól is. Kevés volt a két hét a játékba lendülésre, ez az én felelősségem, de bízom benne, hogy a választott stratégiánk az olimpia végén kifizetődik.

Korábban
Montenegró–Görögország 10–10, szétlövéssel 13–14

ÖSSZEFOGLALÓ

Mélyütés után kellett volna felállnia férfi vízilabda-válogatottunknak – sajnos nem sikerült, így indokolt a feltételes mód. Kísérteties a hasonlóság a két évvel ezelőtti budapesti világbajnoksággal: akkor az olaszoktól, az idei vb-n a franciáktól kaptunk ki a negyeddöntőben 11–10-re, majd mindkétszer elveszítettük az első helyosztónkat, és ezúttal is Montenegróval játszunk a hetedik helyért.

Alig negyven óra telt el a francia válogatottól elszenvedett váratlan vereség óta, amely értelemszerűen padlóra küldte a társaságot, de ha létezik mérkőzés, amire bármikor fel lehet pörögni, az éppen a szerbek elleni presztízscsata. A bemutatás után szokásukhoz híven összekapaszkodtak a játékosok, Varga Zsolt és Jansik Szilárd is mondott néhány biztató szót – ekkor úgy tűnt, a motivációval, a harci kedvvel nem lehet probléma.

Az első negyedben mégis mintha hiányzott volna az elszántság… Kovács Péter akciógóljával még a mieink vezettek, de az ellenfél centere, Djordje Lazics azonnal válaszolt egy fejes góllal (nem, nem elírás), amelyet videózás után adtak meg a játékvezetők. A következő szerb lövés meg Vogel Soma fejéről pattant be, és a folytatásban már nem is került előnybe férfiválogatottunk, amelynek emberelőnyös hatékonysága elmaradt a megszokottól.

Előfordult, hogy egy támadáson belül négyszer is próbálkoztunk, de hol a blokk, hol Radoszlav Filipovics állta a labda útját – a szerb kapusnak öt perc után már több védése volt, mint a horvátok elleni negyeddöntőben. Varga Dénes lövése speciel bepattant a blokkról, aminek azért is örülhettünk, mert ez volt a 450. gólja a válogatottban, de Fortuna ezzel el is engedte a kezünket, Nagy Ádámmal például többször is kibabrált a kapufa.

Azért reménykedtünk a fordulatban, talpra is ugrottak az igencsak lelkes magyar szurkolók, amikor a tavalyi teljesítményéért időközben újabb egyéni díjat bezsebelő Zalánki Gergő előhúzott valamit a tarsolyból. A csereként beálló Bányai Márk rögtön ziccert védett, amivel megadta a lendületet a támadásoknak is, 5–5-nél utolértük a szerbeket. Az ismerős arcok közül a ferencvárosi Dusan Mandics eltiltás miatt nem játszott, a vasasos Sztrahinja Rasovics viszont kettőzött erővel tolta a rivális szekerét, első három lövése egyaránt beakadt.

Sok hibával játszott a magyar válogatott, de kapaszkodjunk a pozitívumokba: a védekezés idővel összeállt, bejátszások pedig többnyire megtalálták a centereket, Kovács után Német Toni is megszerezte a maga akciógólját. A második félidőre viszont nem sikerült átmenteni a jó lövőformát, olyannyira nem, hogy másfél negyeden át mindössze egyszer volt eredményes Varga Zsolt együttese. Mégsem került tetemes hátrányba, mert hátul egymást érték a labdaszerzések, a szerbek sem játszottak életük formájában.

A kiegészítő emberből a végjátékban vezérré előlépő Nikola Lukics hatalmas gólt szerzett, de nem sokkal később kiszállt a buliból, Vigvári Vince villanásával ismét egy volt közte. Sajnos egy is maradt, pedig Vogel Soma kezében volt az egyenlítés – ez sem elírás, az utolsó figura az előreúszó kapusra jött ki, de közeli húzását Filipovics bravúrral védte.

Férfiválogatottunk ismét 11–10-re kapott ki, így szombaton magyar idő szerint reggel 8 órakor Montenegróval találkozik. Ha már eddig a budapesti vb-t idézte a forgatókönyv, legalább a végén is idézze, becsületből jó lenne a hetedik helyen zárni a világbajnokságot – aztán pedig levonni a tanulságokat.