Címlapsztori: az olimpiáig tanulnia kell a vb kudarcából férfi pólóválogatottunknak

A férfi vízilabda-világbajnokság 1973 óta íródó története során előfordult, hogy egy csapat akár öt éven át is címvédőnek mondhatta magát, az 1986-os madridi vb után ugyanis legközelebb csak 1991-ben rendezték még a tornát Perthben (mindkettőt a jugoszlávok nyerték meg egyébként, így 1986 és 1994 között ők voltak a világbajnokok). Ehhez képest 199 nappal azután, hogy Jansik Szilárd a magasba emelte a világbajnoki trófeát Fukuokában, máris eldőlt, hogy a magyar válogatott neve mellől eltűnik a „világbajnoki címvédő” eposzi jelző, a mieink ugyanis elbukták a negyeddöntőt, így biztossá vált, hogy új győztest avatnak Dohában. Végül szombat délután a horvátok értek célba, akik amúgy jövőre simán bukhatják a címüket, mert akkor megint vb-t rendeznek, négy éven belül már a negyediket…

A magyar válogatott végül a hetedik helyen zárt az aktuális vb-n, ami több szempontból is nagyon fájó. Varga Zsolttal most először nem jutott négy közé a csapat klasszikus világversenyen, a mieink játéka alulról sem súrolta a korábban felállított mércét, ráadásul a leginkább verhetőnek tűnő ellenféltől kaptunk ki a negyeddöntőben. Tegyük a kezünket a szívünkre, ha lehetett volna ellenfelet választani, akkor a franciákra szavazunk. Még azzal együtt is, hogy évek óta rángatják a klasszikus nagycsapatok bajszát, potenciális világklasszis játékosuk van Thomas Vernoux személyében, és a Jug Dubrovnik kispadjáról importált Vjekoslav Kobescak a szürkeállományt is alaposan felturbózta a kispadon.

A magyar válogatott komolyan is vette ellenfelét, aztán amikor négy góllal vezetett a nagyszünetben, elhitte, tulajdonképpen nem is kell itt félni, és nem történhet baj. Abban a pillanatban megtörtént. Talán minden másképp alakul, ha Manhercz Krisztián 8–4-nél belövi az ötméteresét vagy a ziccerét, de egyáltalán nem rajta múlt a meccs, mindenki elhitte, megvan a győzelem, a csapat kiengedett, a franciák ezt megérezték, és amikor hirtelen éles lett a mérkőzés, már nem tudtunk felpörögni – sem a kispadon, sem a medencében.

A mindent olimpiai szemmel néző vízilabdában mondhatnánk, hogy még éppen jókor jött a pofon, de azért ez egy világbajnokság volt ideális sorsolással, a csapat viszont megverte saját magát a negyeddöntőben, és megfosztotta magától a címvédés lehetőségét, amire egyébként még egyetlen magyar válogatott sem volt képes. Az előző vb győzteseként a hetedik hely nemhogy csalódás, hanem hatalmas kudarc, a mieink közül a legjobb teljesítményt nyújtó Zalánki Gergő egyenesen odáig ment, hogy kimondta: szégyen.

Ezzel együtt a csapat nyilván nem felejtett el fél év alatt vízilabdázni, és ha nagyon leegyszerűsítve nézzük, akkor Fukuokában az egyenes kieséses szakaszban két egygólos győzelem után nyertünk szétlövéssel, most pedig két egygólos vereség után jött az ötöspárbajban behúzott meccs, csak éppen nem a döntőben, hanem az előzmények miatt a hetedik helyért. Ami tavaly nyáron a mi irányunkba billent, az most mind az ellenkező oldalra – Varga Zsolt akkor is óva intett mindenkit a túlzott optimizmustól, ezúttal mi tesszük ugyanezt, egyáltalán ne temessük a csapatot. A szövetségi kapitány parabolához és hiperbolához hasonlította a két vb-t, nézőpontjában sok az igazság.

