Mint arról beszámoltunk, a múlt hét végén kiemelkedő teljesítményt nyújtva ezüstérmet nyert Juhász Dorottya a szlovákiai Donovalyban rendezett U18-as hegyifutó-világbajnokságon.
A VS Dunakeszi 16. életévében járó ígérete 56 fős mezőnyben lett második az 5,6 km-es távon 34:58 perces időeredménnyel. A győztes francia Manon Duprat 23 másodperccel előzte meg Dorottyát, akitől a bronzérmes északír Anna McGookin 12 mp-vel maradt el. A magyarok közül továbbá Katona Korinna a 16., Gombár Zoé pedig a 45. lett, így a magyar leánycsapat az előkelő hatodik helyen zárt. A fiúk mezőnyében Mireider Gergő 20. helye volt a legjobb magyar teljesítmény.
Dorottya eredménye azért is megsüvegelendő, mert a felnőtteket és az utánpótlást tekintve
korábban nem született még magyar érem hegyifutásban sem világ-, sem Európa-bajnokságon.
A siker kapcsán a Magyar Atlétikai Szövetség Hegyi- és Terepfutó Bizottságának elnökét, Berendi Antalt kérdeztük.
„2014-ben tagozódtunk be a hazai atlétikai szövetségbe, mint bizottság, előtte néhány évig önálló szervezetként működtünk – mondja. – Korábban is igyekeztünk Magyarországot képviselni a hegyifutó világ- és Európa-bajnokságokon, és több jó eredményt értünk el, de az érem eddig senkinek nem jött össze utánpótlás- vagy felnőttkorosztályban. Dorottyára büszkék vagyunk, hogy sikerült a második helyet megszereznie. Hoffer István és Staicu Simona készíti fel őt a versenyekre. Hármuk érdeme ez a világbajnoki ezüst. Dorottya nagyon ígéretes versenyző, aki nemcsak hegyen jó, hanem pályán és mezőn is erős futó, továbbá utcán is szépen bontogatja a szárnyait. Bízunk benne, hogy a fejlődése folyamatos marad. És ugyanúgy jár a dicséret Korinnának és a leánycsapatnak is, mert a hatodik hely rendkívül szép eredmény. Olyan országokat tudtunk megelőzni, amelyeknek komoly hegyeik vannak. Ezen a vébén is végig ott kellett lenni fejben és jól kellett az erőt beosztani. A versenyen öt kilométer alatt 510-520 méter emelkedés volt, ez átlagosan tíz százalék.
Egy ilyen siker megerősít minket abban, hogy érdemes időt és energiát fektetni ebbe a szakágba,
amely nagyon jó kiegészítés lehet a távfutás mellett.”
A szakági bizottság elnöke elmondta, hogy nehezen lehet behatárolni itthon, hogy ki a kimondottan hegyifutó, hiszen a legtöbb versenyző különféle szakágakban és versenyszámokban indul folyamatosan.
„A felnőtteket és az utánpótlást összeadva nagyjából száz-százötven indulónk van egy országos bajnokságon, ami nem mondható rossznak. Örülök, hogy egyre több egyesület kapcsolódik be a hegyifutás vérkeringésébe és ismeri fel, hogy ez a szakág is lehetőséget kínál világversenyre való kijutásra.”
Szeptemberben a felnőttek és az U20-asok Spanyolországba utaznak világbajnokságra. Az U18-as vb-n csak a tizenhat-tizenhét évesek indulhattak. Az U20-as vb-n viszont a tizennyolc-tizenkilenc esztendősek mellett ott lehetnek az egy és két évvel fiatalabbak is, így várható átfedés a legutóbbi és az őszi csapatnévsorban.
„Az U20-as vébé mezőnye jóval erősebbnek ígérkezik, hiszen például a fiatalabbaknál nem voltak ott az afrikaiak. Először 2010-ben jártunk nagyobb csapattal világbajnokságon Szlovéniában.
Érdekesség, hogy akkor ott ötödik lett az ugandai Stephan Kiprotich, aki maratonfutásban aztán 2012-ben megnyerte a londoni olimpiát, majd egy évvel később a moszkvai világbajnokságot.
Tehát ilyen szintű futók is megfordulnak a hegyen.”
(Kiemelt képünkön: Juhász Dorottya a vb-dobogó második fokán Forrás: MASZ)