Már véshetik a márványtáblát

Most, itt, Barcelonában, most, itt, ebben a csodálatos, tizenkétezres San Jordiban, most, itt, július 25-én szombaton késő este, most, itt, az egyik előd, Kásás Zoltán szeme láttára, most, itt, az egész világ szeme láttára.
AC Front Maritim Hotel. Zárva az ajtók. Alszanak még. Nem kelnek korán, hiszen egyrészt későn volt ez előző napi tréning, másrészt messze még az este. A stáb már talpon, Kemény doktor a taktikán töri a fejét, Kásás Zoltánnal és Mátéfalvy Csabával rongyosra nézte az olaszokról készült dugifelvételeket.
"Na most már ébresztő!” – szól Pavlik doki, talpon is a csapat. Reggeli. Bő a választék. Bagett, rántotta, főtt tojás, dzsem, gyümölcs meg ami szem-szájnak ingere – jókedvű a lakmározás. Éhesek a fiúk, na…
"No, hova megyünk vajon?” – adódik a kérdés. Ismerős helyre. A busz a homokból "kinőtt” CN Barcelona uszodába gurul. Kedves a hely, nem vitás, a románok, a kanadaiak, a szlovákok és a görögök is behódoltak, mégis, azért olyan jó lett volna egyet a finálé helyszínén is edzeni… No mindegy. A koreográfia a szokásos. Egy ideig azt csinálnak bent, amit akarnak, labdázgatnak, passzolgatnak, lövöldöznek Szécsi Zolinak és Gergely Pistának, majd a mester veszi a kezébe az irányítást. Fórok, fórok és fórok. Variációk sokasága a tarsolyban, csak elő kell majd húzni az épp legmegfelelőbbet. Csak, mondjuk, mintha ilyen egyszerű volna…
"Ez az, Papesz!” – szól oda Kiss Gergő a társnak, a barátnak, Molnár Tamásnak. Centerünk fején a tizenkettes sapka. Kettőt már letéptek, szét szaggatak az ellenfelek, ez a harmadik. A hölgyektől kölcsönvett. "Remélem, szerencsét hoz neki!” – így a tulajdonos, Primász Ágnes, midőn a közönség helyett Jakab Zoltán főtikárnak adja át az Arénát. Tizenhat gólt összehozott benne, azaz reménykedjünk…
Lassan, nagyon lassan telik az idő. Nem lehet, nem szabad egész délután a szállodában lenni, túl monoton lenne. Irány a tengerpart! Egy kis séta, egy kis megmártózás a hullámokban, egy kis móka, egy kis kacagás. Napbarnított, félmeztelen lányok, gyönyörű, tiszta, napos ég, kék tenger, idilli a kép.
Vajon este milyen lesz?
Uzsonna – éhesek, még mindig éhesek. Vannak, akik azt mondják, jóllakottak, de ez nem igaz. A szemükből sugárzik, akarják, mit akarják, követelik a vb-aranyat. A hiányzó medáliát. Taktikai kupaktanács. Csak ők, mesterek és játékosok. Az utolsó simítások, ki kit fog, kinek mi a feladata, kinek és mikor kell cenerbe tennie a labdát. Elméletben már megynyerték – ugye, gyakorlatban is megteszik?
Idő van. Buszra fel, egyenesen a Sant Jordiig. Midőn megérkeznek, az amerikai Crocker épp eszméletlen világcsúcsot úszik száz pillangón: 50.98 másodperc és arany. Nekik 1680 alatt kellene ugyanezt kiharcolni…
De tudják, mit? Legyen hosszabbítás, legyen 2040 az 1680-ból, csak ide azokat a csillogó-villogó, legfényesebb érmeket! A program csúszik, a kisdöntő csúszik, az öltőzőben vannak. Az ajtó zárva, de a kiszűrődő zajok azt jeleziki: már most magas hőfokon égnek! A szerbek odabent Sapics és Szavics nélkül (a szombati súlyosítás alapján előbbit kilenc, utóbbit hat hónapra tiltotta el a FINA az elődöntőt követő magatartásért!) verik a görögöket, szerencsére nincs hosszabbítás… 22.20-kor így kivonul a két gárda, az olaszok kék, a mieink piros köpenyben. Bemutatás, a lelátó kis híján tele, mi lesz itt, te jó ég?!
Himnuszok, egy kis melegítés a vízben, röpke ismerkedés a medencével, majd start. 2003, vb-döntő.
22.32-kor Fiorentini elhozza Biros orra elől a labdát, ám hiába támadnak. Átellenben Vári sem találja a rést. Az első fór az övék, Szécsi azonban a helyén. És megy a kontra. Biros, Biros, visszahúzzák, kiállítás. Hamar gólra váltjuk! Benedek be a falba, ott Molnár a legmagasabban, 1–0, remek. Tőlünk le is fújhatnák… A 21 esztendős Fiorentini azonban csakhamar egyenlít, az Alessandro Calcaterra által kibirkózott előnyt (ajaj, Vári második hibája) zúdítja be. Biros és Kásás is Gerinit találja el, ennél nagyobb baj, hogy utóbbi pólósunkat visszaúszás közben kizavarják. Szerencsére a fal betonbiztos, nem jutnak lövésig. Mellesleg Fodor megtarja centerben a nála vagy húsz kilóval nehezebb A. Calcaterrát! Molnár, a második fórunk, megszenved érte. Megéri. Kiss, Benedek, majd Biros a labda útja. Csodás figura, mesteri gól. Nincs is válaszuk az olaszoknak erre, lepörög az első hét perc, nálunk az előny.