Amikor kiderült, hogy a két hónapon belül esedékes két világverseny közül az Eb-re fiatal csapat utazik, a vb-re pedig teljes pompánkban megyünk, akkor senki sem gondolta volna, hogy az Eb-n túlteljesítünk, a vb-n pedig alul. Utólag már látszik, játékosaink, akik az Eb alatt itthon edzettek, két hét alatt nem tudtak játékba lendülni, és azok a csapatok jobban pörögtek Dohában, amelyek kevés változtatással abszolválták a két világversenyt. A kockáztatás nem jött be – legalábbis most még. Merthogy ne felejtsük, hogy ez a „keretfelezősdi” nem ennek a két világversenyre vonatkozott, hanem az olimpiára. Tetszik, nem tetszik, ebben a sportágban mindig az olimpia a főverseny, a többi világesemény pedig állomás az oda vezető úton. A világbajnokság – mondjuk ki – rosszul sikerült, de majd a párizsi játékok után térjünk vissza arra, bejött-e Varga Zsolt húzása, elvégre a fő cél, hogy tizenhat év után megint a magyar himnusz szóljon az ötkarikás finálé után.

Egészen biztosan hasznos tapasztalatokat hozott ez a világbajnokság is, mert a kudarcból gyakran többet lehet tanulni, mint a sikerből. Tavaly megtanultuk, hogy bárkit meg tudunk verni, az idén meg azt, hogy bárkitől ki tudunk kapni. Ha a negyeddöntőből és az azt követő vergődésből azt a tanulságot vonja le mindenki, hogy nincs megnyert meccs és nincs lebecsülendő ellenfél, helyette maximális alázattal és koncentrációval kell végigjátszani minden egyes mérkőzést, akkor még az is lehet, hogy profitálni tudunk ebből a nem túl szívderítő két hétből. Amikor mélyre kerül valaki, sokfelé indulhat onnan, a szakmai stábnak az elmúlt évek alapján nálunk van annyi hitele, hogy elhisszük, vele felfelé indul majd el a csapat. Egyelőre viszont csak azt konstatáljuk, a magyar válogatott történetének ez volt holtversenyben a második legrosszabb világbajnoki szereplése, 2022-ben hazai környezetben futott be ugyancsak hetediknek, a negatív rekordot az 1986-ban Madridban elért kilencedik hely jelenti.

„Most az a legfontosabb, hogy az elmúlt két hónap tanulságait levonjuk, a játékosok pedig napról napra úgy ébredjenek, hogy minden edzés és minden mérkőzés már az olimpiai felkészülés része, még a klubjukban is” – mondta többek között Varga Zsolt az olimpiai csoportbeosztás sorsolása után, a szavaival pedig nem tudunk vitatkozni.

Az legalább biztos, hogy nem a franciákkal negyeddöntőzünk Párizsban, mert egy csoportban szerepelünk velük.

Ahogy mondani szokás, a statisztika nem hazudik, így segítségül hívtuk a nemzetközi szövetség adatbázisát, hogy a számok tükrében is értékelhessük a dohai világbajnokságot és férfiválogatottunk teljesítményét. Szembetűnő, mennyire hiányoztak az akciógólok az egyenes kieséses szakaszban, ebben a mutatóban csak Kína teljesített rosszabbul a mieinknél. Az utolsó három mérkőzésen akcióból 38 lövéssel próbálkoztunk, de csak ötször találtunk be, ez 13 százalékos hatékonyság. Ahogy értékelésünkben írtuk, a centerek munkájára nem lehetett panasz, amit a torna összesített statisztikája is alátámaszt, 12 centergólunk a második legtöbb a szerbek mögött. Az emberelőnyös hatékonyságunk hasonló volt a csoportkörben és a folytatásban, minden második fórból voltunk eredményesek, ezzel a középmezőnybe tartozunk. A gyorsaságunkat sikerült kamatoztatnunk, 20 lefordulásból 15 gólt szereztünk, ebben a tekintetben csak a japánok voltak jobbak nálunk. A franciáktól és a szerbektől kapott 11, valamint a Montenegrótól kapott 14 gól nem mutat jól, de az 54 labdaszerzésünk és a 29 blokkunk egyaránt a második legtöbb a görögök, illetve az olaszok mögött – Vámos Márton mindkét mutatóban az élen járt. A világbajnokság végjátékában egyébként sem a védekezés döntött, a négy helyosztón minden csapat tíznél többet lőtt, összesen 100 gól született a rendes játékidőben.

