Női vízilabda világliga: gálázva nyert a magyar válogatott

A finomhangolás jegyében ugrott medencébe a magyar női vízilabda-válogatott a világliga nyolcas döntőjének utolsó csoportmérkőzésén. A pont nélkül álló Új-Zéland ellen elvárható volt a győzelem, így a találkozó elsősorban már az elődöntőre való felkészülést szolgálta – a spanyoloktól elszenvedett vereség után az emberelőnyös játékon és védekezésen is volt min javítani.

Ezúttal Szilágyi Dorottya és Garda Krisztina maradt ki a magyar keretből, azaz Bíró Attila szövetségi kapitány mind a hat fiatalnak bizalmat szavazott, s olyan lelkesítő beszéddel küldte vízbe játékosait, mintha olimpiai döntőt játszana a válogatott.

Jól is kezdtek a mieink, Faragó Kamilla vezérletével három perc alatt három gólt szerezve elléptek ellenfelüktől. Az új-zélandiak egyenlő létszámnál ritkán jutottak el lövésig, de a fórokat néhány húzásból kihasználták, Magyari Alda az első félidőben nem sokat találkozott a labdával. A lelátóra kivezényelt tenerifei iskolások „Hungría, hungría” rigmusokkal buzdították a mieinket, s bizonyára élvezték a 13–7-es első félidőt – Bíró Attila már kevésbé, elvégre az új-zélandi válogatott két negyed alatt egy híján annyit lőtt, mint eddig a tornán összesen.

A térfélcsere után rendezte sorait hátul a magyar csapat, a csereként beálló Neszmély Boglárka is jól szállt be a mérkőzésbe, és támadásban is megmaradt a lendület, Hajdú Kata és Gurisatti Gréta szórta a gólokat. Több hangszeren játszottak a mieink, átlövésből, megúszásból, fórból és szélről is betaláltak, és a bejátszások is rendre eljutottak a címzetthez. A játékvezetők előszeretettel fújtak kiállításokat, kontrákat, az úszóversenyben pedig kellően elfáradtak a fizikailag gyengébb új-zélandiak, akik egyre ritkábban tudtak tiszta lövőhelyzetet kialakítani.

A magyar válogatott 25–9-re nyerte meg utolsó csoportmérkőzését a világligában, így másodikként lépett tovább kvartettjéből, és a szombati elődöntőben az Egyesült Államokkal vagy Olaszországgal találkozik.

NŐI VILÁGLIGA, SZUPERDÖNTŐ
B-CSOPORT, 3. FORDULÓ
Új-Zéland–Magyarország 9–25 (2–5, 5–8 , 1–5, 1–7)
Santa Cruz de Tenerife, 250 néző. V: Cabanas (spanyol), De Jong (holland).
MAGYARORSZÁG: Magyari A. – FARAGÓ K. 4, GURISATTI 6, Pőcze 1, Parkes 2, Keszthelyi 1, Vályi V. 2. Csere: NESZMÉLY (kapus), MÁTÉ ZS. 4, Mahieu, Leimeter 1, HAJDÚ 4, Baksa. Szövetségi kapitány: Bíró Attila
ÚJ-ZÉLAND: J. Milicich – HOUGHTON 3, Snelgar, G. Milicich 1, Quin 2, MacDonald, NICHOLSON 3. Csere: Winstanley (kapus), Henderson, Spark, Howarth, McKenty, Doak. Szövetségi kapitány: Angie Wistanley-Smith
Gól – emberelőnyből: 13/9, ill. 13/7. Gól – ötméteresből: 1/1, ill. –. Kipontozódott: Pőcze (24. p.), McKenty (25. p.), G. Milicich (27. p.)
Bíró Attila: – Ugyanúgy álltunk a mérkőzéshez, mint az ausztrálok és a spanyolok ellen, szép gólokat szerezve hoztuk a kötelezőt. Néhány kimagasló teljesítményt is láttam, de előfordult, hogy fel kellett emelni a hangom a védekezés miatt, az új-zélandiak jól használták ki a hibáinkat az első félidőben. A találkozó már az elődöntő jegyében telt, amelyre délután átmozgató edzéssel készültünk.

A-CSOPORT
Hollandia–Kanada 14–15 (3–3, 4–3, 2–4, 2–1, 3–4) – hosszabbítás után

KÉSŐBB
A-CSOPORT
Egyesült Államok–Olaszország 11–10 (5–2, 2–4, 1–2, 3–2)
B-CSOPORT
Spanyolország–Ausztrália 12–5 (3–2, 4–3, 4–0, 1–0)