MunkatársainktólAz inga már csak olyan, hogy kileng. Erre is, arra is. Nagyjából arra tanyázott, éppen egy évvel ezelőtt, ahol mi is látni szeretjük: a magyar válogatott az Európa-bajnokságon túlnőtt önmagán, és a bravúrjaival még a Combinókat is megállította a budapesti Nagykörúton, ahol szurkolók ezrei masíroztak, ünnepelve.MunkatársainktólAz inga már csak olyan, hogy kileng. Erre is, arra is. Nagyjából arra tanyázott, éppen egy évvel ezelőtt, ahol mi is látni szeretjük: a magyar válogatott az Európa-bajnokságon túlnőtt önmagán, és a bravúrjaival még a Combinókat is megállította a budapesti Nagykörúton, ahol szurkolók ezrei masíroztak, ünnepelve.
Az inga most – kegyetlenül nagy amplitúdóval – a túloldalra tért át. A lelkes magyar szurkolók, akik a tavalyi siker után ismét hinni kezdtek labdarúgásunk felemelkedésében, Andorrában már mérkőzés közben csalódottan skandálták: „Hol a csapatunk?” De jött keményebb kritika is: „Vedd le a mezt!”, ami azt üzeni, hogy ezzel a játékkal nem vagy méltó a címeres mez viselésére.
És bekövetkezett az, amire gondolni sem mert senki: a miniállam történelmi sikert ünnepelhetett, a magyar futball ázsiója pedig történelmi mélypontra zuhant.
Bernd Storck szövetségi kapitány jó szándékkal küldte a játékosait a magyar szektor elé a meccs végén: köszönjék meg a nézőknek, hogy pénzt és időt nem kímélve, ide is elkísérték a csapatot, és ez egyben bocsánatkérést is jelentett volna. De a tömeg akkorra már a csapat ellen fordult. Velük kellett farkasszemet nézniük a játékosoknak, köztük azoknak a fiataloknak is, akik pályafutásuk egyik nagy eseményeként élték meg a válogatottságot. De most csak álltak, szemben a haragos tömeggel, kiszolgáltatottan, tehetetlenül, összetörten... Azóta is áradnak feléjük a szitkok, a mémek. A leszólás és a gúny.
Nem túlzás: a fiatalok többsége most pszichológus segítségére szorul, hogy fel tudja dolgozni a visszhangos kudarcot.
Az Oroszország és Andorra elleni vesztes meccsen négy, 23 év alatti játékos debütált a nemzeti csapatban – Márkvárt Dávid (23), Balogh Norbert (21), Kleisz Márk (18) a szbornaja, Tóth Bence (19) pedig a miniállam ellen lépett először pályára a felnőttek közt. Nézzük először az ő teljesítményüket:
BALOGH NORBERT. Osztályzata a Nemzeti Sportban: Oroszország ellen nem kapott, Andorra ellen 3
Talán az ő játékában fedezhettük fel a legtöbb jó megoldást. A Palermo hórihorgas légiósa a termete ellenére technikás, gyors futballista, nem véletlen, hogy szicíliai csapatában gyakran játszott szélsőt az idén. Az oroszok ellen kifejezetten jól szállt be, és harciassága nyomán alakult ki a magyar csapat legnagyobb helyzete – Akinfejev elől becsúszva szerezte meg a labdát, majd estében pöckölt a kapu irányába, nem sok hiányzott. Talán ennek is köszönhette, hogy a cserék közül az ő produkcióját értékelték a legjobbra a Nemzeti Sport olvasói, igaz így is csak 3,66-ot kapott. Nem mondhatjuk, hogy bármivel is elmaradt volna a nála idősebb Eppel Márton játékától, még ha ez nem is számít dicséretnek...
MÁRKVÁRT DÁVID. NS osztályzat: Oroszország ellen 4, Andorra ellen nem lépett pályára
Első mérkőzésén egyből 90 percet kapott a szövetségi kapitánytól a Puskás Akadémia futballistája. Csakúgy, mint az egész magyar csapat, jól kezdte a mérkőzést, de ahogy telt az idő, úgy lett egyre gyengébb a játéka. Stílusában hasonlít Nagy Ádámhoz. De a szakportálok szerint hiba volt két ugyanolyan játékost egymás mellett játszatni a védelem előtt. Asszisztált ahhoz, hogy a középpályánk átjáróházzá vált. Csak a meddő labdabirtoklásunkhoz tudott hozzátenni. Nem jutott szóhoz Andorra ellen azután, hogy az oroszok ellen a teljes meccset végigjátszhatta, valószínűleg Bernd Storckot sem győzte meg. A Nemzeti Sport olvasóit biztosan nem, az olvasóknál 3,25-tel zárt a 23 éves játékos.
