– Mikor és hogyan kezdtél birkózni?– Nyolc évvel ezelőtt, apukámnak köszönhetően. Ugyanis ő vitt le az edzőterembe.
– A birkózás nem éppen a legnőiesebb sportág. Szerelem volt első látásra?– Igen, rögvest megkedveltem. Ráadásul szerintem nem lehet azt mondani, hogy fiús sport, mivel egyre népszerűbb, egyre több lány is birkózik.
– A környezeted is ilyen jól fogadta, hogy ezt a sportágat választottad?– Eleinte volt, aki megszólt, de a család elfogadta, annak pedig mindenki örült, hogy jól is megy a birkózás.
– Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?– Több kellemes emléket fel tudok idézni. Mindenekelőtt a tavalyi ifjúsági Európa-bajnokságot említem, amelyen bronzérmes lettem, és az országos bajnokságot, ugyanis három korosztályban, a serdülők, az ifik és a juniorok között is bajnoki címet szereztem. Az idén ez már nem jöhet össze, mivel a serdülők közül kiöregedtem.
– Milyen célokat tűztél ki magad elé erre az évre, illetve hosszabb távra?– Az esztendő fő eseménye ismét a nyári ifjúsági Európa-bajnokság lesz, a lehető legjobb eredményt szeretném elérni. Előbbre tekintve pedig az olimpiai szereplés a cél.
– A sportot mennyire sikerül összeegyeztetned a tanulással?– Eddig ebből nem volt problémám. Kitűnő tanuló vagyok, ráadásul a barátaimmal is rendszeresen találkozom.