Fociutánpótlás, az új jelszó: „Nevelj, vagy fizess!”

Leiner SomaA nemrég zárult bajnoki év a változásoké volt, hiszen a szövetség radikális reformot hajtott végre az utánpótlás-bajnokságok rendszerében – az U16-os, az U17-es és az U19-es korosztályokat egységesítette oly módon, hogy az első osztályban nyolc kiemelt akadémia vett részt mindhárom évjárat sorozatában, s a feljutás-kiesés rendszere is elütött a korábbiaktól.Leiner SomaA nemrég zárult bajnoki év a változásoké volt, hiszen a szövetség radikális reformot hajtott végre az utánpótlás-bajnokságok rendszerében – az U16-os, az U17-es és az U19-es korosztályokat egységesítette oly módon, hogy az első osztályban nyolc kiemelt akadémia vett részt mindhárom évjárat sorozatában, s a feljutás-kiesés rendszere is elütött a korábbiaktól.

A neves akadémiák az új szabályzat bevezetése óta kétszer is meggondolják, kiket érdemes szerződtetniük  •  Forrás: pfla.hu

A bajnokságok szisztémájának újdonságait leszámítva is jelentős módosítások léptek érvénybe tavaly júliusban. Bevezették az úgynevezett működésiköltség-térítést, amely – a szándék szerint – gátat szabna az utánpótlásban a felelőtlen, sokszor szülői meggyőzésen alapuló játékospolitikának, illetve segítené az alacsony költségvetésű, de kiváló munkát végző egyesületeket. A rendszer lényege, hogy a kluboknak – amelyeket három kategóriába soroltak – meghatározott összeget kell fizetniük azért a fiatal játékosért, akit leigazolnak. A díj mértéke attól függ, hogy a játékos milyen besorolású sportszervezetből hova igazol.

A kezdeményezés alapvetően a kisebb klubok érdekeit szolgálja, hiszen eddig bevett szokás volt, hogy a tehetős akadémiák kedvük szerint vonzották magukhoz az ígéretesnek tartott játékosokat, akik aztán sok esetben kevés, vagy semmiféle szerephez nem jutottak. Most viszont már a kiemelt műhelyek alapvető érdeke, hogy előre gondolkodjanak: megéri ennyi pénzt kifizetni egy-egy tinédzserért, vagy sem?

„Maga az elv rendben van, hiszen a kisebb klubok igenis részesedjenek annak a játékosnak az eligazolásából, akit ők neveltek. Ezzel semmi gond nincs, de az legalábbis vita tárgyát képezheti, hogy a megállapított összegek mennyire igazodnak a valósághoz. Teszem azt, kerül-e három millió forintba évente a játékos nevelése” – mondja érdeklődésünkre Szalai László, a Puskás Akadémia szakmai igazgatója.

„Mindenképpen felelősségtudatosabb döntéseket kell hoznunk, hiszen nagy pénzekről van szó, ráadásul megalapozottan a jövőbe kell látni, hogy megmondjuk, ki éri meg a befektetést. Éppen ezért mi sem vásárolunk horribilis áron tehetségeket.”

Persze, mint minden rendszert, ezt is ki lehet játszani, és az első év tapasztalatai alapján erre van is „igényük” az első osztályú kluboknak.

„Ha élvonalbeli klub szeretne valamelyik másik első osztályú csapatból igazolni, annak busás ára van. Éppen ezért az egyesületek igyekeznek megkerülni a szabályokat, több akadémia is az alacsonyabb besorolású partneregyesületével igazoltatja le a kiszemelt fiatal játékost, majd kölcsönveszi, és ha beválik, végleg megszerzi... – magyarázza Szalai, majd így folytatja: – Népszerű ez a módszer, hiszen a szabályok értelmében a megyei bajnokságokban szereplő klubok jóval olcsóbban tudják átigazolni a játékosokat, a magasan rangsorolt egyesületek pedig jelentős pénzeket spórolnak. Bár jeleztük a problémát, egyelőre nem történt semmi, és mind többen élnek ilyen eszközökkel.”

Nem csak a sportszervezetek politikája, hanem a fiatalok gondolkodása is megváltozott az új rendszer hatására – véli a Center Sport játékosügynöke, Varga Norbert:
„Mindkét fél részéről átgondolt döntések születnek; tudják a játékosok is, hogy az átigazolásukkal komoly döntést hoznak, nem léphetnek csak úgy tovább, mint a korábbi években, mert annak súlyos pénzügyi következményei lehetnek. A klubokban pedig megnőtt a helyes választás szerepe, hiszen olykor elképesztő összegeket kell letenni.”

Az új szisztéma másik következménye az lehetne, hogy drasztikusan csökken az átigazolások száma, de Varga szerint az ügynököknek nincs kevesebb munkájuk, mint korábban.

A Ferencváros csatára, Kundrák Norbert alig múlt 18 éves, de már bemutatkozhatott az NB I-ben és az U21-es válogatottban is  •  Forrás: fradi.hu

„Nekünk alapvetően nem az a célunk, hogy a fiatalok folyton klubot váltsanak; mindenkinek sokkal jobb, ha az egyesületek nevelik fel a saját tehetségeiket. Noha változtak a szabályok, ha a játékos menni akar, mert máshol szebb jövőképet vázolnak fel neki, akkor úgyis elmegy, tehát nem nő, de nem is csökken a mi szerepvállalásunk. Mindig megegyezésre törekszünk, a klubok pedig megbeszélik a részleteket. Jó példa erre a 18 éves, de már U21-es válogatott Kundrák Norbert esete, aki a Honvédból került a Ferencvárosba. Kispesten nem volt profiszerződése, így az ő esetébencsupán a működésiköltség-térítésről kellett megegyezniük a zöld-fehéreknek, s a játékos az idén tavasszal már alá is írta a profimegállapodást.”

A felemás megítélés, illetve a felvetődő anomáliák miatt vélhetően finomítani kényszerülnek a rendszeren annak debütálása után. A magyar futball szerelmesei pedig tűkön ülve várják, hogy a reformok mikor hoznak kézzel fogható eredményeket is.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.