KLEISZ MÁRK. NS-osztályzat: Oroszország ellen 4, Andorra ellen nem lépett pályára
A legfiatalabb újonc, a Vasas védője júliusban lesz 19 éves. Kiváló mentalitásáról tett tanúbizonyságot a bronzérmes együttesben, annak köszönhette a kerettagságát is. A teljes második félidőt végigjátszotta a Groupama Arénában, és bátran kezdett, a beállását követően szinte egyből lövésre vállalkozott. Összességében viszont nem tudott hozzátenni a csapat játékához, észrevétlen maradt, és az ő hibáját követően szerezték meg a vendégek a harmadik góljukat. A szurkolók nem bántak vele kesztyűs kézzel, 3,08-as átlaggal ő kapta a leggyengébb visszajelzést.
TÓTH BENCE. NS-osztályzat: Oroszország ellen nem lépett pályára, Andorra ellen 3
Egyből a mélyvízbe, már amennyire az ezer néző előtt, félprofi válogatott ellen játszott meccs annak számít. Tétmeccsnek azonban tétmeccs, a 19 éves játékos Kádár sérülése nyomán kaphatott esélyt. Próbálkozott, de érdemben nem vitte előre sem a védekezést, sem a támadást. Azt a nagyon fájó gólt az ő oldaláról érkező beadást követően kaptuk, de ott az egész védelem hibáztatható. „Az újonc, az NB II-ből érkezett balhátvéd az egyetlen, aki – amíg bírja – valamennyire mer futballozni…” – fogalmazott róla Vincze András a Nemzeti Sportban. A betömörülő védelemmel szemben szélsőhátvédeinknek fontos szerep jutott, hiszen rengeteg magas beadással kellett operálniuk, de a Puskás Akadémia játékosa többnyire pontatlanul küldte középre a labdát.
Az abszolút újoncokon kívül Sallai Roland (20) is második, illetve harmadik meccsét játszotta a felnőttek közt, és bár a Palermo fiatalja az oroszok ellen mutatott pár biztató jelet, összességében súlytalannak bizonyult a rutinosabb védők tengerében, Andorra ellen pedig bő húsz perc alatt nem regisztrálhattunk tőle hasznos megmozdulást. Szintúgy lehetőséget kapott a Legia Varsóval friss bajnok Nagy Dominik (22), aki Stieber sérülése miatt az Andorra elleni meccs háromnegyedét a pályán töltötte, de egyetlen erős, középre tartó lövést leszámítva beleveszett a szürke ködbe.
A már rutinosabb fiatal válogatottak közül Kalmár Zsolt, Nagy Ádám, Bese Barnabás és Kleinheisler László is jókora szerepet viselt a kudarcokban, előbbi kivételével mindannyian részt vettek a tavalyi Európa-bajnokságon, ahol őket, és az egész csapatot a szívünkbe zártuk. Andorra ellen már nem a vébéálmokért, hanem a becsületünkért játszottunk.
És elbuktunk.
Andorra csupaszív futballistái ünnepelhettek a mérkőzés végén.
A vereséget követő bírálatok nagyon kemények. Mi csak a fiatalokra vonatkozókból idézünk néhányat.
A kiváló szakember, Kiss László, aki sokszor fogalmaz nyers őszinteséggel, most kijelentette: „Nagy Ádámot már az 5. percben le kellett volna cserélni. A válogatottban még nem volt egy előre irányuló passza.” Igaz, mostanában egyre többen feszegetik, hogy a máris szép pályát befutott játékos elkezdett alibifutballt játszani: az általa remekül megszerzett labdáktól túl gyorsan szabadul, a legközelebbi társhoz passzol, vagy – nagyobb kockázat nélkül – átíveli a túloldalra (igaz, többnyire pontosan). Az nyilvánvaló, hogy bármi jön most ezek után, Ádám a válogatott alapembere marad. De már a saját nagy felelőssége is, hogy tökéletesítse a játékát.
A 35-szörös válogatott Halmosi Péter, a szombathelyiek 37 éves játékosa egyenesen azt mondta ki az origo.hu-nak nyilatkozva: „Ha a Haladás lép pályára Andorra ellen, akkor is nyerni kellett volna.” Nem akarunk Storck mester fejében turkálni, de nyilván ő is azt gondolta, hogy a túl gyengének vélt ellenfelet a magyar válogatott bármilyen összeállításban le tudja győzni. Hogy tévedett, azt elismeri, mint ahogy megtette azt a mérkőzés után is, magára vállalva minden felelősséget.
De hogy ez milyen következményekkel jár, az a következő napokban derül ki.
A 23 ÉV ALATTIAK ÖSSZESÍTETT JÁTÉKPERCEI OROSZORSZÁG ÉS ANDORRA ELLEN
Nagy Ádám (22) – 180 perc; Bese Barnabás (23) – 180 perc; Kleinheisler László (23) – 105 perc; Márkvárt Dávid (23) – 90 perc; Tóth Bence (19) – 90 perc; Nagy Dominik (22) – 69 perc; Sallai Roland (20) – 64 perc; Balogh Norbert (21) – 58 perc; Kleisz Márk (18) – 45 perc; Hangya Szilveszter (23) – 45 perc; Kalmár Zsolt (22) – 45 perc
További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.