ÍGY LÁTTUK A MAGYAR VÁLOGATOTT TELJESÍTMÉNYÉT

KAPUSOK

BÁNYAI Márk 5
Teljes egészében a kazahok elleni gálameccset kapta meg, amelyet kis híján lehozott kapott gól nélkül. A három beugrásán egyaránt ötven százalékkal védett, ami világbajnoki újonctól egyáltalán nem rossz teljesítmény, de azt az elképesztően magas szintet nem tudta hozni, amit a horvátországi Európa-bajnokságon. A védekezés sem volt előtte valami acélos.
Játszott perc: 60
Védett lövés/kapura lövés: 12/20 (60%)
Akcióból: 9/13 (70%)
Emberhátrányból: 2/5 (40%)
Ötméteresből: –
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.70

VOGEL Soma 5
Ez nem az ő tornája volt, amit mutat, hogy az 5–8. helyért vívott két mérkőzésen is le kellett cserélni. A franciák kilyukasztották a negyeddöntőben, ő sem tudta hozzátenni a kapuból, ami kimozdíthatta volna a mieinket a holtpontról. Az ötmétereseket még mindig nagyon érzi, két győztes párbajban is főszereplő volt, de ez most keveset hozott a konyhára.
Játszott perc: 132
Védett lövés/kapura lövés: 34/80 (43%)
Akcióból: 21/41 (51%)
Emberhátrányból: 8/23 (35%)
Ötméteresből: 2/7 (29%)
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.13

BEKKEK

ANGYAL Dániel 5
A fukuokai világbajnokságon egyáltalán nem lőttek róla akciógólt, amit most nem mondhatott el magáról. Támadásban keveset tudott hozzátenni a csapat eredményességéhez, aminek elsődleges oka, hogy a centerezését nem díjazták a játékvezetők. Ezúttal nem bizonyult olyan stabil pontnak a védekezésben, mint a korábbi világversenyeken.
Játszott perc: 94
Gól/lövés: 6/11 (55%)
Labdaszerzés: 3
Blokk: 1
Támadóhiba: 6
Személyi hiba: 12
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.12

JANSIK Szilárd 6
Önmagához képest kevésbé esett vissza, de ő sem tudta hozni azt a színvonalat, mint a 2022-es spliti Európa-bajnokságon vagy a tavalyi fukuokai világbajnokságon. Küzdött, és a csapatot is hajtotta, talán rajta múlt a legkevesebb a hátsó alakzatban, de tudjuk, hogy képes világklasszis szinten vízilabdázni, amitől most jócskán elmaradt.
Játszott perc: 116
Gól/lövés: 6/15 (40%)
Labdaszerzés: 2
Blokk: 4
Támadóhiba: 8
Személyi hiba: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.37

NAGY Ádám 5
A januári Európa-bajnokságon még a csapat egyik legjobbja volt, bekerült a torna válogatottjába, most viszont elég haloványan teljesített. Nem igazán ültek a lövései, és a saját kapuja előtt sem volt képes domináns teljesítményre, márpedig mindkettőre nagy szüksége van a mindenkori magyar válogatottnak. Volt már és lesz is ennél jobb világversenye.
Játszott perc: 96
Gól/lövés: 8/18 (44%)
Labdaszerzés: 2
Blokk: –
Támadóhiba: 5
Személyi hiba: 7
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.15

POHL Zoltán 4
Két meccsen kimaradt a keretből, és az utolsó helyosztón is csak Varga Dénes térdfájdalma miatt ugrott be. A kazahok elleni labdázgatást leszámítva a többi találkozón keveset volt vízben, támadásban kapu felé is alig nézett, védekezésben pedig nem volt olyan szigorú, mint szokott. Ez a torna elment mellette, nem most játszotta be magát az olimpiai csapatba.
Játszott perc: 54
Gól/lövés: 1/4 (25%)
Labdaszerzés: 5
Blokk: 2
Támadóhiba: 4
Személyi hiba: 6
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 3.74

