Pályafutása eddigi legnagyobb sikerét érte el a tavalyi korosztályos triatlon-világbajnokságon Horváth Karol, aki az U23-asok egyéni versenyében óriási hajrával aranyérmet szerzett Spanyolországban.
A fiatal a döntő után az Utánpótlássportnak nyilatkozott, elmondta, hogy legbelül már a futam előtt érezte, hogy akár az első hely is összejöhet – ezt végül bizonyította is. Horváth azóta végigcsinálta az alapozást, a felkészülése pedig ráfordult a célegyenesre az évadkezdés közeledtével; vajon milyen érzés volt a programot világbajnokként teljesítenie?
„Edzésfelépítés szempontjából nem igazán történt változás, a korábbiakhoz képest a mennyiségben vannak apró különbségek – maradtunk a bevált receptnél. Mentális szempontból viszont szerencsére nem az elégedettség töltött el, hogy most már hátradőlhetek, helyette
a korábbinál is motiváltabban csináltam végig az elmúlt hónapokat, még éhesebb vagyok a sikerre
– mondja a honlapunknak a 2002-es születésű triatlonos.
Ahogyan tavaly októberben fogalmazott, az aranyérem súlyát akkoriban még nem érezte – ez már megváltozott.
„Extra súlyt, terhet nem érzek emiatt, ám
a fiatalabb edzőtársaim esetében észrevettem, hogy felnéznek rám, ami nagyon jól esik, közben viszont felelősséget is érzek irántuk, igyekszem ennek megfelelően viselkedni, segíteni nekik, átadni a tapasztalataimat. Arra sarkall, hogy még jobban teljesítsek.
Az első idei versenyeimen még nem tudom, ez hogyan csapódik majd le, az elvárások biztosan megnőnek velem szemben, ahogyan a sajátom is, meglátjuk, a gyakorlatban ez mit eredményez. Erre az évadra a legfőbb cél, hogy minél több pontot szerezzek, és a világranglistán minél előrébb lépjek, mert akkor jövőre már megkezdhetném az olimpiai pontgyűjtést. Az év végén rendezik meg egyidőben a felnőtt- és az U23-as világbajnokságot; ennek kapcsán még dilemmázom, melyiken induljak, nagy valószínűséggel a verseny előtti formám dönt majd.”
(Kiemelt képünk forrása: World Triathlon)