Második menet. Kőkekmény a parti, ahogy vártuk. És csak keményebb lesz. Kásás, itt a labda, adogatás a 3–1-ért. Hohó, megint a falból! Harmadszor is megcsinálták! Ezúttal Benedek, keresztpassz Fodornak, a kapu előtt pedig Steinmetz tornyosul. Senki sem őt várta. Meglepetés a javából.
Kár. A túloldalon – természetesen emberelőnyből – Silipo jut el a gólig, Szécsi fejéről jut a kapuba a labda. Sebaj. Sebaj, hiszen a váratlan húzásokból kifogyhatatlan a csapat. Molnár szállítja a fórt (zseni, tarthatatlan zseni), Madaras pedig fogja, semmi játék, bevarrja. Mondani sem kell, erre sem számított senki… Az előnyök megjátszására korlátozódik a meccs, nem bíznak semmit a véletlenre a bírók. Csak ne legyen bunyó, ez a jelszavuk. Ne legyen. Ôk is kihagynak egyet, mi is. A következőt értékesítik (Fiorentini), mi nem (Kisst blokkolják). Megálltunk. Postiglione helyez el pontosan a kézerdő mellett, 4–4, hiszen a duda előtt Biros sem jár sikerrel. Kár, nagy kár a kétfás előny eljátszásáért…
Térfélcsere, csak ne vezessenek az olaszok! Megvan rá a lehetőségük… Vári harmadszor kapja a kisbüntetést, számára véget ért a finálé. Időt kérnek. Vezetni akarnak, naná, hogy vezetni akarnak. Vezetnek… A balkezes Rath talál be. Kellene, nagyon kellene már egy gól, fiúk!
Kiss Gergő, úgy is van! Kíméletlen a bajnok, gatyáig kint a vízből, Gerini esélytelen. Szécsi odaát nem, egy bravúr, egy indítás, egy kiállítás, és… És egy védés, sajnos. Benedekét már leszedi Gerini, 5–5, tipikus vb-döntő: ideges urak, ideges hangulat, ideges edzők.
Ki fog újra vezetni? Ha a kapusokon múlik, senki. Elkapták a ritmust. Fór. Ezt kellene kihasználni. Adogatnak. Balról jobbra,. jobbról balra. Kásás. Vigyáznak rá. Benedek. Most inkább nem. Madaras. Ô igen! Érzi a kaput. De mennyire hogy érzi! Várható volt, ők is kapnak egy lehetőséget. Postiglione, de Szécsi a helyén. Mekkora bravúr! Mekkora védés! Angelini duplája a kapufán csattan, de a negyed végén ismét előnyben az olaszok. Áthúzódó előny, ha elhozzuk a labdát, semmire sem mennek vele. Szóval, akkor ráúszás utoljára.
Utoljára? Madaras, megint Madaras. Mit művel ez az egri srác?! Villámgyors, nála a labda, oda a hátrány. Remek. Ez nem: Kiss Molnár fejét találja telibe, Fiorentini pedig ismét beköszön. Már harmadszor. Jobban kellene figyelni rá.
Időkérés! Vegyék már észre! Kemény azonnal jelzi a kiállítás után, Molnár ugyan nem láthatja, ki is hagyja a helyzetet, de vissza kell fújni. Úgy van, viszszafújják. Meg kell csinálni. Kettős a fór, még egy olasz kimegy, Madaras kapufa, az egyik viszont már sprintel is vissza. Birost azonban nem zavarja, kezei a magasban, tudják mit jelent ez? 7–6!

