Vizes vb: Ez a két hét maga volt a csoda – Bíró Attila

Vágólapra másolva!

2022.07.06. 09:11

Címkék

A női válogatottat világbajnoki ezüstéremig vezető szövetségi kapitány, Bíró Attila két hétig nem akar vízilabdával foglalkozni, utána viszont újra beleveti magát a munkába, hiszen kezdődik az Európa-bajnoki felkészülés.

– A döntő után azt mondta, még nem tud örülni a világbajnoki ezüstéremnek. Megszépült már valamelyest az emlék?
– Ez a két hét maga volt a csoda, ilyen körülmények között vízilabdázni és edzősködni mindenkinek örök élmény, mint ahogyan az öt évvel ezelőtti hazai rendezésű világbajnokság is az volt, csak most eredmény is párosult hozzá – válaszolt Bíró Attila, a női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya. – Szépülget az ezüstérem, tudom, hogy nem fogunk mindig vb-döntőt játszani és nem lesz mindig sansz a győzelemre, de azért azt nem mondom, hogy életem végéig kísérteni fog az eredmény. Volt sanszunk arra, hogy elkapjuk ezt az amerikai csapatot, bízom benne, hogy lesz még erre lehetőségünk, szerintem ez a csapat képes rá.

– Szép nagyot rúgott a reklámtáblába a döntő végén, a második amerikai ötméteresnél!
– A legjobb Bíró én voltam abban a szituációban... Egy ilyen fantasztikus világbajnokságon meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen ítéletekkel meg tudnak akasztani minket – ha előnyt nem is, de kicsivel korrektebb ítéleteket elvártam volna a döntőben.

– Mindig sokat foglalkozik a mentális felkészüléssel, ez pedig ha aranyat nem is, de ezüstöt ért...
– Sokszor bebizonyította a csapat, hogy mennyire erős mentálisan. Két nevet kiemelnék, Csernus Imre és Palencsár Miklós nagyon sokat segített nekünk az elmúlt években, aminek látni is az eredményét.

– Tetszett, hogy ilyen vagány volt a csapata?
– Minden megbeszélésen elmondom, hogy csibész, vagány játékosokat szeretek látni a vízben, és szerintem ezen a világbajnokságon mindenki más is láthatta, hogy belevaló, senkitől meg nem ijedő játékosokból áll a csapat. Mindenen lehet javítani, még ezen is, mert azért előfordult, hogy saját magunkat akasztottuk meg egy-két buta hibával.

– Kívülről úgy tűnt, hogy ez a válogatott olyan dolgokra képes, amilyenekre korábban csak az amerikaiak voltak képesek. Sikerült szintet lépni?
– Úgy érzem, igen. Az amerikaiakkal legutóbb 2015-ben játszottak szoros döntőt, a hollandok, azóta óriási különbséggel nyerték az összes fináléjukat. Talán az amerikai kapitány mellett a játékosokban is nyomot hagytunk, nemcsak az olimpiai csoportmeccsen, hanem ebben a döntőben is. Az is tény, hogy rutintalanok vagyunk az ilyen helyzetekben, nekünk is többet kell nyújtanunk, hogy ne külső tényezőkben keressünk kifogásokat, hanem saját magunk irányítsuk a sorsunkat.

A világbajnoki döntőben volt rá sansz, hogy a magyar női vízilabda-válogatott elkapja az amerikaiakat, de ami késik, nem múlik – Bíró Attila szerint csapata a közeljövőben képes lesz a bravúrra (Fotó: Szabó Miklós)

– Az új játékosok mennyire épültek be a válogatottba?
– Az olimpiához képest három új játékosunk volt, közülük kettő teljesen újonc. Mahieu Geraldine és Faragó Kamilla ilyen szintű és hangulatú eseményen még nem játszott hazai közönség előtt, de mindketten megfeleltek. Nem irigylem őket, mert nagyon nehéz dolguk volt, ám biztos vagyok benne, hogy akár az Eb-n, akár később még ennél is többet tudnak hozzátenni. Nem vagyok elégedetlen velük, ugyanakkor biztató a jövőre nézve, hogy vannak bennük még tartalékok. Máté Zsuzska vb-újonc volt, de ő már azért vett részt korábban Eb-n, nagyon örülök a fejlődésének, még a vb alatt is folyamatosan lépett előre. Több játékos kiegyensúlyozottan játszott, gondolok itt Gurisatti Grétára, Keszthelyi-Nagy Ritára, Magyari Aldára vagy Vályi Vandára, a többiek kicsit hullámzóak voltak. Vannak játékosok, akiktől még többet várok, annak ellenére, hogy már most meghatározó egyéniségei a csapatnak. Arra nagyon jó lesz az Eb, hogy azok is bizonyítsanak, akik most kevésbé voltak kiegyensúlyozottak. Jó néhányszor említettük, hogy az olimpia a cél, ez nem az út vége, hanem a közepe, jó néhány világverseny van még a párizsi olimpiáig, ott szeretnénk feltenni a koktélcseresznyét a tortaszeletre.

– Hogyan néz ki a következő időszak?
– Két és fél hét szünet után elkezdjük felkészülést a Margitszigeten az Európa-bajnokságra. Egyhetes edzőtábor vár ránk Balatonfűzfőn, utána pedig Szardínián, Sassariban veszünk részt egy nemzetközi tornán, szinte egy mini Európa-bajnokság vár ránk a görög, a holland, a spanyol és az olasz válogatott társaságában, az öt legjobb európai csapat csap össze augusztus harmadika és tizedike között. A felkészülést a Margitszigeten zárjuk, onnan utazunk Splitbe. Tizenöt játékost vihetek majd, biztos, hogy egy-két helyen lesz változás a keretben, borítékolható, hogy nem a vb-csapat vesz részt az Európa-bajnokságon, de remélem, az eredmény nem lesz rosszabb.

– A két világverseny között önnek is jut némi pihenő?
– Mindenképpen kikapcsolódok, két hétig én is pihenek. Amikor majd elkezdjük a felkészülést, akkor lesz időm a világbajnokság elemzésére, az ellenfelek feltérképezésére, annyi egyébként elég is lesz rá, most semmiképpen sem szeretnék vízilabdával foglalkozni.

– Mi lesz a szőlővel ebben az időszakban?
– Megvannak az embereim, akik foglalkoznak vele, egyébként ez a nagy meleg nem feltétlenül rossz a szőlőnek, jó kis szüret lesz... Az elejéről lemaradok az Európa-bajnokság miatt, utána viszont én is a szüretre készülök majd – ez lesz a legjobb kikapcsolódás.

„Nekünk ti vagytok a győztesek!”
Bíró Attila alaposan kidekorált autóval közlekedett a világbajnokság után, valakik ugyanis teleragasztották szívekkel a motorháztetőt és az ablakokat, az üzenet pedig az volt: „Nekünk ti vagytok a győztesek!” „Reggel így találtam az autót, nem tudom, hogy kik matricázták fel, de azért vannak sejtéseim – mondta mosolyogva a kapitány. – Nagyon jópofa dolog volt, szívmelengető érzés, hihetetlen, hogy ilyen megtörtént. Nekem ez az igazi elismerés!”