CENTEREK

KOVÁCS Péter 5
A centereinket érheti ezen a világbajnokságon talán a legkevesebb kritika, becsülettel hozták a kiállításokat, a 32 évesen világbajnoki újonc Kovács akciógólt is lőtt, azonban összességében kevés veszélyt jelentett a kapura. Eső után köpönyeg, de talán jól jött volna, ha a franciák elleni negyeddöntőben is keretben van, főként, hogy bekkelni is tud.
Játszott perc: 61
Gól/lövés: 4/7 (57%)
Labdaszerzés: 4
Blokk: 4
Támadóhiba: 10
Személyi hiba: 3
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.25

NÉMET Toni 5
Ugyanazt írhatjuk, amit a poszttársáról, sok kiharcolt kiállítás, néhány akciógól, de összességében a kapura lehetne veszélyesebb. A teljes őszi szezont kihagyta vállműtétje miatt, pozitívum, hogy újra játszott, de még nem tart azokban a magasságokban, ahol a fukuokai világbajnokságon járt. A jó klubtavasz után visszatérhet ugyanarra a szintre.
Játszott perc: 60
Gól/lövés: 5/8 (63%)
Labdaszerzés: 1
Blokk: 2
Támadóhiba: 4
Személyi hiba: 3
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.08

BALSZÉLSŐK

FEKETE Gergő 5
Nagy Ádámhoz hasonlóan húzóember volt a januári Európa-bajnokságon, de a világbajnokságon teljesen elhalványult. A lövőteljesítménye jelentősen visszaesett, igaz, nem is volt olyan sokat a vízben. Az egyéni mutatói csaknem azonosak a fukuokai világbajnokságon látottakkal, de akkor kiegészítő ember volt, most viszont már nem annak kellett volna lennie.
Játszott perc: 82
Gól/lövés: 4/16 (25%)
Labdaszerzés: 4
Blokk: 4
Támadóhiba: 4
Személyi hiba: 4
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.25

MANHERCZ Krisztián 5
Ennél szinte csak jobb világversenye volt, védekezésben ugyan kitett magáért, támadásban viszont nem tudta hozni a szokott gólmennyiséget. A hét találat tőle nagyon kevés, a franciák elleni negyeddöntőben kihagyott ötméterese és ziccere sajnos katalizátora volt a később történteknek. Húzóemberként neki mindig húznia kell, ami most nem sikerült.
Játszott perc: 111
Gól/lövés: 7/17 (41%)
Labdaszerzés: 5
Blokk: 4
Támadóhiba: 2
Személyi hiba: 3
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.15

VARGA Dénes 5
Fülgyulladása miatt később utazott el Dohába, és nem is érkezett meg igazán. Az első két meccset kihagyta, majd a bemelegítés közben érzett térdfájdalma miatt az utolsót is. Így mindössze három meccs jutott neki, köztük a kazahok elleni, ezeken nem alkotott maradandót. Az egyetlen aktív olimpiai bajnokunktól ennél jóval többre van szükség a jó szerepléshez.
Játszott perc: 59
Gól/lövés: 7/14 (50%)
Labdaszerzés: 3
Blokk: –
Támadóhiba: –
Személyi hiba: –
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.08

VIGVÁRI Vince 6
Fukuokában még kiegészítő ember volt, most pedig a mezőnyjátékosok közül az ötödik legtöbb időt töltötte a vízben, és a második legjobb gólszerzőnk volt mindössze húszévesen. A kevés jobb teljesítmény egyike az ő nevéhez fűződik, szimbolikus volt, hogy az utolsó meccs végén ő vállalta a felelősséget, és az utolsó lövésével ötöspárbajra mentette a helyosztót.
Játszott perc: 103
Gól/lövés: 11/22 (50%)
Labdaszerzés: 5
Blokk: 2
Támadóhiba: 1
Személyi hiba: 2
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.73