Fiorentini is tud ám hibázni! A lécre veri a fórjukat, igen, igen, igen. Igen, igen, igen! Egy időkérés utáni előnyt Kásás zúdít be (de mennyire vártuk már tőle!), nem véletlenül tanácskozott fiaival a mester. 3.38, 8–6, közel, közel a vége. Nem meglepő, hogy Varga Tamást kiállítják, sajnos, várható volt az oalsz fór. Hogy ki lövi be? Kitalálják. Fiorentini… Sőt, néhány pillanata múlva, Benedek kapufája után az egyenlítésért jönnek, de Rath lövését Szécsi fogja. Fogja, milyen fontos, hihetetlen!
Már csak 1.18, előjjük, Molnár kiküldik a ravaszkodó Postiglionéról, aki aztán 42 másodperccel a vége előtt egyenlít. De nincs idő a kesergésre, a vb-aranyért támad a Kemény-csapat! Hiába. Hiába, mert a szoros irtó szoros, hely sehol. Azaz Molnár kierőszakol magának egy kicsit, jön is a labda, a csavar azonban mellészáll. Hosszabbítás.
A görögök ellen bejött. Most is be kell jönnie!
Micsoda döntő…
23.33, mintha mi sem történt volna. Magyarország vagy Olaszország? Olaszország vagy Magyarország?
Elhozzák a labdát, ám ki tudja, miért, a bírók leállítják a játékot. Három perc semmittevés, nehezen bírják a kétszázas vérnyomással vízben lévők. A közönség előbb fütyül, majd hullámzik, voltaképpen jól el van magával. Végre folytatják. Kontra, a fehérek támadhatnak. Aztán megint a kékek. Az eddigieknél is brutálisabb, de rendkívül sportszerű a meccs.
Ki töri meg a jeget? Biros próbálja, ám Gerini keze odaér. Molnár, nem tudják tartani, Mangiante mehet ki. Eddig 12/8 a fórmutatónk, biztató. De mennyire! Visszatérünk a jól bevált módszerhez: adogatás, keresztpasszok, majd valaki a falból. A valaki ezúttal Biros, 9–8. Több gól nem fér bele az első három percbe (Szécsi halássza el a labdát a centerük elöl), most már tényleg az utolsó ráúszás következik.
A négyméteresekbe pedig inkább ne is gondoljunk bele… 23.45, gyerünk! Harminc éve várjuk…. Náluk a labda, Steinmetz harmadik hiba, ki kellene védekezni. Fantasztikus lábmunka, remegő olasz kezek. Lövésig sem jutnak! A végén beteszik centerbe, de hárman ugranak Roberto Calcaterrára. Esély sincs az olasznak. Madaras, Madaras, Madaras! A fellegekben ez a fiú, a kapuban az emberelőnyből leadott bomba, 1.28 és 10–8, ezt nem fogják elveszíteni!
Meg fogják nyerni!
R. Calcaterra mellé, mi kijátsszuk a 35-öt, ők 13-mal a vége előtt Angelini révén bevernek egy ajándék fórt, De Crescenzo pedig az utolsó ersélyt használja ki: szabálytalanul kér időt, amikor az ellenfélnél van a labda, négyméteres a büntetés, hátha kihagyják, gondolja. Kiss Gergő. Odaáll, kinéz a lelátóra, kinéz a bíróra, és tanítanivalóan helyez a kapuba. 23. 54, még szombaton lesznek világbajnokok! Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Gergely István, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Varga Tamás, Varga II Zsolt, Vári Attila.
Tizenhárom név, tizenhárom hős, tizenhárom magyar férfi pólós világbajnok. Harminc év után véshetik végre a márványtáblát, oda, a Hajós falára, a tizenegy előd sikerét hirdető közelébe. Legendákat a legendák mellé.

Magyar szereplés a férfi világbajnokságokon

Mestermérleg

Kemény Dénes:– Ezzel még tartoztunk!

Paolo De Crescenzo: – Nagyon nagy meccs volt, gratulálok a játékosaimnak és a magyar válogatottnak.

A világbajnokság végeredménye

Világbajnok:MAGYARORSZÁG (Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Gergely István, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Varga Tamás, Varga II Zsolt, Vári Attila; szövetségi kapitány: Kemény Dénes)

2. Olaszország (Alberto Angelini, Fabio Bencivenga, Fabrizio Buonocore, Alessandro Calcaterra, Roberto Calcaterra, Mauirzio Felugo, Goran Fiorentini, Marco Gerini, Andrea Mangiante, Francesco Postiglione, Bogdan Rath, Carlo Silipo, Stefano Tempesti; szövetségi kapitány: Paolo de Crescenzo)

3. Szerbia-Montenegró (Alekszandar Csirics, Vladimir Gojkovics, Danilo Ikodinovics, Viktor Jelenics, Predrag Jokics, Nikola Kuljacsa, Szlobodan Nikics, Vanja Udovicsics, Alekszandar Sapics, Dejan Szavics, Denisz Sefik, Vladimir Vujaszinovics, Borisz Zlokovics; szövetségi kapitány: Nenad Manojlovics)

4. Görögország (C. Afrudakisz, G. Afrudakisz, N. Deligiannisz, T. Hadzitheodoru, T. Kalakonasz, K. Ludisz, D. Mazizs, G. Reppasz, A. Theodoropulosz, J. Tomakosz, A. Skizasz, P. Santa, A. Vlontakisz)

5. Spanyolország (A. Andreo, D. Ballart, X. Gárcia, S. Gómez, G. Hernández, G. Marcos, G. Molnia, D. Moro, I. Moro, S. Pedrerol, I. Pérez, J. Rollán, J. Sánchez-Torill)

6. Egyesült Államok (O. Amr, A. Azevedo, R. Bailey, L. Beaubien, B. Brooks, G. Kerr, D. Klatt, B. Omsby, J. Powers, C. Segesman, J. Smith, W. Wigo, A. Wright)

7. Ausztrália, 8. Szlovákia, 9. Horvátország, 10. Oroszország, 11. Németország, 12. Románia, 13. Brazília, 14. Kanada, 15. Japán, 16. Kína