Címlapsztori: a férfiak kísérletezhetnek a vízilabda Eb-n

JÁTSSZUNK EGY KICSIT! Vogel Soma – Manhercz Krisztián, Varga Dénes, Jansik Szilárd, Angyal Dániel, Vámos Márton, Zalánki Gergő – nem rossz kezdőcsapat, igaz? Nos, közülük senki sem lesz ott a csütörtökön kezdődő horvátországi férfi vízilabda Európa-bajnokságon, helyette szerdán Nyéki Balázs másodedző irányításával elkezdték a felkészülést a februári világbajnokságra Budapesten. A férfiválogatott ugyanis a tavalyi fukuokai vb-n megszerezte az olimpiai kvótát, így Varga Zsolt szövetségi kapitány nyugodtan súlyozhatott az idei világversenyek között, mindent alárendelve a párizsi szereplésnek.

A kapitány fiatal csapattal utazott el a januári Eb-re, hogy aztán a februári vb-n már a legerősebb összeállításban játsszon az együttese, és a döntése jogosságával nem lehet vitatkozni. Így is hét világbajnok szerepel a tizenötös keretben – hatan vannak ott a fukuokai csapatból, továbbá Hárai Balázsnak még 2013-ból van vb-aranya. A fiatalságot jól mutatja, hogy amíg az említett Hárainak 266 válogatott mérkőzése van, a többi 14 játékos összesen jár 276-nál.

„Tényleg fiatal a csapat, de olyan játékosokról van szó, akik évek óta játszanak az ob I-ben, és szép eredményeket értek el utánpótlás-világversenyeken. Emellett azért akadnak, akik több világversenyen is szerepeltek már. Olyan összetételt próbáltam választani, amelyben azok is nagyobb szerepet kapnak, akik a spliti Európa-bajnokságon és a fukuokai vb-n is játszottak – mondta Varga Zsolt. – A fiatalabb játékosokról meg úgy gondolom, hogy a jövőben potenciálisan fontos, meghatározó tagjai lehetnek a válogatottnak. Szeretném, hogy lássuk őket éles helyzetben, és a legnagyobb riválisok, az olaszok és a görörök ellen is lehetőséget kapjanak. Elsődlegesen az a fontos, hogy a grúzokkal szembeni meccset megnyerjük, a teljes olasz és görög csapattal szemben bravúr, ha jó eredményt érünk el, de úgy megyünk oda, hogy ellenük is nyerni akarunk. Minden mérkőzést ki akarunk használni, hiszem, hogy meccsről meccsre tudunk fejlődni az Eb-n is.”

A sérülései után másfél év után visszatérő Hárai mellett nagy sztori még a hat év után a újra előkerülő Kovács Péteré és az eredetileg kereten kívüliként meghívott, aztán mégis csapataggá avanzsáló Varga Vincéé is, de az sem mindennapi, hogy a keretből öten a decemberi felkészülési tornán mutatkoztak be a válogatottban. Varga Zsolt olyan csapatot rakott végül össze, amelyben a két kapuson, a két centeren és a két balkezesen kívül mindenki tud bárhol játszani.

„Az elmúlt évek tapasztalata, hogy így tudjuk megtörni az ellenfeleket – adott magyarázatot a sok variációs lehetőségre a kapitány. – Ha van egy extrém erős center, akkor őt küldjük előre az extrém erős bekkel. Klasszikusan felállunk körben, és megpróbáljuk beadni középre a labdát. A riválisok gyenge pontjait folyamatosan nyomás alatt kell tartani, fárasztani a játékosokat. Ha ez jól van felépítve, a kettő elegyével tud igazán hatékony játékképet adni.”

A fiatalítás után persze nem elvárható, hogy a legutóbbi két Eb-hez hasonlóan döntőt játsszon a csapat, de a lendületből és a kvótát illető tét nélküliségből valami szép eredmény is kisülhet.
„Nem áldozatként gondolok erre a világversenyre, inkább egy nagyon fontos lépésként, olyan lehetőségként fogom fel, amely sok jót rejthet magában – mondta Varga Zsolt. – Tény és való, hogy az eredményességet illető elvárást okosan kell kezelni. Fontos, hogy amikor bárki – a közönség, ön, én – végignézi a meccseket, azt tudjuk mondani, hogy az eredménytől függetlenül büszkék vagyunk erre a csapatra. Ahogy azt is, hogy a srácok jól, csapatként, taktikailag a végletekig fegyelmezetten és tökösen játszottak, beleálltak a párharcokba, nem féltek senkitől. Ezek a fontos tényezők. Ha majd ezt látjuk tőlük, sokat léptünk előre, és az egész értelmet nyer.”