JOBBSZÉLSŐK

TÁTRAI Dávid 4
Az Európa-bajnokságon látott kiemelkedő teljesítményét ezúttal megközelíteni sem tudta, mindössze három meccsen játszott, és kevés jó megoldása volt. Nem ültek a lövései, a védekezésben pedig egy gondolattal rendre lemaradt az emberéről. Januárban azt láttuk, mekkora potenciál rejtőzik benne, míg februárban azt, hogy mennyi munka vár még rá.
Játszott perc: 53
Gól/lövés: 2/8 (25%)
Labdaszerzés: 1
Blokk: –
Támadóhiba: 1
Személyi hiba: 1
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 3.88

VÁMOS Márton 6
Az egészen magas színvonalú védekezése eggyel feljebb húzta az osztályzatát, támadásban viszont hatalmas szórással lőtt, tőle ugyanúgy kevés a hét gól, mint Manhercztől. A labdaszerzései élményszámba mentek, de egyensúlyba kell hoznia a két kapu előtt mutatott teljesítményét. Tudjuk, hogy képes rá, mert már nem egyszer láttuk tőle világversenyen.
Játszott perc: 128
Gól/lövés: 7/18 (39%)
Labdaszerzés: 8
Blokk: 3
Támadóhiba: 5
Személyi hiba: 3
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.55

ZALÁNKI Gergő 7
Egyértelműen a legjobb vízilabdázónk volt, a legtöbb időt töltötte a vízben a mezőnyjátékosaink közül, és messze ő lőtte a legtöbb gólt is. Minden egyes meccsen hozta magát, három gólt átlagolt, az ő játékát törte meg a legkevésbé a negyeddöntős kudarc – ha mindenki így játszik végig, biztosan nem hetedikek vagyunk. Egyébként ennél is több van benne.
Játszott perc: 134
Gól/lövés: 18/35 (51%)
Labdaszerzés: 5
Blokk: 2
Támadóhiba: 5
Személyi hiba: 7
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 5.05

SZÖVETSÉGI KAPITÁNY

VARGA Zsolt 5
Most először nem vitte négy közé a válogatottat világversenyen, pedig most volt a legkedvezőbb a sorsolás. Hiányoltuk, hogy a franciák elleni negyeddöntőben elővegye a korbácsot a leolvadás közepette, lehet, hogy egy Gerendás György-féle székbedobós performansz kizökkentette volna a csapatot a megnyert meccs illúziójából. Utána negatív spirálba került a társaság, amelyből nem tudta kirángatni. Ezen a téren is tanulni kell a spanyoloktól, akik bevallottan győzni jöttek Dohába, és az elődöntős kudarc után ellentmondást nem tűrő játékkal lettek bronzérmesek. A tavalyi vb-győzelem után óva intett az elbizakodottságtól, most bebizonyosodott, hogy erre tényleg semmi okunk. Az olimpia után kiderül, hogy jól jött-e ez a pofon a mieinknek.
Az nso.hu olvasóinak osztályzata: 4.50

VILÁGBAJNOKSÁG, DOHA, FÉRFIAK
Világbajnok: Horvátország (Mate Anic, Marko Bijac, Matias Biljaka, Rino Buric, Zvonimir Butic, Loren Fatovic, Konsztantyin Harkov, Ivan Krapic, Filip Krzic, Franko Lazic, Luka Loncar, Jerko Marinic-Kragic, Josip Vrlic, Ante Vukicevic, Marko Zuvela, szövetségi kapitány: Ivica Tucak), 2. Olaszország, 3. Spanyolország, 4. Franciaország, 5. Görögország, 6. Szerbia, 7. MAGYARORSZÁG (Angyal Dániel, Bányai Márk, Fekete Gergő, Jansik Szilárd, Kovács Péter, Manhercz Krisztián, Nagy Ádám, Német Toni, Pohl Zoltán, Tátrai Dávid, Vámos Márton, Varga Dénes, Vigvári Vince, Vogel Soma, Zalánki Gergő, szövetségi kapitány: Varga Zsolt), 8. Montenegró, 9. Egyesült Államok, 10. Románia, 11. Ausztrália, 12. Kína, 13. Japán, 14. Brazília, 15. Dél-Afrika, 16. Kazahsztán